Idén a füstölés sem segített a fagykár ellen
Fotó: MTI/Varga György
Az évszázad fagykáraként éli meg sok partiumi gazda az elmúlt egy hét éjszakai fagyhullámát, ami tönkretette az idei barack- és cseresznyetermést, de súlyosan károsította a szilva, alma, körte és egyéb gyümölcsfaj termését is. A Krónika által megszólaltatott kertészeti szakember szerint mínusz 6-7 fokos hidegben nem lehet megvédeni a virágzó, vagy a virágzás előtt álló gyümölcsfákat, a fagykár elviszi a termést. Jelentős drágulásra kell számítani emiatt.
2025. április 10., 19:122025. április 10., 19:12
2025. április 11., 08:042025. április 11., 08:04
Sok gyümölcstermesztő gazda az évszázad fagykáraként emlegeti az elmúlt időszakban a szokatlanul alacsony hőmérséklet miatt „leforrázott” gyümölcsösöket. Arra már többször volt példa, hogy március végén, április elején egy-két éjszakára mínusz 3-4 fokra lehűlt a levegő hőmérséklete, és ilyenkor különböző védekezési módszerekkel – füstöléssel, a fák ellenállását növelő növénykondicionáló permetezéssel, stb. – sikerült megmenteni a barack, a cseresznye, illetve más korai gyümölcsfajok termésének 70-80 százalékát.
Huszár Antal kertészmérnök, a Partiumi Falugazdász Hálózat falugazdásza a Krónikának elmondta, hogy a gyümölcstermő vidékeken egyelőre mindenhol tart a kárbecslés. Azokban a Bihar megyei gyümölcsösökben, amelyeket személyesen meglátogatott, lehangoló, elkeserítő kép fogadta. „Volt egy korábbi – március végi, április eleji – fagyhullám, amit Bihardiószeg, Bihar és Biharszentimre környékén sok baracktermesztő gazda sikeresen átvészelt. A virágzáskor észlelt –6 fokos hideg ellenére csodával határos módon – és nyilván a hatékony védekezésnek köszönhetően – megmaradt a virágok mintegy 80 százaléka, a gazdák fellélegeztek” – foglalta össze portálunknak az előzményeket a szakember.
Az igazi baj azonban ezen a héten, április 8-án, kedd éjszaka következett be, amikor sok helyen ismét kemény mínusz fokokat mértek, de ezúttal már a borsó nagyságú kajszi gyümölcskezdeményezése esett a kemény fagyhullám áldozatául. A kertészmérnök szerint
ami azt jelenti, hogy az idei baracktermésnek legalább a 80, de sok helyen a száz százaléka odaveszett Erdélyben, ahol még termelhető valamilyen barackfajta. Hasonló károkról számoltak be a sajtónak Kárpátokon túli megyék gyümölcstermesztői is: Buzău, Călărași, Dolj, Konstanca megyében is elpusztította a fagy a barack-, cseresznye-, alma-, valamint a mandulafák virágait. A termelők szerint az elszenvedett károk miatt várhatóan 50-100 százalékkal drágul idén a hazai gyümölcs, aminek az ára az év elejétől így is nagy mértékben, 9 százalékkal emelkedett a statisztikai hivatal szerint.
Lefagyott és megbarnult virágok, odalett a termés
Fotó: MTi
Kiderült, hogy nem csak a legkorábban virágzó kajszibarack esett áldozatául a szokatlan áprilisi hidegnek, ugyanis minden gyümölcsfaj megszenvedte a nagyon alacsony éjszakai hőmérsékletet. „Az alma- és a körtefák a fagyok idején még bimbós állapotban voltak, de amikor több helyen ellenőriztem az almafa bimbóját – ami kb. másfél hét múlva virágozna –, legalább 60-70 százalékos károsodást tapasztaltam. A mi vidékünkön a gazdák ilyen súlyos fagykárral még nem találkoztak. Hasonló a helyzet a cseresznyeterméssel is:
– összegezte tapasztalatait a Bihar megyei falugazdász.
Magyarországon is károkat okozott a lehűlés
A hét első felében sokfelé voltak kemény fagyok Magyarországon is, amik jelentős károkat okoztak az ottani gyümölcsösökben is. A HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzése szerint a kajszi és a mandula csaknem országszerte elvirágzott, az őszibarack, a cseresznye, a meggy és a szilva pedig most kezd, vagy már virágzik, ezekben a kultúrákban a hét eleji fagyok még védekezés mellett is komoly károkat okoztak Magyarországon. Szombattól országszerte megszűnik a fagyveszély, vasárnaptól nagy területen alakulnak majd 20 fok fölött a maximumok, a jövő hét elejétől pedig sokfelé éjszakánként sem hűl 10 fok alá a levegő.
A fagykár elleni védekezésről Huszár Antal elmondta, hogy az legtöbb mínusz 3-4 fokig lehet hatékony, amikor a légmozgástól és a páratartalomtól függően bevetett védekezési módszerekkel sikerül megmenteni a termés mintegy 80 százalékát. Az egyre inkább elterjedő, fákra permetezett növénykondicionáló szerek erősítik a növények ellenállását és a stresszel szembeni tűrőképességet, de ezek csak mínusz 3-4 fokig bizonyulnak részlegesen hatékonynak, ha nem túl magas a levegő páratartalma.
A piacra termelő gazdák számára járható út lenne a fagykárok elleni agrárbiztosítás, ami Magyarországon egyre inkább elterjed, de a falugazdász szerint nálunk, Erdélyben egyelőre kevesen igénylik. A biztosítótársaságok csak májusban fogadják a kártérítésre beadott igényléseket, amikor már látszik, hogy mekkora kárt okozott a fagy, és a várható termés hány százaléka veszett oda.
A megbarnult bimbó elhal, már nem lesz belőle virág
Fotó: Barabás Ákos
A növénynemesítők már dolgoznak fagytűrő, vagy később virágzó korai gyümölcsfajok kinemesítésén. A fagykárra leginkább érzékeny barack esetében japán gyümölcsnemesítők piacra dobták a Kiotó nevű fajtát, ami Magyarországon és a partiumi megyékben egyaránt terjed. A Krónikának nyilatkozó falugazdász szerint az új ,,csodafajta” nagy hátránya, hogy messze elüt a Kárpát-medencében közkedvelt zamatú Ceglédi óriás vagy a Gönczi kajszi ízvilágától.
– magyarázza a szakember.
A nemesítői kísérletek a baracknál azért nem sikeresek, mert a hagyományos fajták virágzási idejét maximum másfél-két héttel tudják kitolni, ami nem nyújt hatékony védelmet a térségünkben egyre gyakrabban jelentkező korai fagyok ellen. A Közép-Ázsiából származó barack ugyanis magában hordozza azt a ,,genetikai kódot”, hogy a rövid nyarak miatt minél hamarabb virágozzon és beérlelje gyümölcsét, ami a származási országokban – Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán – működik, az időjárás-változás miatt azonban a mi tájainkon egyre inkább kérdésessé válik a termesztése.
A március utolsó hetében visszatérő hideg, fagyos időjárás komoly károkat okoz Erdélyben is a korán virágzó gyümölcsfajoknál. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a fagykár elleni védekezés a gyümölcstermesztés részévé kell váljon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!