Kezdődik az iskola. Nemcsak a gyerekek és a pedagógusok, de a szülők számára is sokféle változást jelent az iskolaidő
Fotó: Veres Nándor
Erdélyi édesanyákat, iskolás gyerekek szüleit kérdeztük a tanév közeledtével többek közt arról, hogy ha ők lennének a romániai oktatási rendszer fontos döntéshozóinak helyében, mit változtatnának a legsürgősebben az iskolarendszeren.
2024. szeptember 06., 07:152024. szeptember 06., 07:15
2024. szeptember 06., 07:232024. szeptember 06., 07:23
Küszöbön az új iskolai év, visszatérnek a diákok és a pedagógusok is az osztálytermekbe. Ezúttal nem tanárok, oktatási szakemberek vagy diákok véleményére voltunk kíváncsiak, hanem az oktatás másik, elengedhetetlenül fontos „pillér-tényezőjének”, a szülőnek a meglátására, elvárásaira, gondolataira.
Anyagi, logisztikai nehézségek
Többek közt azt kérdeztük a szülőktől, hogy a most kezdődő tanév milyen tekintetben körvonalaz nehézséget számukra – anyagi, lelki, szellemi, logisztikai értelemben.
A tanszervásárlás anyagi megterhelést jelent a legtöbb gyerekes család számára
Fotó: Haáz Vince
Bartha Zonga sepsiszentgyörgyi múzeumpedagógus elmondta, a nagyobbik fia hetedik osztályt kezd az idén egy olyan iskolában, közösségben, ahová előkészítő osztálytól jár, tehát ez egy jól működő rendszer és ráadásul még a képességvizsga réme sem okoz egyelőre feszültséget. „Nyilván tudjuk, hogy több tantárgy, több tanóra várható, szülőként a legnehezebb megtalálni a kamaszodó gyermekkel együtt az arany középutat a tanulás és a délutáni elfoglaltságok, a rendszeres sporttal töltött idő között, hiszen azt tapasztaljuk évek óta, hogy a sportolás elengedhetetlen a kiegyensúlyozott testi, lelki szellemi fejlődéséhez” – mondta el az édesanya. Arról is beszélt, hogy kisebbik fia idén kezdi az iskolát, és mivel nagyon zárkózott, nehezen oldódó személyiség, a közösségbe való beilleszkedés, a pedagógussal való összhangba kerülés azok a kérdések, amik kapcsán szeretnék, ha minden zökkenőmentesen alakulna. „Természetesen van ezzel kapcsolatban egy jóleső izgalom, de az iskola és a pedagógus személye már most garancia, hogy nem lesz gond.
Bartha Zonga sepsiszentgyörgyi édesanya: „sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy jól érezzék magukat a gyermekeim az iskolában és ne szorongjanak, minthogy kiválóan teljesítsenek”
Fotó: Bartha Zonga archívuma
Bozsódi-Nagy Orsolya nagyváradi marketingfelelős meglátása szerint a tanévkezdés anyagilag mindig megterhelő: nemcsak a tanszereket kell beszerezni, de egy növésben lévő gyereknél nem úszható meg a több rend új ruha, cipő stb. megvásárlása sem. „Lelki értelemben nyilván a nyár vége, a korán fekvés-korán kelés visszatérése, a házi feladatok és délutáni elfoglaltságok rutinja okoz nehézséget, hiszen a vakációban ezeket „elengedjük”.
tanévkezdet. az iskolaidő egyfajta rendszert visz a gyerekek és szülők életébe is
Fotó: Rab Zoltán
László Noémi kolozsvári költőnek, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztőjének, két iskolás gyerek édesanyjának is feltettük a kérdést. „Most kezdek felocsúdni, hogy füzeteket, tanszereket kell majd beszerezni, szokásunk szerint az utolsó percben, mert erre sosem gondolunk időben. Pedig szeretem, ha a gyerekeknek jó minőségűek a füzeteik, írószereik, a nagyobb már érti, miért, a kicsi még nem. Erre akkor is áldozunk, ha úgy tűnik, nincs, ahonnan” – mondta László Noémi. Hozzátette, a lánya tizedik, a fia negyedik osztályos lesz idén, és a kisebbik esetében el kell gondolkodniuk azon, hogy legyen-e ötödiktől iskolaváltás, vagy sem. „Ahogyan én látom,
Bár nyilván nem mindegy, hogy kik hogyan foglalkoznak pedagógusként a gyerekekkel, ebben a korban már sokkal inkább egymást nevelik majd” – mondta László Noémi.
