
Részletek a Magyar Állami Népi Együttes Esti dal című előadásából
Fotó: Hagyományok Háza
A Magyar Állami Népi Együttes Esti dal, avagy „Szálljatok fiókáim!” – szabad emlékezés Rábai Miklósra című március 24-ei bemutatójával emlékezik alapítója halálának félévszázados évfordulójára.
2024. március 14., 20:272024. március 14., 20:27
Rábai Miklós munkásságát, halálának ötvenedik évfordulóján méltatja a Magyar Állami Népi Együttes az Esti dal, avagy „Szálljatok fiókáim!” – szabad emlékezés Rábai Miklósra című bemutatójával. A Magyar Állami Népi Együttes alapítója kortársaival együtt szinte a semmiből hozta létre a színpadi néptáncművészet műfaját.
„1951-et írunk, nem kell kommentálni a kor kultúrpolitikáját – tekint vissza a kezdetekre Mihályi Gábor együttesvezető, a bemutató rendező-koreográfusa –
A kemény diktatúra éveiben Rábainak meg kellett küzdenie az akkori politikai elvárásokkal: egyrészt megfelelni a politikának, másrészt megfelelni a saját maga erkölcsi és morális elvárásainak. Az alkotók az előadásban a tánc, a vizualitás, a zene és a próza egységére törekszenek, aminek nyomán a néző teljes képet kaphat az alapító művészetéről, s magáról a korról.
Fotó: Hagyományok Háza
„Az előadás rendező-koreográfusaként nagyon különleges megoldásokkal operálhattam – folytatja Mihályi Gábor – Karikírozva gondolataimat a kultúrtörténet első néptánc-remixét készíthettük el az első tételben. A popzenében jártasak tisztában vannak a remix jelentésével. Ezúttal a Rábai életmű zenei világának legizgalmasabb elemeit dolgozta fel a fiatal zeneszerző, Gera Gábor.”
E zenei megoldáshoz társulnak a Rábai-koreográfiák. Megjelennek a néptáncban meghatározó gyűjtések. Az alapító idejében ezek a kutatások gyerekcipőben jártak: másfél évtizedre rá Martin György kezdte el a szisztematikus terepmunkákat. A bemutató megálmodói egy csavarral e gyűjtéseket a második tételbe emelik be, reflektálva egyúttal az Együttes népszerű, a közösségi médiákban Akkor és most címmel futó sorozatára.
A színpadon felvillannak a külföldi sikerek is, különleges formában.
Fotó: Hagyományok Háza
Egy kritikus, egy könyvtáros és egy táncos narrálja az eseményeket. A darab prózai szereplőinek köszönhetően Rábai Miklós is megjelenik. Szóba kerül az alkotás önmarcangoló folyamata, a már említett politikai elvárások; a történet az előadás végére – Rábai szellemében – katarzisba simul.
A bemutatóról bővebb információ a Hagyományok Háza honlapján olvasható.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!