Hirdetés

„Nem túl rózsás a hangulat”: a parajdi bányakatasztrófa hatásai máig érzékelhetők a prefektus szerint

Parajd

Így néz ki az egykor oly látogatott parajdi sóbánya és környéke egy évvel a katasztrófa után

Fotó: Gazda Árpád

A parajdi sóbánya elárasztása után egy évvel Hargita megye prefektusa, Petres Sándor kijelentette, hogy a történtek gazdasági és társadalmi hatásai továbbra is érzékelhetők.

Krónika

2026. május 27., 17:332026. május 27., 17:33

2026. május 27., 17:342026. május 27., 17:34

A prefektus az Agerpresnek elmondta, hogy a bányakatasztrófa után egy rendkívül intenzív és nehéz időszak következett. „Most ugyan kisebb az intenzitás, de a helyzet továbbra is nagyon súlyos” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a középtávú következmények Parajd és a térség gazdaságában, valamint a lakosság hangulatában is megmutatkoztak.

Petres Sándor szerint a hatóságok továbbra is igyekeznek megmenteni a térség stabilizálásához és a hasonló incidensek megelőzéséhez szükséges infrastrukturális beruházásokat. Ezzel a Korond-patak medrében végzett munkálatokra és a Román Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi és mederelterelési beruházásaira utalt.

Hirdetés

Hozzátette, hogy a megyei hatóságok továbbra is kapcsolatban vannak a helyi önkormányzattal és a parajdiakkal, ugyanakkor elismerte, hogy a helyzet egyáltalán nem kedvező.

Idézet
A gazdasági helyzet és a polgártársaink hangulata sem túl rózsás”

– fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy milyen érzelmek kavarognak benne egy évvel a bánya elárasztása után, Petres Sándor azt válaszolta: „Olyan érzés, mintha elvesztettünk volna egy csatát. Három hét intenzív erőfeszítés után május 27-én odaveszett minden, amit elértünk.

Idézet
Tehetetlenséget és csalódást érzek azok miatt az évek vagy hónapok miatt, amikor még lehetett volna tenni valamit”.

korábban írtuk

Parajdi bányakatasztrófa: megoldásokat és felelősségre vonást követel a megyei önkormányzat elnöke
Parajdi bányakatasztrófa: megoldásokat és felelősségre vonást követel a megyei önkormányzat elnöke

Ígéretek helyett konkrét megoldásokat és valódi felelősségre vonást sürget a román hatóságok részéről egy évvel a parajdi bányakatasztrófa után Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.

Mint ismeretes, a székelyföldi sóbányát 2025. május 6-án zárták be vízszivárgás miatt, melyet az előző napok heves esőzései okoztak. A helyi vészhelyzeti bizottság május 8-án veszélyhelyzetet hirdetett. Pár hétre rá, május 27-én már ömlött a víz a sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak, és megsérült a medrét védő geofólia.

Két nap után fel kellett adni a föld alatti védekezést, a betörő víz teljesen elöntötte a regionális turizmus motorjának számító létesítményt.

A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.

korábban írtuk

Nyitottság, kreativitás szükséges Parajd és a térség turizmusának valamelyes talpra állásához – 1.
Nyitottság, kreativitás szükséges Parajd és a térség turizmusának valamelyes talpra állásához – 1.

Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.

korábban írtuk

Nem szabad takarékoskodni a marketinggel – Horváth Alpár egyetemi oktató Parajd és a térség turizmusának jövőjéről (2.)
Nem szabad takarékoskodni a marketinggel – Horváth Alpár egyetemi oktató Parajd és a térség turizmusának jövőjéről (2.)

Miután nagy mértékben megcsappant Parajd és a térség idegenforgalma a tavaly májusi bányakatasztrófa után, sok kérdés merül fel a térség turizmusának tovább éltetésével kapcsolatban.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
Hirdetés
2026. július 15., szerda

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot

Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot
2026. július 15., szerda

Elmarad idén az alternatív Tusványosnak szánt tábor, amelyen tavaly Magyar Péter is részt vett

Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.

Elmarad idén az alternatív Tusványosnak szánt tábor, amelyen tavaly Magyar Péter is részt vett
2026. július 15., szerda

Egyre több a külföldi vendégmunkás Erdélyben, a Székelyföldön is növekszik a számuk

Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.

Egyre több a külföldi vendégmunkás Erdélyben, a Székelyföldön is növekszik a számuk
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Örvendenek Parajdon a megítélt uniós árvízvédelmi támogatásnak, de senki nem tudja: mire, mennyi jut

Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.

Örvendenek Parajdon a megítélt uniós árvízvédelmi támogatásnak, de senki nem tudja: mire, mennyi jut
2026. július 14., kedd

Az első zsidó lakóház épül újjá a kolozsvári skanzenben

Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.

Az első zsidó lakóház épül újjá a kolozsvári skanzenben
2026. július 14., kedd

Gyógyszeres üvegbe rejtett időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából

Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.

Gyógyszeres üvegbe rejtett időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Másfél évtizedes elképzelés valósult meg: megnyílt a Magyar Ifjúsági Központ Kolozsváron

Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.

Másfél évtizedes elképzelés valósult meg: megnyílt a Magyar Ifjúsági Központ Kolozsváron
2026. július 14., kedd

Negyedmillió lejt csaltak ki egy idős nőtől Kolozsváron

Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.

Negyedmillió lejt csaltak ki egy idős nőtől Kolozsváron
2026. július 14., kedd

A magyar diákoknak kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét

A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.

A magyar diákoknak kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét
Hirdetés
Hirdetés