
A gyerek közérzetét nagymértékben befolyásolhatja az óvodai csoport mérete és összetétele
Fotó: Borbély Fanni
Nem a legdivatosabb vagy legtöbb különórát kínáló óvodát érdemes választani, hanem azt, amelyik a gyerek aktuális szükségleteihez a legjobban illeszkedik – tanácsolja Sulyok Kármen pszichológus. A kolozsvári szakembert a bölcsődei és óvodai beiratkozások közeledtével arról kérdeztük, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni intézményválasztáskor.
2026. május 20., 08:012026. május 20., 08:01
Míg kisebb településeken, ahol egyetlen óvoda működik, a szülők számára többnyire magától értetődő, hogy abba az intézménybe íratják gyermeküket, addig a nagyvárosokban már korántsem ennyire egyszerű a döntés. A kínálat bősége – állami vagy magánóvoda, magyar vagy idegen nyelvű csoport, hagyományos, Montessori- vagy Waldorf-szemlélet, kisebb vagy nagyobb létszám, közeli vagy távolabbi intézmény – gyakran nem megkönnyíti a döntést, hanem épp ellenkezőleg, elbizonytalanítja a szülőket.
Sulyok Kármen kolozsvári pszichológust arról kérdeztük, milyen szempontokat érdemes mérlegelni óvoda- vagy bölcsődeválasztáskor, és mi az, ami a látványos programkínálat mellett gyakran háttérbe szorul. A szakember szerint a döntést nem elsősorban az kellene meghatározza, hogy az intézmény hány különfoglalkozást kínál, vagy milyen idegen nyelvet oktat, hanem az, hogy mennyire illik a gyerek személyiségéhez és aktuális szükségleteihez.
A pszichológus úgy véli,
Mennyire alkalmazkodó, hogyan reagál az új helyzetekre, könnyen kapcsolódik-e más gyerekekhez-felnőttekhez, igényli-e a nyugodtabb környezetet, vagy éppen jól érzi magát nagyobb közösségben? Ezek a szempontok sokkal fontosabb kapaszkodót jelenthetnek az óvodaválasztás során, mint az, hogy az adott intézmény kínál-e például angolórát vagy hangszerfoglalkozást.
„Elsősorban azt kellene végiggondolnunk, hogy milyen a gyerekünk, és mi illeszkedik hozzá jobban. Ha ezt tudjuk, akkor később a pedagógusnak is pontosabban el tudjuk mondani, milyen szükségletei vannak a gyereknek, és könnyebben találunk olyan környezetet, ahol jól tud működni” – fogalmazott Sulyok Kármen.
Fotó: Borbély Fanni
A nagyvárosi szülők körében gyakran felmerül az a kérdés is, hogy érdemes-e román, angol vagy német csoportot választani pusztán azért, hogy a gyerek minél korábban elsajátítsa az adott nyelvet. Sok szülő abban bízik, hogy a korai nyelvi környezet később természetesebb nyelvhasználatot eredményez.
Sulyok Kármen szerint
„A nyelvtanulás fontos, viszont a gyerek akkor sajátítja el könnyebben, ha nagyjából kisiskolás korig találkozik egy idegen nyelvvel. Főleg akkor, ha lehetősége van használni is, médiatartalmakon, játékokon, hétköznapi helyzeteken keresztül” – mondta a pszichológus.
A szakember szerint azonban sok szülő hajlamos túlértékelni ezt a szempontot, miközben háttérbe szorulnak azok az alapvető feltételek, amelyek egy kisgyerek biztonságérzetét és kiegyensúlyozott fejlődését szolgálják. Úgy véli, önmagában az idegen nyelvű oktatás még nem garancia arra, hogy az adott intézmény jó választás lesz a gyerek számára.
