A Szent István templom Csíkszentkirályon, amelyben Vitos Mózes is sokszor megfordult
Fotó: Wikipédia
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora december első hetében Vitos Mózes papra, Csík vármegyei néprajzi gyűjtőre és helytörténészre emlékezik. A zenei összeállításban a Csíki-medence és a Gyimesek népzenéje szól falusi muzsikusok előadásában.
2023. november 30., 17:492023. november 30., 17:49
Vitos Mózes 1847. január 5-én született székely gyalog-rendű katonacsaládban, Csíkszentkirályon. A somlyói gimnáziumban hamarosan kitűnt szorgalmával és a régi könyvek és írások iránti szenvedélyes érdeklődésével. Gyulafehérváron folytatta tanulmányait, majd egy évig a bécsi Pázmáneumot látogatta, ahol főleg Mátyás király kódexeit tanulmányozta. Pappá szentelését követően a háromszéki Nyújtódra került, és tíz esztendeig itt teljesített plébánosi szolgálatot. Ez idő alatt írta meg a település történetét.
Amikor a falu 1871-ben leégett, legelőször egy új iskola építését szorgalmazta. A munkában ő maga is részt vett, – hogy példát mutasson híveinek – az elkészült intézményt pedig saját költségén látta el tanszerekkel.
Vitos Mózes 2015-ben állított emléktáblája szülőfalujában
Fotó: Köztérkép
Betegsége miatt 1886 augusztusában, 39 évesen nyugdíjba kényszerült. Szülőfalujába vonult vissza, de továbbra is rendkívül tevékeny ember maradt. Csíkszentkirály közbirtokossági elnökeként hozzájárult a közösségben levő vagyon gyarapításához, ugyanakkor a község közös vagyonának tisztességes kezeléséért állandó küzdelmet folytatott a hivatalvezetőkkel. A szegényebbek érdekeit képviselve egy hosszasan elhúzódó pert is vállalt, amelyet végül a marosvásárhelyi táblánál nyert meg.
Nyugdíjas éveiben – sokoldalú közéleti és publicisztikai munkássága mellett, – viszonylag rövid idő alatt írta meg 1022 oldalas főművét, aminek a Csíkmegyei füzetek. Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez címet adta. Az 1894 és 1902 között folytatásokban kiadott monografikus mű fejezetei a székely székeken belül ismert földrajzi elnevezések eredetét, valamint a terület részletes természetrajzát tárgyalják. Emellett néprajzi pontosságú leírást adnak a vármegye népességéről is, bemutatva lakóit nemzetiség, vallás és foglalkozás szerint.
Vitos Mózes római katolikus pap, Csík vármegyei néprajzi gyűjtő és helytörténész nevét viseli a csíkszentkirályi iskola
Fotó: Vito Mózes iskola
Ám életművének jelentős részéhez hasonlóan, halála után ez a fontos monográfiája is hamarosan feledésbe merült, csak az 1930-as évek második felében fedezte fel a néprajzkutatás. A páratlan mű a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatalnak köszönhetően a 2000-es években újra megjelent, ráirányítva a figyelmet Vitos Mózes elfeledett munkásságára. Szülőfalujában iskola viseli nevét, az épület falán emléktábla is emlékeztet a falu neves szülöttére.
Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!