Orbán Márta Csíkszeredában élő közgazdásznak két gyereke van: fia kilencedik osztályt kezd a Márton Áron Gimnázium matematika-informatika szakán, lánya hatodik osztályos lesz a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolában. „Izgalommal várjuk az új tanévet, és természetesen ebbe egy kis aggodalom is keveredik. A képességvizsga nyara sűrű volt az újdonsült gimnazistánk számára. Megelégedéssel tölt el, hogy abba az osztályba jutott be, ahová tervezte, de új iskolával, tanárokkal, szabályokkal kell megbarátkoznia és látom rajta, hogy emiatt nyugtalan. Próbálom meggyőzni, hogy minden rendben lesz, segíteni fogunk a nehézségekkel szembenézni. Kamaszként persze a kommunikációnk nehézkes, zárkózott, nehezen beszél a gondjairól, ezért próbálok jobban ráhangolódni” – fejtette ki az édesanya.
Orbán Márta csíkszeredai édesanya: „ha az iskolák összehangoltan felmérnék a tanórák utáni tevékenységek iránti igényt, több gyerek lenne délután is biztonságos környezetben”
Fotó: Orbán Márta archívuma
„Korlátozni próbálom az eszközhasználatát, nagy harcok árán. A hatodikosom az utóbbi hetekben a nyári házolvasmánnyal és matekházival foglalkozik, de várja, hogy újra találkozhasson az osztálytársaival, ő már rutinos általános iskolás felső tagozatos. Tanszervásárlás lesz hamarosan a terítéken - a gyerekek szerencsére eléggé önállóan megoldják ezt” – tette hozzá Orbán Márta. Arra is kitért, hogy néhány iskolán kívüli tevékenységet kell betervezniük - sport, hangszertanulás, és a kislánya kötni szeretne, ezt kezdte el a nyáron, az édesanya pedig azon gondolkozik, hogy gyereke hogyan tudná ezt egy tanfolyamon megtanulni. Azt is elmondta, magán románórákat kell még beépítsenek a tanévbe, mert Székelyföldön ugye kevésbé használják a nyelvet, viszont a képességvizsgára és érettségire elengedhetetlen.
Fotó: Veres Nándor
Rendszert visz a gyerekek és szülők napjaiba az iskolaidő
Szokták mondani, hogy a tanévkezdet egyfajta megkönnyebbülést is jelent a szülők számára, hiszen rendszert visza a gyerekek és szülők életébe is. Orbán Márta úgy látja, a tanévkezdés megkönnyebbülés is, mert vakációban a munkaideje alatt a 11 és 14 éves gyereke sokat van egyedül otthon. „Iskolaidőben végre fix programjuk lesz, a napjaikat kitöltik az iskolai feladatok. Mindazonáltal persze a reggeli kelés gondolata kevésbé vonz most... de remélem, idővel belerázódunk” – mondta a csíkszeredai édesanya.
Bozsódi-Nagy Orsolya nagyváradi édesanya: „iskolaidőben a gyerek életritmusa kicsit közelebb kerül a dolgozó szülőkéhez, de ez nem jelent egész napos megoldást, hiszen a délutáni logisztika így is trükkös és többemberes feladat”
Fotó: Vigh László Miklós
„Ugyanakkor a vakációhoz képest sokkal kevesebb idő jut a gyerekkel közösen töltött minőségi időre, a felfedezésekre, kalandozásokra legfeljebb hétvégeken tudunk sort keríteni. Aminek az az előnye, hogy a gyerekek olyasmiket (is) tanulnak, olyan élményekben is van részük, amiket szülőként nem tudunk nekik biztosítani és ezt nagyon pozitívan éljük meg” – mondta a sepsiszentgyörgyi édesanya.
