Mangalicahúsból készült plató is került a zsűri elé a házi készítmények versenyén
Fotó: Orbán Orsolya
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. Az elismert szakemberekből álló zsűri hozzásegíti a környékbeli gazdákat ahhoz, hogy aki kedvet kap hozzá, kisvállalkozások keretében forgalmazza házi receptek alapján készített termékeit. A rendezvény remek gasztronómiai alkalom arra, hogy a részvevők megkóstolhassák egymás termékeit, és kellemes hangulatban tölthessenek el közösen egy napot.
2026. február 02., 19:092026. február 02., 19:09
Negyedik éve szervezik meg a Kolozs megyei Tordaszentlászlón a Pálinka, Szalonna és Házi hústermékek versenyét. Számos más hasonló erdélyi és magyarországi kezdeményezéstől eltérően ez nem vásárral egybekötött rendezvény, mivel ahhoz az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság engedélye szükséges: ilyen termékeket csak hivatalosan bejegyzett és engedélyezett kisvállalkozók forgalmazhatnak.
A tordaszentlászlói kezdeményezés viszont arról szól, hogy
Tamás Balha István, az egyik legismertebb Kolozs megyei magyar étterem, a tordaszentlászlói Tamás Bisztró tulajdonosa – aki gasztronómiai szakemberként irányította a disznóhúsból készült ételeket elbíráló zsűrit – a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy a megmérettetésre került húskészítmények zömében a községbeli emberek konyháiban készültek. „Ha a versenyzők eljönnek, és az asztalra teszik legfinomabb étkeiket, ezzel arra ösztönözzük őket, hogy jobban odafigyeljenek, és minőségi termékeket készítsenek. A zsűrizésnek és a kiosztott díjaknak köszönhetően jól látszik a fejlődés, amellyel a népi gasztronómiai kultúránkat tudjuk bemutatni és erősíteni” – foglalja össze a hústermékek versenyének lényegét a kalotaszegi étterem vezetője.
Pálinka minden mennyiségben
Fotó: Orbán Orsolya
A program szerint délután kezdődő verseny valójában már kora reggel elindult azzal, hogy a tordaszentlászlói szervezőcsapat a kalotaszegi falu Baranya megyei testvértelepülésének, Hosszúheténynek a küldöttségével közösen disznót vágott az ifjúsági ház udvarán.
A disznóvágás és a házi húsfeldolgozás épp olyan ütemben haladt, mint azokon a községbeli portákon – Tordaszentlászlón, Magyarfenesen vagy Magyarlétán –, ahol télen még őrzik ezt a hagyományt. Körbejártak a pálinkáspoharakban a szilvóriumok, mellé harapnivalóként zsíros kenyér került az asztalokra.
Disznóvágással egybekötött gasztronómiai verseny
Fotó: Orbán Orsolya
Györkös Zsidó Oszkár főszervező a tordaszentlászlói csapat munkáját összehangolva szervezi immár négy éve az eseményt úgy, hogy a felmerülő költségek zömét maguk a részvevők adják össze. Idén anyagilag besegített a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agricultura Egyesület is. A helyi önkormányzatnál dolgozó főszervező elsősorban a színjátszó csapat munkájára támaszkodik, de mások is részt vesznek a falunap izgalmaival felérő januári gasztronómiai esemény szervezésében.
„Négy évvel ezelőtt úgy indult a történet, hogy egy nótaestet összekapcsoltunk egy pálinkaversennyel, ahová a környékbeli gazdák hozták el az itókákat. Egy gond volt vele: a pálinkás nótaestre asszonyok nem jöttek. Ezért kitaláltuk, hogy ne csak pálinka-, hanem húsételek versenye is legyen. Így a rendezvény mellé álltak a nők is, és ezzel kerek lett a történet” – idézte fel az indulás körülményeit Györkös Zsidó Oszkár.
A torockói gyerekothonnak adományozták a feldolgzott disznóhúst
Fotó: Orbán Orsolya
A disznóvágás helyszínéről átsétálunk a kultúrotthonba, ahol már délelőtt készülnek a késő délutáni eseményre. Szépen megterített asztalsor, rengeteg pálinkamintát tartalmazó üveg és egyre sokasodó hidegtálak fogadnak.
