A Szent István templom Csíkszentkirályon, amelyben Vitos Mózes is sokszor megfordult
Fotó: Wikipédia
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora december első hetében Vitos Mózes papra, Csík vármegyei néprajzi gyűjtőre és helytörténészre emlékezik. A zenei összeállításban a Csíki-medence és a Gyimesek népzenéje szól falusi muzsikusok előadásában.
2023. november 30., 17:492023. november 30., 17:49
Vitos Mózes 1847. január 5-én született székely gyalog-rendű katonacsaládban, Csíkszentkirályon. A somlyói gimnáziumban hamarosan kitűnt szorgalmával és a régi könyvek és írások iránti szenvedélyes érdeklődésével. Gyulafehérváron folytatta tanulmányait, majd egy évig a bécsi Pázmáneumot látogatta, ahol főleg Mátyás király kódexeit tanulmányozta. Pappá szentelését követően a háromszéki Nyújtódra került, és tíz esztendeig itt teljesített plébánosi szolgálatot. Ez idő alatt írta meg a település történetét.
Amikor a falu 1871-ben leégett, legelőször egy új iskola építését szorgalmazta. A munkában ő maga is részt vett, – hogy példát mutasson híveinek – az elkészült intézményt pedig saját költségén látta el tanszerekkel.
Vitos Mózes 2015-ben állított emléktáblája szülőfalujában
Fotó: Köztérkép
Betegsége miatt 1886 augusztusában, 39 évesen nyugdíjba kényszerült. Szülőfalujába vonult vissza, de továbbra is rendkívül tevékeny ember maradt. Csíkszentkirály közbirtokossági elnökeként hozzájárult a közösségben levő vagyon gyarapításához, ugyanakkor a község közös vagyonának tisztességes kezeléséért állandó küzdelmet folytatott a hivatalvezetőkkel. A szegényebbek érdekeit képviselve egy hosszasan elhúzódó pert is vállalt, amelyet végül a marosvásárhelyi táblánál nyert meg.
Nyugdíjas éveiben – sokoldalú közéleti és publicisztikai munkássága mellett, – viszonylag rövid idő alatt írta meg 1022 oldalas főművét, aminek a Csíkmegyei füzetek. Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez címet adta. Az 1894 és 1902 között folytatásokban kiadott monografikus mű fejezetei a székely székeken belül ismert földrajzi elnevezések eredetét, valamint a terület részletes természetrajzát tárgyalják. Emellett néprajzi pontosságú leírást adnak a vármegye népességéről is, bemutatva lakóit nemzetiség, vallás és foglalkozás szerint.
Vitos Mózes római katolikus pap, Csík vármegyei néprajzi gyűjtő és helytörténész nevét viseli a csíkszentkirályi iskola
Fotó: Vito Mózes iskola
Ám életművének jelentős részéhez hasonlóan, halála után ez a fontos monográfiája is hamarosan feledésbe merült, csak az 1930-as évek második felében fedezte fel a néprajzkutatás. A páratlan mű a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatalnak köszönhetően a 2000-es években újra megjelent, ráirányítva a figyelmet Vitos Mózes elfeledett munkásságára. Szülőfalujában iskola viseli nevét, az épület falán emléktábla is emlékeztet a falu neves szülöttére.
Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!