Virágzás után jön a baj: így lehet védekezni a tavaszi fagykár ellen

„Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb védekezési módszer enyhébb, talajmenti fagyok esetén lehet eredményes, vagyis nagyjából mínusz 1–2, esetleg mínusz 3 Celsius-fokig. Ennél erősebb lehűlésnél már jelentősen csökken a beavatkozások haszna” – nyomatékosítja a kertészmérnök.

Nagy probléma, hogy a meteorológiai előrejelzések sem mindig jelzik pontosan a veszélyt. Előfordulhat, hogy plusz 2 fokot mutat az előrejelzés, a gyümölcsösben azonban hajnalra mínusz 2 fok alakul ki. A fagykár szempontjából ráadásul sokszor nem a régiós átlaghőmérséklet a döntő, hanem a mikroklíma: egy fagyzugos, szélcsendes terület néhány kilométeres távolságon belül is egészen másképp viselkedhet. Ezért a termelők gyakran csak valószínűségek alapján tudnak dönteni: ha a fagy enyhébbnek ígérkezik, érdemes próbálkozni, ha viszont mínusz 5–6 fok várható, akkor sok esetben a legdrágább védekezés sem hoz biztos eredményt.

Füstölés és öntözés virágzás idején a fagykár ellen

A legismertebb, hagyományos módszer a füstölés, illetve a különféle hőtermelő gyertyák, paraffingyertyák, tüzelőanyaggal működő hőforrások használata. A módszer célja kettős lehet: részben a hőtermelés, részben pedig a kisugárzási veszteség csökkentése. A gyakorlatban azonban a füstöléses védekezés hatékonysága erősen korlátozott. Kis területen még lehet némi jelentősége, de a szakember szerint ez sokszor inkább kiegészítő, mint valódi megoldás.

– mutat rá lapunknak a szakember. A gond az, hogy a füst vagy a hő nem mindig oszlik el egyenletesen. Ha nincs megfelelő légmozgás, akkor könnyen előfordulhat, hogy a módszer csak kis foltokban hat, miközben a többi rész lefagy. Huszár Antal szerint háztáji gyümölcsösben próbálkozhatunk vele, főleg, ha csak néhány fát kell védeni, de nagyobb ültetvényekben önmagában nem tekinthető megbízható megoldásnak.

Napjainkban elterjedtebb a fagyvédelmi öntözés, amely az egyik leghatékonyabb módszer lehet, ha fagy idején szakszerűen és folyamatosan alkalmazzák. A gazdamérnök szerint sokan úgy gondolják, hogy az öntözés azért segít, mert a jég „betakarja” a virágot vagy a gyümölcskezdeményt. Ez részben igaz, de a lényeg valójában a fizikai hőleadásban rejlik. Amikor a víz megfagy, hőt ad le a környezetének. Ez a hőleadás képes arra, hogy a növényi szövetek környezetét 0 és mínusz 1 fok körül tartsa, még akkor is, ha a külső levegő ennél hidegebb. A víz tehát nem egyszerűen „burkol”, hanem mikroklímát stabilizál.

A módszer viszont csak akkor működik, ha időben elindítják, folyamatosan megy az öntözés, és a víz egyenletesen, teljes felületen fedi a veszélyeztetett részeket. Ez

Hátránya, hogy nagy vízmennyiséget igényel, megfelelő öntözőrendszer kell hozzá, állandó felügyeletet kíván, illetve technikailag nehéz úgy kivitelezni, hogy az egész gyümölcsös valóban egyenletesen fedve legyen.

korábban írtuk

Hirtelen jön a lehűlés: hétvégén mínusz 4 fok is lehet Erdélyben

A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.

„Az öntözéses védekezést nagyobb, intenzív ültetvényeken ajánlanám, ahol már van kiépített öntözőrendszer erre a célra. Kisebb gazdaságban csak akkor működőképes, ha a gazda valóban meg tudja oldani a folyamatos vízellátást” – hangsúlyozza a szakember. Technológiailag ez az egyik leghatékonyabb módszer, de kisgazdaságban ritkán reális, nagyobb gyümölcstermesztőknél viszont komoly szerepe lehet.