A magyarországi testvértelepülés küldöttsége, Molnár Ferenc irányításával, oroszlánrészt vállal a munkából. Nemcsak remek pálinkákat hoztak, hanem profi módon elkészített, mangalicatermékekből álló platót is. Molnár Ferenc már nem emlékszik pontosan, mióta kötik testvértelepülési szálak a hosszúhetényieket Tordaszentlászlóhoz: valamikor a rendszerváltás után alakult ki a kapcsolat, és azóta szívesen járnak egymáshoz, rendezvényeik gyakran közösek. Idén többletet adott a történetnek, hogy feldolgozott disznót tudtak közösen adományozni a torockói gyerekotthon lakóinak. Molnár Ferenc nagyon jó ötletnek és újításnak tartja, hogy a tordaszentlászlóiak házi termékeket is versenyeztetnek.
Györkös Zsidó Oszkár főszervező egy lelkes csapattal hozza tető alá immár négy éve a tordaszentlászlói rendezvényt
Fotó: Orbán Orsolya
Tamás Balha Istvánt a zsűrizés előtt faggattuk az idei felhozatalról. Elmondása szerint császárhústól kezdve kolbász, májas és egyéb disznóhús-készítmények is érkeztek, de elsősorban a szalonna dominál. Fontosnak tartja a házi termékek minősítését, mert ezzel is bátorítják azokat a vállalkozó szellemű gazdákat, akik kiváló készítményeiket kisvállalkozás keretében forgalmaznák.
Ennek ellenére bátorítanám a vállalkozó kedvűeket, hogy ne adják fel, mert ezekre az ízekre egyre nagyobb a kereslet” – mutat rá a házi ízek iránti igény növekedésére az étteremtulajdonos. Szerinte gyerekkorunktól belénk épülnek bizonyos ízvilágok, amelyeket egész életünk során keresünk: ezek a termékek visszavisznek a gyökereinkhez, élményt adnak, ezért van irántuk növekvő kereslet.
Tamás Balha István étteremtulajdonos azt ajánlja a gazdáknak, hogy kisvállalkozóként is próbálkozzanak meg a házi ízek forgalmazásával
Fotó: Orbán Orsolya
Bepillantunk a zsűri munkájába is: a három ítész – Tamás Balha István, Boné Levente és Orbán Katalin – a termékek kinézete, tálalása és ízvilága alapján pontozza a beérkező ételeket. A bírálat alapja a kóstolás: milyen fűszereket használt a gazda, mennyi ideig és hogyan füstölte a terméket, mennyire vannak egyensúlyban az ízek? Tamás Balha szerint a gasztronómiában – akárcsak az élet más területein – az egyensúly a legfontosabb.
Egészsgünkre! Kalotaszegen is kiváló minőségű pálinkákat főznek
Fotó: Orbán Orsolya
Antalfi Zoltán, az Erdélyi Pálinka Lovagrend elnöke nem tudott jelen lenni, helyette közvetlen munkatársai érkeztek, akik a marossárpataki pálinkaműhelyben dolgoznak, és az erdélyi pálinkafőzés szakmai elitjéhez tartoznak. Figyeljük, hogyan zajlik a mintegy 90 minta bírálata.
Az idei év abszolút újdonsága, hogy krumpliból készült pálinkát is neveztek,
de a felhozatalban a pálinkák királynőjének tartott különféle szilvapálinkákon kívül alma-, körte-, barack-, birs-, vadgyümölcs- és más gyümölcspárlatok is szerepelnek,
sőt többen házi konyakokkal is beneveztek.
Pálinkabíráló zsűri. A szakembereknek nem volt könnyű dolguk rangsort állítani a jó nedűk között
Fotó: Orbán Orsolya
Hánesz Arnold szerint nagy pozitívum, hogy az addig megkóstolt pálinkák között nem találtak rosszat. Akadt ugyan gyengébb birspálinka, de szakmai szempontból az is elfogadható minősítést kapott.
Más gyümölcsöknél jobban oda kell figyelni, mert az alma, a birs vagy a barack kényesebb, a cefrézésnél különösen” – magyarázza a pálinkazsűri vezetője. A zsűrizés során arra figyelnek, hogy a minta tiszta legyen, ne zavaros, megfelelő illattal és ízvilággal rendelkezzen, és ne tartalmazzon elő- vagy utópárlatot, amelyek jelentősen rontják a pálinka minőségét, csípőssé vagy savanyúvá téve a kisüstit.