László Noémi azt válaszolta kérdésünkre, hogy mindkét gyermeke várja az iskolakezdést, ez nagyjából mindig így volt, szeretnek újra visszakapcsolódni a közösségbe. „Nekem kevésbé jó az iskolaidő, mert olyankor alig látom őket, főleg a nagyobbat. Persze, vakációban nehéz a kicsik felügyeletét megoldani, ha a szülő nem oly szerencsés, hogy akkor szabadságoljon vagy nem otthonról dolgozik. És a tízéves gyermeket manapság egyedül otthon hagyni városon azt jelenti, hogy reggeltől estig a képernyőt bújja majd. Ez nem jó megoldás” – mondta László Noémi. Hozzátette,
László Noémi kolozsvári édesanya: „nem hiszek abban, hogy annyi reáliát kell a gyerekek fejébe tölteni, olyan magas szinten”
Fotó: Beliczay László
„Amiért persze vakációban foggal-körömmel harcol, és az ilyen konfliktushelyzeteket eléggé idegtépő megoldani, feldolgozni, mindkét fél számára” – tette hozzá a kolozsvári édesanya. Bozsódi-Nagy Orsolya is úgy látja, valóban jelent egyfajta könnyebbséget a szülő számára az, hogy nem kell minden nap külön megszervezni a gyerekfelügyeletet, ugyanakkor a gyerek sem unatkozik nagyszülőknél vagy otthon, a képernyő előtt. „Iskolaidőben az ő életritmusa kicsit közelebb kerül a dolgozó szülőkéhez, de ez nem jelent egész napos megoldást, hiszen a délutáni logisztika így is trükkös és többemberes feladat” – mondta a nagyváradi édesanya.
Szülői javaslatok az iskolarendszer megváltoztatására
Az édesanyáknak egy kevésbé „gyakorlati”, perspektivikus kérdést is feltettünk: ha ők lennének a romániai oktatási rendszer fontos döntéshozói, mit változtatnának a legsürgősebben az iskolarendszeren.
Sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy jól érezzék magukat a gyermekeim az iskolában és ne szorongjanak, minthogy kiválóan teljesítsenek. Azt gondolom, hogy a pedagógusok pozitív társadalmi megítélése még mindig nem éri el azt a szintet, amit megérdemelnének, tehát valahogyan jobb kommunikációt alakítanék ki a pedagógustársadalom és az oktatás más résztvevői, például a szülők között” – fogalmazta meg Bartha Zonga.
Fotó: Veres Nándor
Orbán Márta kifejtette, programot indítana, amelynek keretében az iskolavezetők összehangoltan felmérnék az iskolán kívüli tevékenységek iránti igényt, hogy egyes programok akár az iskola keretében (és helyszínén) is megvalósulhassanak, például egy kötőtanfolyam. „Így több gyerek lenne a tanórák után is biztonságos környezetben, felügyelet alatt, hasznosan kikapcsolódva, és
és több teret biztosítana a kreatív foglalkozást feltételező óráknak, mint amilyen a kreatív írás, a zene és a rajz vagy barkácsolás, kézimunka. „Nem hiszek abban, hogy annyi reáliát kell a gyerekek fejébe tölteni, olyan magas szinten. Kevesebbet, hatékonyabban és ésszerűbben. Nem értem, miért kell a tantervet anyaggal agyontömni. Nem azt mondom, hogy a gyermek lézengjen az iskolában, de foglalkozzon számára is értelmesnek tűnő anyaggal és ne csináljanak kis bólogatógépet belőle, hanem kössék le a figyelmét és keltsék fel az érdeklődését” – fogalmazta meg a kolozsvári édesanya. Mint mondta, persze, tudja, hogy ezt a pedagógusképzésnél kell kezdeni, meg ott, hogy miért azok készítik a tanterveket, akik nem közvetlenül foglalkoznak a megfelelő életkorú gyermekekkel.
Fotó: Haáz Vince
Bozsódi-Nagy Orsolya azt mondta, ha ő döntéshozói helyzetben lenne, elrendelné, hogy a gyerekek kevesebb házi feladatot kapjanak – ez főleg a nagyobbakra vonatkozik, és eltörölné vagy legalábbis sokkal könnyebbé tenném az országos felmérőket, különféle vizsgákat, sőt, az érettségit is.
Ugyanakkor megakadályoznám, hogy az oktatási rendszeren minden tanévben módosítások történjenek, inkább hagynám, hogy egy-egy újítás évek alatt meghozhassa a gyümölcsét” – fejtette ki a nagyváradi édesanya.
Maros megyében csupán egy oktatási intézmény nem rendelkezik a működéshez szükséges egészségügyi engedéllyel, tizenhat intézmény pedig tűzvédelmi engedély nélkül kezdi meg a tanévet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!