
A Szent István templom Csíkszentkirályon, amelyben Vitos Mózes is sokszor megfordult
Fotó: Wikipédia
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora december első hetében Vitos Mózes papra, Csík vármegyei néprajzi gyűjtőre és helytörténészre emlékezik. A zenei összeállításban a Csíki-medence és a Gyimesek népzenéje szól falusi muzsikusok előadásában.
2023. november 30., 17:492023. november 30., 17:49
Vitos Mózes 1847. január 5-én született székely gyalog-rendű katonacsaládban, Csíkszentkirályon. A somlyói gimnáziumban hamarosan kitűnt szorgalmával és a régi könyvek és írások iránti szenvedélyes érdeklődésével. Gyulafehérváron folytatta tanulmányait, majd egy évig a bécsi Pázmáneumot látogatta, ahol főleg Mátyás király kódexeit tanulmányozta. Pappá szentelését követően a háromszéki Nyújtódra került, és tíz esztendeig itt teljesített plébánosi szolgálatot. Ez idő alatt írta meg a település történetét.
Amikor a falu 1871-ben leégett, legelőször egy új iskola építését szorgalmazta. A munkában ő maga is részt vett, – hogy példát mutasson híveinek – az elkészült intézményt pedig saját költségén látta el tanszerekkel.
Vitos Mózes 2015-ben állított emléktáblája szülőfalujában
Fotó: Köztérkép
Betegsége miatt 1886 augusztusában, 39 évesen nyugdíjba kényszerült. Szülőfalujába vonult vissza, de továbbra is rendkívül tevékeny ember maradt. Csíkszentkirály közbirtokossági elnökeként hozzájárult a közösségben levő vagyon gyarapításához, ugyanakkor a község közös vagyonának tisztességes kezeléséért állandó küzdelmet folytatott a hivatalvezetőkkel. A szegényebbek érdekeit képviselve egy hosszasan elhúzódó pert is vállalt, amelyet végül a marosvásárhelyi táblánál nyert meg.
Nyugdíjas éveiben – sokoldalú közéleti és publicisztikai munkássága mellett, – viszonylag rövid idő alatt írta meg 1022 oldalas főművét, aminek a Csíkmegyei füzetek. Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez címet adta. Az 1894 és 1902 között folytatásokban kiadott monografikus mű fejezetei a székely székeken belül ismert földrajzi elnevezések eredetét, valamint a terület részletes természetrajzát tárgyalják. Emellett néprajzi pontosságú leírást adnak a vármegye népességéről is, bemutatva lakóit nemzetiség, vallás és foglalkozás szerint.
Vitos Mózes római katolikus pap, Csík vármegyei néprajzi gyűjtő és helytörténész nevét viseli a csíkszentkirályi iskola
Fotó: Vito Mózes iskola
Ám életművének jelentős részéhez hasonlóan, halála után ez a fontos monográfiája is hamarosan feledésbe merült, csak az 1930-as évek második felében fedezte fel a néprajzkutatás. A páratlan mű a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatalnak köszönhetően a 2000-es években újra megjelent, ráirányítva a figyelmet Vitos Mózes elfeledett munkásságára. Szülőfalujában iskola viseli nevét, az épület falán emléktábla is emlékeztet a falu neves szülöttére.
Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!