Sulyok Kármen kolozsvári pszichológus
Fotó: Sulyok Kármen archívuma
Az óvodaválasztás során a szülők gyakran a programkínálatra vagy az intézmény hírnevére figyelnek, miközben a gyerek közérzetét sokkal jobban befolyásolhatja a csoport mérete és összetétele. Sulyok Kármen szerint nem minden gyerek reagál ugyanúgy a nagy létszámú közösségekre:
„A nagy csoportlétszám állandó ingerterhelést jelent. Vannak gyerekek, akik ezt jól kezelik, mások viszont hosszabb távon elfáradnak benne. Ilyenkor gyakran a viselkedésük jelez: nyugtalanabbá válnak, nehezebben tartják be a szabályokat, vagy egyszerűen visszahúzódnak” – magyarázta a pszichológus.
A szakember szerint az sem mellékes, hogy homogén vagy vegyes korosztályú csoportba kerül a gyerek.
„A kisebb gyerekek sokat tanulnak abból, hogy látják a nagyobbak viselkedési mintáit. A nagyobb gyerek nyelve, játéka, reakciói közelebb állnak hozzájuk, ezért sokszor könnyebben kapcsolódnak hozzájuk, mint a felnőttekhez” – fogalmazott Sulyok Kármen.
Ugyanakkor a pszichológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a vegyes csoport nem minden gyerek számára ideális hosszú távon. Az érzelmileg érettebb, nagyon kíváncsi, intenzív kortárskapcsolatokat kereső gyerekek egy idő után könnyen „kinőhetik” ezt a közeget.
Fotó: Borbély Fanni
Az iskolaválasztással kapcsolatban gyakran hangzik el a tanács, hogy nem intézményt, hanem tanítót kell választani. Sulyok Kármen szerint ez az óvodák esetében is részben igaz, ugyanakkor árnyaltabban érdemes tekinteni a kérdésre. Mint rámutatott, bár az óvodapedagógus személyisége valóban meghatározó, de önmagában még nem garantálja, hogy a gyerek hosszú távon jól fogja érezni magát az adott közegben.
A pszichológus úgy véli,
a csoportlétszám, a napirend, a beszoktatás módja, az udvar minősége, a szabad levegőn töltött idő vagy az intézmény rugalmassága.
„A gyerekre hosszabb távon nemcsak az óvónő személyisége, hanem az egész környezet hat: a szabályok, a napirend, a zajszint vagy a csoportlétszám is.” – fogalmazott Sulyok Kármen. Ugyanakkor hangsúlyozta: az első intézményes években a pedagógus és a dadus érzelmi szerepe kiemelten fontos.
„Bölcsődében és óvodában is kialakul egyfajta kötődés a pedagógushoz. A gyerek számára nagyon fontos, hogy milyen hangon szólnak hozzá, milyen a tekintet, a légkör, hogyan reagálnak rá” – mondta a pszichológus. Hozzátette, éppen ezért fontosak a bölcsődék és óvodák által szervezett nyílt napok és intézménylátogatások, ahol nemcsak a szülő, hanem maga a gyerek is megtapasztalhatja a leendő közeget.
Fotó: Borbély Fanni
Kolozsváron sok család számára komoly dilemmát jelent, hogy megéri-e a város másik felére vinni a gyereket egy jobb hírű intézmény vagy egy szimpatikusabb pedagógus miatt. Sulyok Kármen rámutatott, a távolság kérdését nem csupán kényelmi vagy logisztikai szempontként érdemes kezelni, hiszen a napi ingázás jelentős terhelést róhat egy kisgyerek idegrendszerére.
– fogalmazott a pszichológus.
A szakember szerint különösen a kisebb gyerekek számára megterhelő a korai kelés, a hosszú utazás és az állandó rohanás. A folyamatos fáradtság és ingerterhelés hosszabb távon ingerlékenységhez, nyugtalansághoz és fokozott feszültséghez vezethet.
Sulyok Kármen hozzátette, a szülők sokszor ugyanebbe a csapdába esnek akkor is, amikor különórákat, óvoda utáni foglalkozásokat választanak gyerekeik számára. Az óvodák programkínálatában ma már természetesnek számítanak az idegen nyelvi foglalkozások, sportprogramok vagy kreatív műhelyek, sok család pedig attól tart, hogy a gyerek lemarad, ha ezekből kimarad.
„A mostani generáció esetében inkább a szabad játéknak van nagyobb jelentősége. Annak, hogy a gyerek mozoghasson, társakkal lehessen együtt, természetes környezetben tapasztalhasson” – hangsúlyozta.
