
Egyre több romániai igényli a csendes falusi környezetet
Fotó: László Ildikó
Egyre többen választják a zsúfolt, stresszes nagyvárosi élet helyett a falusi csendet és szabadságérzést – ezt számokkal is alátámasztja az Országos Statisztikai Intézet (INS). Kolozsvár környéki falura költözött az a két nyilatkozó, aki portálunk megkeresésére a vidékre telepedés előnyeiről és hátrányairól beszélt.
2024. november 13., 10:292024. november 13., 10:29
2024. november 13., 13:362024. november 13., 13:36
Sokan, egyre többen költöznek ki a zsúfolt városokból környékbeli falura egy nyugodtabb élet reményében, de természetesen amiként megvannak az előnyei a vidéken lakásnak: nagyobb tér, jó levegő, csend, úgy az ingázásnak is megvannak a hátrányai. Közvetlenül 1989 után a romániai falvak gyors ütemben kezdtek elnéptelenedni, sok fiatal a városi életet választotta.
Teljesen más életérzés egy tömbház sokadik emeletén lakni, mint egy kertes házban
Fotó: Pinti Attila
Az azóta eltelt több három és fél évtized alatt azonban a tendencia megváltozott: jelenleg a városlakók szívesen költöznek vidéki településekre Romániában is.
Az adatok szerint Romániában egyre többek költöznek ki városból falura: akár azért, mert gyorsan eljutnak a munkahelyükre, akár azért, mert a munkájuk nem követeli meg a személyes jelenlétet. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatait a profit.ro portál idézte, eszerint tavaly rekordszámú romániai költözött vidékre, így a vidéki településeken élők száma 62 700-zal több, mint a városon élőké. A számok azt mutatják, hogy az 1990-es évek eleje óta jelentősen nőtt a vidéki élet iránti vágy a romániaiak körében. Az INS adatai szerint 1991-ben, a forradalom után 105 789 fővel kevesebben éltek falun, mint városon.
A kert, a természetközeliség miatt is választják sokan a falusi környezetet a nagyvárosi helyett
Fotó: Demeter Melinda
Menekülés falura: fordulatot jelentett a világjárvány okozta tér-beszűkülés
A nagy ugrás a világjárvány idején következett be: a pandémia idején a vidékre költözések számai meredeken emelkedtek, különösen 2020-ban. A járványügyi távolságtartási intézkedések és egyéb változások kedveztek a vidékre költözéseknek.
Az értékek 2021-ben és 2022-ben folyamatosan emelkedtek, és a tavalyi rekordmagas értékben csúcsosodtak ki. Vladimir Alexandrescu, a statisztikai hivatal szóvivője a portálnak kifejtette, nincs hivatalos kutatásuk a jelenségre vonatkozóan, de abból, amit informálisan megfigyeltek, kiderül: Romániában az elmúlt években hasonló tendenciák érvényesültek, mint a nyugati országokban. „Ahogy Románia egyre közelebb kerül a fejlett társadalmak piacához, úgy látszik egyre inkább ez a tendencia. A városkörnyéki területek nagyobb mozgásszabadságot kínálnak, mint a városközpontokhoz közelebb eső, zsúfolt helyek.
hogy könnyebben el lehessen jutni hozzájuk anélkül, hogy az egész városon keresztül kellene haladni” – magyarázta a szóvivő.
A falvakban alacsonyabbak a lakásárak, ezért is részesítik előnyben egyre többen a vidéki életet
Fotó: Pinti Attila
Sokat számítanak a falun alacsonyabb árak is
Alexandrescu arra is kitért, hogy a tendencia erősödésében szerepet játszik, hogy a városkörnyéki területeken az árak megfizethetőbbek, a lakásáraktól kezdve a fenntartási költségekig vagy az adókig. „A falura költözésnek tehát kézzelfogható gazdasági előnyei is mutatkoznak, de szintén fontos szempont a szabadságérzés, amit a vidék nyújt. Teljesen más kertben, nagyobb házban élni, és teljesen más egy sokadik emeleti tömbházlakásban. Szintén lényeges, hogy az utóbbi időben a nagyvárosokon kívüli területeken sokkal jobb a levegő minősége, de általában véve az életminőség jobb vidéken” – fejtette ki a szóvivő.
Sokan szívesen kertészkednek kikapcsolódásként, ez is növeli a vidék vonzerejét
Fotó: Kiss Judit
„A munkaerő-piaci trendek valóban egyre inkább a nyugat-európai országokban tapasztalható tendenciákat tükrözik” – magyarázta Vladimir Alexandrescu.

Akár havi 200 euróval is többe kerülhetnek a romániai nagyvárosokban az albérletek, ha a bérlő új építésű tömbházban található lakást akar választani.
„Szervezés és utazás szempontjából cifrább a dolog”
Megkérdeztünk két, Kolozsvár vonzáskörzetében, de falura költözött személyt – lapcsaládunk volt munkatársait – arról, hogy mik a városról falura telepedés fő előnyei és fő hátrányai. Kajcsa Emese, két gyerek édesanyja a nagyvárostól 32 kilométerre fekvő Mákófalván lakik. Megkeresésünkre elmondta, a kalotaszegi faluban él családjával együtt immár 2017 óta.
