
Hálaadó istentisztelet a Makovecz Imre által tervezett Donát úti református templomban
Fotó: Somogyi Botond
Felemelő érzés volt ünnepi istentisztelet után a magyar himnuszt énekelni augusztus 20-án délben a kolozsvári Donát út végén. A Makovecz-templom közelében, a rádióstúdió tőszomszédságában adták át a Kolozsvári Református Kollégium új bölcsődéjének épületét.
2024. augusztus 21., 11:322024. augusztus 21., 11:32
2024. augusztus 21., 17:052024. augusztus 21., 17:05
Az új oktatási intézmény tágas udvarán számos fiatal család, karon ülő gyerkőcök és hozzátartozóik, gyülekezeti tagok, meghívott vendégek csodálhatták meg a nemrég elkészült épületet, amely a magyar kormány erdélyi óvoda- és bölcsődefejlesztési programjának keretében készült el az Erdélyi Református Egyházkerület segítségével.
Ugyanakkor
Egyrészt a Petőfi utcai épületet és sok más, a református egyház telkén fekvő ingatlant máig nem kapott vissza a református egyház. Ezért az iskolához tartozó oktatási intézmények, amelyek az utóbbi években, évtizedekben jöttek létre, már nem a kollégium épületében kaptak helyet. A refi szakiskolája a Hídelvei templom mögötti, ugyancsak református épületbe került, a posztliceális diakonisszaképző a Györgyfalvi-negyedi diakóniai központba, az óvodát nemrég a Herepei-ház mögötti területen létrehozott új ingatlanban adták át.
Az átadott bölcsöde épülete szülők és lelkipásztorok gyűrűjében
Fotó: Somogyi Botond
A bölcsőde megszületése külön történet. Kató Béla püspök elmondása szerint a református egyház először az egykori Békásban (románul Bună ziua-negyed) vásárolt egy épületet, ám amikor a szomszédok megtudták, hogy óvoda lesz a közelükben, nem egyeztek bele a működésébe. Ezért esett a választás a kolozsvári rádióstúdió melletti romos épületre és a hozzá tartozó telekre. Itt ugyanis – mondja Tőkés Áron, az építtető cég vezetője – a működési engedélyek már megvoltak, az ingatlanban ugyanis hosszú évtizedekkel ezelőtt oktatási intézmény működött, a szomszédok beleegyezésére tehát nem volt szükség.
„Akkor azt mondtam, jó lenne, ha a KMN keretében a református egyház minden évben valamit átadhatna, felújítana a kolozsvári magyar közösség számára” – mondta a megnyitón Kató Béla püspök. A tavaly például a felújított Herepei-házat adták át, amely az IKE székházának ad otthont. Idén a kollégium új bölcsődéjét, amelyre a városban nagy szükség van.
Tasnádi István iskolalelkész szerint a városban rengeteg fiatal család keresi a jó minőségű óvodát, bölcsődét, az állami helyek száma a magyarok számára ugyanis rendkívül korlátozott. A kollégium keretében működő óvodában négy csoport működik, az idén őszre meghirdetett bölcsődébe pedig olyan sokan jelentkeztek, hogy szeptembertől két csoport kezdi meg a tanulást, játszást – mintegy ötven kisgyerek.
Az egyházi ünnepség keretében a gyülekezet gyerekkórusa is énekelt
Fotó: Somogyi Botond
A törökvágási templomban tartott hálaadó istentiszteleten Kolumbán Vilmos egyházkerületi főjegyző hirdette az igét, majd Kató Béla püspök szólt a jelenlevőkhöz. Kató Béla elmondta, a magyar kormány évekkel ezelőtt indított óvoda- és bölcsődefejlesztési programjának keretében Erdélyben 23 új intézményt hoztak létre a református egyház segítségével, a kollégiumhoz tartozó pedig az utolsó ezek sorában.
„Csak akkor születik valami nagy, új és jó dolog, ha a kolozsvári magyarok áldozatot hoznak. Sok nehézség és áldozat árán sikerül átadni ezt az intézményt. Ám boldogan tesszük ezt azok felé, akik ide járatják gyermekeiket. Épületet adunk át, de hazát építünk vele” – fogalmazott Kató Béla, majd hozzátette: remélhetőleg az ide járó kicsik felnőttként a jövőben ugyancsak áldozatot hoznak a magyar közösségért.
Nagy János, a magyarországi Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár beszédét követően Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szólt a jelenlevőkhöz.
Templomok épültek, s azok azóta is épülnek és újulnak Isten dicsőségére. Az egyház és család mellett pedig az oktatási intézmények azok, amelyek közösségünk erejét növelik.
„Nekünk az a feladatunk, hogy biztonságot, kiszámítható jövőt nyújtsunk a következő nemzedéknek” – mondta az RMDSZ elnöke, aki szerint magyarul tanulni nem jelent hátrányt, hiszen építkezni, álmodni csak magyarul lehet.
A hálaadó istentiszteletet követően – amelynek keretében az érdeklődők a törökvágási gyerekkórus szolgálatát is meghallgatták – a templomban levők átvonultak a közelben fekvő bölcsőde épületéhez. Az intézmény megáldása és a szalag átvágása előtt dr. Bibza Gábor kolozsvári református esperes köszöntötte az egybegyűlteket. „Az óvodafejlesztési program által van jövő Erdélyben a következő nemzedék számára is, magyar jövő Kolozsváron és itt a Donát-negyedben is. Akkor dőlhetünk hátra, ha minden településen és a nagyvárosok külkerületeiben, ahol magyarok élnek, lesz óvoda és bölcsőde” – zárta ünnepi beszédét Bibza Gábor esperes.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!