Nem csak Kalotaszegről, hanem a Mezőségről is érkeztek pálinkaminták a versenyre
Fotó: Orbán Orsolya
Mire a két zsűri munkája a végéhez közeledett, már szállingóztak az emberek a késő délutáni zenés együttlétre. A tordaszentlászlói kezdeményezés olyan közösségi eseménnyé nőtte ki magát, amely idővel egész Kalotaszeg házi termékeinek igényes fesztiváljává válhat.
A hústermékeket elbíráló bizottság döntése alapján szalonnakategóriában Bárdos István 1., Bársony Aliz és András 2., Gebe István pedig 3. helyezést ért el. Hústermék-kategóriában az eredménylista a következő: 1. Enyedi Márton, 2. Molnár Ferenc, 3. Bársony Aliz és András. A tálalás díjazottjai: 1. Molnár Ferenc, 2. Albert Flórián és Marika, 3. Kovács Pandur Andrea. Különdíjat kapott Gebe István és Enyedi Márton.
A pálinkazsűri bírálata alapján a beérkező 89 pálinkamintából Horváth Attila barackpálinkája, Gergely Ferenc szilvapálinkája, Krumpé Károly almapálinkája és Enyedi Zoltán körtepálinkája nyerte el az év legjobb pálinkája címet. Az év legjobb házi konyakja címet Csatlós Pál kapta, a legszebb csomagolásért Albert Albertet díjazták. A zsűri összesen 57 arany-, 21 ezüst- és 10 bronzminősítést állított ki.
A levágott disznó húsát helyben fel is dolgozzák
Fotó: Orbán Orsolya
Fő a bogrács az esti vendégség számára
Fotó: Orbán Orsolya
Összesen hat erdélyi és egy magyarországi helyszínen szervezik meg az immár 15 éves SzalonnaFesztet, ahol nemcsak téli húsféléket, hanem sajtokat, pálinkákat és borokat is lehet kóstolni.
A 19. század történelmi Magyarországán kialakult zsírsertést, a mangalicát az utóbbi harminc esztendőben fedezték fel újra a Kárpát-medencében. Az utóbbi tíz évben Erdélyben is több állattenyésztő kapott kedvet a külterjesen tartott disznófajtához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyből indulva még fagyos levegő kísért, Svájcban viszont magnóliák, pálmák és havas hegycsúcsok fogadtak. Genf, Bern és Montreux bebizonyította: az alpesi ország tele van meglepetésekkel – még januárban is.
Aktív közösségi élet, tudatos gyermek- és ifjúsági szolgálat jellemzi a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközséget. Tolnay István parókus lelkipásztorral a gyülekezet összetartó erejéről, a jövő kihívásairól beszélgettünk.
Országszerte feltűnést keltett Bánffyhunyad polgármesterének a döntése, miszerint több mint másfél évtizedes közigazgatási tevékenység után lemond tisztségéről a kormány által kilátásba helyezett átszervezés jelentette népszerűtlen intézkedések miatt.
Azúrkék víz, csipkézett part menti sziklák, népszerű bulizóhelyek, elegáns szállodák. A legtöbbeknek ez jut eszébe Ciprusról, a Földközi-tenger több mint 9 ezer négyzetkilométeres szigetéről.
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Rácsok mögött, nagy kifutókban élnek az állatok a marosvásárhelyi állatkertben, ahol idén is szeretnék elérni tavalyi, bűvös háromszázötvenezer látogatószámot. Szánthó Jánossal, az állatkert igazgatóval a tervekről és az álmokról beszélgettünk.
„Krisztus a jövő, mi együtt követjük őt” – mottóval szervezték meg szombaton Debrecenben a református egység napját, amelyen több ezren énekeltek, imádkoztak, közöttük sokan Erdélyből is.
A több évezred óta lakott kicsiny Káli-medence sok látnivalót kínál. A terület túraútvonalak mentén, gyalog is bejárható. Itt található a kékkúti ásványvizek forrása is. A medence településeit a múlt titkait fürkésző turista szemével jártuk be.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!