Bár számos tekintetben kényelmesebb lehet tömbházban élni, sokan vágynak a vidéki életmód után
Fotó: Haáz Vince
Azt is elmondta, hogy persze, mindennek ára is van, hiszen a lánya Kolozsvárra jár iskolába, a férje viszi autóval reggelenként. „Ez azt jelenti, hogy legkésőbb 6.45-kor el kell indulniuk ahhoz, hogy 8-ra elérjenek. Hazafele valamivel egyszerűbb az utazás, többnyire kevesebb mint egy óra alatt hazaérnek. A dolog cifrább szervezés, és utazás szempontjából is azokon a napokon, amikor délutáni, iskolán kívüli tevékenységen vesz részt a gyerek, a késő délutáni órákban ugyanis nagyon zsúfolt a forgalom” – mondta el Kajcsa Emese. Úgy fogalmazott,
így amennyiben a gyerekek programja összeegyeztethető, a szülők válthatják egymást a szállításban.
Játszótér, parkoló és focipálya is az udvar
Szintén az előnyöket emelte ki megkeresésünkre a Krónika volt munkatársa, Vincze Gyula, aki családjával együtt a Kolozsvártól 18 kilométerre fekvő Ajtonban lakik. „Falusi környezetben nyilván előny a nagyobb élettér, nagyobb szabadság, a zöldövezet, a konyhakert, a gyümölcsös, a virágok, friss levegő, satöbbi. Az udvar meg egyszerre játszótér, park, parkoló, focipálya. Házhoz jön a természet, minden szuper jó, ha nem vágyunk ennél többre.
Mint sorolta, ha elfogy a boltból a kenyér, be kell menni a városba de minimum a szomszéd faluba, vagy otthon megsütni. Ha nincs barkácsbolt – márpedig általában nincs –, egy csavarért is be kell menni a városba. Ezt faluhelyen úgy hidalják át, hogy kölcsön kérik valakitől azt a csavart vagy a zsák cementet, vetőmagot satöbbit.
A pandémia idején sokan menekültek a városokból falura, ahol nagyobb a mozgástér tér és jobb a levegő
Fotó: Bede Laura
„A legnagyobb előny az élettér és minden, amit az kínál. A legnagyobb hátrány az elszigeteltség, a közlekedés nehézségei miatt, mert
Így aztán paradox módon minden sokkal többe kerül falun mint a városban, mert mindenre rá kell számolni az utazási vagy szállítási költségeket” – fejtette ki Vincze Gyula.
Egy fejlett infrastruktúrával rendelkező település csak „papíron” falu
Hozzátette, persze faluja válogatja, mert egy nagyváros perifériáján elhelyezkedő, fejlett infrastruktúrával rendelkező település csak „papíron” falu – az már maga a város.
Vannak, akik gazdálkodni szeretnének, növényt termeszteni, állatot tartani. Mindenkinek mást jelent a falusi élet. Én csak a saját szemüvegemen keresztül tudok erről beszélni. Egy negyedik eset vagyok, akinek ugyan nem futotta kolozsvári lakásra, de nem kényszerből költözött ki. A szabadságvágyam hozott ide, bevállaltam az ezzel járó nehézségeket. Kertész lettem, fát nevelek, fát hasogatok, nem szisszenek minden kis szilánkhoz” – fogalmazott.
A városi zsúfoltság és stressz miatt is vágynak az emberek egy élhetőbb életvitelre
Fotó: Pinti Attila
Vincze Gyuula áprilisban egy véleményanyagban fogalmazta meg a Krónikában a falura költözéssel kapcsolatos gondolatait. Ebből idézünk. „Ahonnan a hozzánk hasonló magányosak elől menekülünk mint valami modernkori remeték, egy másfajta magányra vágyó különcök. Elmenekülünk a zaj, a zsúfoltság, a tömeg, a füst és a forgalmi dugók elől. Jó nekünk. Van itt kérem friss levegő, madárcsicsergés, csend, parkolóhely, autentikus napfelkelte,
Éjszakánként néha még a csillagokban is gyönyörködhetünk. Ám lélekben és testben sem merészkedünk túl messzire, köldökzsinórunk az aszfalt, az autó és jobb híján a ritkán járó busz. Itt fekszünk, itt kelünk, ám valójában nem itt élünk”.

A Kolozsvár melletti Bükkben immár tíz éve működik az Adrenalin Park, amely rendületlenül vonzza azokat, akik szeretnének kiszabadulni a nagyváros benzingőzös forgatagából, a képernyők előtti görnyedésből.
Rácsok mögött, nagy kifutókban élnek az állatok a marosvásárhelyi állatkertben, ahol idén is szeretnék elérni tavalyi, bűvös háromszázötvenezer látogatószámot. Szánthó Jánossal, az állatkert igazgatóval a tervekről és az álmokról beszélgettünk.
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
szóljon hozzá!