Megjegyezte, egy udvar, ahol a gyerek földdel, homokkal, növényekkel találkozhat, mászhat, futhat és szabadon mozoghat, sokszor többet ad a fejlődéséhez, mint egy újabb szervezett foglalkozás. Hangsúlyozta, a túlzsúfolt napirenddel szemben a közös családi séta, a nyugodt együtt töltött idő és a kötetlen játék olyan alapokat teremtenek, amelyeket később semmilyen különóra nem tud pótolni.
A szabad játék kiemelten fontos az óvodás korú gyerekek számára
Fotó: Haáz Vince
Az óvodakezdés minden gyerek életében érzékeny időszak: a legtöbb hároméves számára kihívást jelent egyik napról a másikra teljesen új szabályrendszerhez, idegen felnőttekhez és egy nagyobb közösséghez kell alkalmazkodni. Sulyok Kármen ennek kapcsán elmondta, a legtöbb gyerek idővel alkalmazkodik ehhez a változáshoz, fejlődéslélektani szempontból a fokozatosság lenne az ideális megoldás.
A szakember hangsúlyozta: nem minden gyerek reagál ugyanúgy az elválásra és az új közegre.
Hozzátette, a szülők szerepe is meghatározó a beszoktatás időszakában, hiszen a kisgyerekek sokszor az ő reakcióikon keresztül értelmezik az új helyzetet. Ha a szülő folyamatosan szorong, bizonytalan, vagy minden reggel feszült hangulatban búcsúzik, azt a gyerek is könnyen átveszi, és az óvodát egy fenyegetőbb, kevésbé biztonságos közegként élheti meg.
„A szülő egyfajta tolmács a gyerek számára. Abból, ahogyan anya vagy apa viszonyul az óvodához, a gyerek is következtetéseket von le arról, hogy ez egy biztonságos vagy inkább ijesztő hely” – magyarázta Sulyok Kármen.
A pszichológus szerint ezért sokat segíthet, ha a család már az óvodakezdés előtt tudatosan készül az új helyzetre: beszélnek az óvodáról, közösen alakítják ki a reggeli rutint, és igyekeznek nyugodt, kiszámítható légkört teremteni az első hetekben. Mint mondta, a gyerek számára az adja a legnagyobb biztonságot, ha azt érzi, hogy a szülő bízik az intézményben és abban, hogy ő maga is képes megbirkózni az új helyzettel.
Fotó: Borbély Fanni
Sulyok Kármen arról is beszélt, az óvodaválasztás különösen nagy körültekintést igényel azoknál a gyerekeknél, akiknél a szülők valamilyen fejlődési eltérést, fokozott érzékenységet vagy sajátos működést tapasztalnak. Mint mondta, sok esetben ugyan még nincs hivatalos diagnózis, de már óvodáskor előtt megjelenhetnek olyan jelek – például figyelemzavar, erős mozgásigény, hangérzékenység vagy a változások nehezebb kezelése –, amelyek arra utalnak, hogy a gyerek idegrendszere érzékenyebben reagál a környezetére.
„Nagyon sok ADHD-s vagy autisztikus jegyeket mutató gyereknél szenzoros érzékenység is jelen van. Bizonyos hangokat, fényeket, zsúfoltságot vagy váratlan ingereket az idegrendszerük sokkal nehezebben dolgoz fel” – magyarázta a pszichológus. Hozzátette,
továbbá az is sokat számít, mennyire rugalmas az intézmény és hogyan reagálnak a pedagógusok a nehezebb viselkedési helyzetekre.
Sulyok Kármen hangsúlyozta, nincs minden gyerek számára univerzálisan jó intézmény. A legfontosabb az, hogy a kicsi olyan közegbe kerüljön, ahol biztonságban érezheti magát, és a saját ritmusában fejlődhet. „Óvodát nem presztízs, programkínálat vagy nyelvi ígéret alapján érdemes választani, hanem abból kiindulva, hogy milyen környezetben tud biztonságban, szabadon és a saját ritmusában fejlődni a gyerek” – tanácsolta a pszichológus.

Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!