és kisgazdasági léptékben akár több évre elegendő is lehet. A vízben hígított készítményt a várható lehűlés előtt 10–12 órával, permetezés formájában kell kijuttatni a fákra stresszoldó, kondicionáló, biostimuláló céllal. Vagyis, ha a kritikus hőmérséklet hajnalban várható, akkor a kezelést célszerű előző délután vagy kora este elvégezni.

„Tapasztalatom szerint a gazdák sokszor nem azért nem védekeznek, mert nem akarnának, hanem mert félnek attól, hogy aránytalanul sok pénzt költenek el bizonytalan eredményért. Ezeknél a készítményeknél a tapasztalat szerint a kockázat alacsony. Enyhébb fagyoknál a módszerrel akár 30–40 százaléknyi termés is megmenthető” – hangsúlyozza a gazdamérnök, aki szerint a védekezés sikerarányát mindig a fagy erősségéhez, valamint a kezeletlen fák állapotához képest kell mérni. Tapasztalatai szerint kisgazdaságban ez a fajta védekezés a legreálisabb, amely hatékonyságát mínusz 2–3 fok körüli lehűlésig bizonyította.

Huszár Antal szerint kisgazdaságban kombinált védekezést érdemes alkalmazni. Ennek része lehet az előzetes biostimulátoros vagy stresszoldó kezelés, szükség esetén korlátozott füstölés vagy hőtermelés, a termőhely tudatos megválasztása, a fagyveszélyes fekvések kerülése, valamint az ellenállóbb fajok és fajták telepítése. Közepes és nagyobb gyümölcskertészetekben immár szóba jöhet a fagyvédelmi öntözés, a szélgépek és ventilátoros rendszerek alkalmazása, az automatizált meteorológiai megfigyelés, és kiegészítésként itt is alkalmazható a biostimulátoros kezelés.

A Kioto nevű kajszifajta termesztését sok termelő azért kezdi komolyan fontolni, mert a tapasztalatok szerint rosszabb, fagyos években is képes termést adni, amikor a hagyományos fajták szinte teljesen kiesnek. A hagyományos, kiváló ízű fajták – például a régi magyar kajszitípusok – gyakran valóban zamatosabbak, lédúsabbak, karakteresebbek, csakhogy ha egy ilyen fajta csak 4–5 évente ad igazán jó termést, akkor a termelőnek el kell gondolkodnia azon, mennyire fenntartható a termesztése.

A szakemberrel sorra vettük a különböző gyümölcsfajok fagyérzékenységét is. A szilva sok esetben még mínusz 4 fok körüli lehűlést is viszonylag jól átvészelhet, különösen bizonyos fejlődési állapotokban. Előfordulhat, hogy kisebb kár keletkezik, de ez sokszor nem is tűnik fel látványosan a termelőnek.

Az őszibarack már jóval érzékenyebb, de még nem tartozik a legkritikusabb fajok közé. Megfelelő körülmények között valamivel jobban átvészelheti a lehűlést, mint a kajszi. Ugyanakkor a legnagyobb fagykockázatot továbbra is a kajszi jelenti, különösen azokban a térségekben, ahol gyakori a szélsőséges tavaszi hőingadozás.

„A klímaváltozás miatt a gyümölcstermesztés ma már nemcsak növényvédelmi vagy tápanyag-utánpótlási kérdés, hanem egyre inkább mikroklíma- és kockázatkezelési feladat is. A gazdának pedig egyre gyakrabban kell döntenie arról, hogy az íz, a piaci érték és a termésbiztonság közül melyiknek ad elsőbbséget” – mutatott rá a Krónikának Huszár Antal Bihar megyei falugazdász, kertészmérnök.

korábban írtuk

Az „évszázad fagykárára” panaszkodnak a gyümölcstermesztő gazdák

Az évszázad fagykáraként éli meg sok partiumi gazda az elmúlt egy hét éjszakai fagyhullámát, ami tönkretette az idei barack- és cseresznyetermést, de súlyosan károsította a szilva, alma, körte és egyéb gyümölcsfaj termését is.