
A Szent István templom Csíkszentkirályon, amelyben Vitos Mózes is sokszor megfordult
Fotó: Wikipédia
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora december első hetében Vitos Mózes papra, Csík vármegyei néprajzi gyűjtőre és helytörténészre emlékezik. A zenei összeállításban a Csíki-medence és a Gyimesek népzenéje szól falusi muzsikusok előadásában.
2023. november 30., 17:492023. november 30., 17:49
Vitos Mózes 1847. január 5-én született székely gyalog-rendű katonacsaládban, Csíkszentkirályon. A somlyói gimnáziumban hamarosan kitűnt szorgalmával és a régi könyvek és írások iránti szenvedélyes érdeklődésével. Gyulafehérváron folytatta tanulmányait, majd egy évig a bécsi Pázmáneumot látogatta, ahol főleg Mátyás király kódexeit tanulmányozta. Pappá szentelését követően a háromszéki Nyújtódra került, és tíz esztendeig itt teljesített plébánosi szolgálatot. Ez idő alatt írta meg a település történetét.
Amikor a falu 1871-ben leégett, legelőször egy új iskola építését szorgalmazta. A munkában ő maga is részt vett, – hogy példát mutasson híveinek – az elkészült intézményt pedig saját költségén látta el tanszerekkel.
Vitos Mózes 2015-ben állított emléktáblája szülőfalujában
Fotó: Köztérkép
Betegsége miatt 1886 augusztusában, 39 évesen nyugdíjba kényszerült. Szülőfalujába vonult vissza, de továbbra is rendkívül tevékeny ember maradt. Csíkszentkirály közbirtokossági elnökeként hozzájárult a közösségben levő vagyon gyarapításához, ugyanakkor a község közös vagyonának tisztességes kezeléséért állandó küzdelmet folytatott a hivatalvezetőkkel. A szegényebbek érdekeit képviselve egy hosszasan elhúzódó pert is vállalt, amelyet végül a marosvásárhelyi táblánál nyert meg.
Nyugdíjas éveiben – sokoldalú közéleti és publicisztikai munkássága mellett, – viszonylag rövid idő alatt írta meg 1022 oldalas főművét, aminek a Csíkmegyei füzetek. Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez címet adta. Az 1894 és 1902 között folytatásokban kiadott monografikus mű fejezetei a székely székeken belül ismert földrajzi elnevezések eredetét, valamint a terület részletes természetrajzát tárgyalják. Emellett néprajzi pontosságú leírást adnak a vármegye népességéről is, bemutatva lakóit nemzetiség, vallás és foglalkozás szerint.
Vitos Mózes római katolikus pap, Csík vármegyei néprajzi gyűjtő és helytörténész nevét viseli a csíkszentkirályi iskola
Fotó: Vito Mózes iskola
Ám életművének jelentős részéhez hasonlóan, halála után ez a fontos monográfiája is hamarosan feledésbe merült, csak az 1930-as évek második felében fedezte fel a néprajzkutatás. A páratlan mű a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatalnak köszönhetően a 2000-es években újra megjelent, ráirányítva a figyelmet Vitos Mózes elfeledett munkásságára. Szülőfalujában iskola viseli nevét, az épület falán emléktábla is emlékeztet a falu neves szülöttére.
Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!