Idén a füstölés sem segített a fagykár ellen
Fotó: MTI/Varga György
Az évszázad fagykáraként éli meg sok partiumi gazda az elmúlt egy hét éjszakai fagyhullámát, ami tönkretette az idei barack- és cseresznyetermést, de súlyosan károsította a szilva, alma, körte és egyéb gyümölcsfaj termését is. A Krónika által megszólaltatott kertészeti szakember szerint mínusz 6-7 fokos hidegben nem lehet megvédeni a virágzó, vagy a virágzás előtt álló gyümölcsfákat, a fagykár elviszi a termést. Jelentős drágulásra kell számítani emiatt.
2025. április 10., 19:122025. április 10., 19:12
2025. április 11., 08:042025. április 11., 08:04
Sok gyümölcstermesztő gazda az évszázad fagykáraként emlegeti az elmúlt időszakban a szokatlanul alacsony hőmérséklet miatt „leforrázott” gyümölcsösöket. Arra már többször volt példa, hogy március végén, április elején egy-két éjszakára mínusz 3-4 fokra lehűlt a levegő hőmérséklete, és ilyenkor különböző védekezési módszerekkel – füstöléssel, a fák ellenállását növelő növénykondicionáló permetezéssel, stb. – sikerült megmenteni a barack, a cseresznye, illetve más korai gyümölcsfajok termésének 70-80 százalékát.
Huszár Antal kertészmérnök, a Partiumi Falugazdász Hálózat falugazdásza a Krónikának elmondta, hogy a gyümölcstermő vidékeken egyelőre mindenhol tart a kárbecslés. Azokban a Bihar megyei gyümölcsösökben, amelyeket személyesen meglátogatott, lehangoló, elkeserítő kép fogadta. „Volt egy korábbi – március végi, április eleji – fagyhullám, amit Bihardiószeg, Bihar és Biharszentimre környékén sok baracktermesztő gazda sikeresen átvészelt. A virágzáskor észlelt –6 fokos hideg ellenére csodával határos módon – és nyilván a hatékony védekezésnek köszönhetően – megmaradt a virágok mintegy 80 százaléka, a gazdák fellélegeztek” – foglalta össze portálunknak az előzményeket a szakember.
Az igazi baj azonban ezen a héten, április 8-án, kedd éjszaka következett be, amikor sok helyen ismét kemény mínusz fokokat mértek, de ezúttal már a borsó nagyságú kajszi gyümölcskezdeményezése esett a kemény fagyhullám áldozatául. A kertészmérnök szerint
ami azt jelenti, hogy az idei baracktermésnek legalább a 80, de sok helyen a száz százaléka odaveszett Erdélyben, ahol még termelhető valamilyen barackfajta. Hasonló károkról számoltak be a sajtónak Kárpátokon túli megyék gyümölcstermesztői is: Buzău, Călărași, Dolj, Konstanca megyében is elpusztította a fagy a barack-, cseresznye-, alma-, valamint a mandulafák virágait. A termelők szerint az elszenvedett károk miatt várhatóan 50-100 százalékkal drágul idén a hazai gyümölcs, aminek az ára az év elejétől így is nagy mértékben, 9 százalékkal emelkedett a statisztikai hivatal szerint.
Lefagyott és megbarnult virágok, odalett a termés
Fotó: MTi
Kiderült, hogy nem csak a legkorábban virágzó kajszibarack esett áldozatául a szokatlan áprilisi hidegnek, ugyanis minden gyümölcsfaj megszenvedte a nagyon alacsony éjszakai hőmérsékletet. „Az alma- és a körtefák a fagyok idején még bimbós állapotban voltak, de amikor több helyen ellenőriztem az almafa bimbóját – ami kb. másfél hét múlva virágozna –, legalább 60-70 százalékos károsodást tapasztaltam. A mi vidékünkön a gazdák ilyen súlyos fagykárral még nem találkoztak. Hasonló a helyzet a cseresznyeterméssel is:
– összegezte tapasztalatait a Bihar megyei falugazdász.
Magyarországon is károkat okozott a lehűlés
A hét első felében sokfelé voltak kemény fagyok Magyarországon is, amik jelentős károkat okoztak az ottani gyümölcsösökben is. A HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzése szerint a kajszi és a mandula csaknem országszerte elvirágzott, az őszibarack, a cseresznye, a meggy és a szilva pedig most kezd, vagy már virágzik, ezekben a kultúrákban a hét eleji fagyok még védekezés mellett is komoly károkat okoztak Magyarországon. Szombattól országszerte megszűnik a fagyveszély, vasárnaptól nagy területen alakulnak majd 20 fok fölött a maximumok, a jövő hét elejétől pedig sokfelé éjszakánként sem hűl 10 fok alá a levegő.
A fagykár elleni védekezésről Huszár Antal elmondta, hogy az legtöbb mínusz 3-4 fokig lehet hatékony, amikor a légmozgástól és a páratartalomtól függően bevetett védekezési módszerekkel sikerül megmenteni a termés mintegy 80 százalékát. Az egyre inkább elterjedő, fákra permetezett növénykondicionáló szerek erősítik a növények ellenállását és a stresszel szembeni tűrőképességet, de ezek csak mínusz 3-4 fokig bizonyulnak részlegesen hatékonynak, ha nem túl magas a levegő páratartalma.
A piacra termelő gazdák számára járható út lenne a fagykárok elleni agrárbiztosítás, ami Magyarországon egyre inkább elterjed, de a falugazdász szerint nálunk, Erdélyben egyelőre kevesen igénylik. A biztosítótársaságok csak májusban fogadják a kártérítésre beadott igényléseket, amikor már látszik, hogy mekkora kárt okozott a fagy, és a várható termés hány százaléka veszett oda.
A megbarnult bimbó elhal, már nem lesz belőle virág
Fotó: Barabás Ákos
A növénynemesítők már dolgoznak fagytűrő, vagy később virágzó korai gyümölcsfajok kinemesítésén. A fagykárra leginkább érzékeny barack esetében japán gyümölcsnemesítők piacra dobták a Kiotó nevű fajtát, ami Magyarországon és a partiumi megyékben egyaránt terjed. A Krónikának nyilatkozó falugazdász szerint az új ,,csodafajta” nagy hátránya, hogy messze elüt a Kárpát-medencében közkedvelt zamatú Ceglédi óriás vagy a Gönczi kajszi ízvilágától.
– magyarázza a szakember.
A nemesítői kísérletek a baracknál azért nem sikeresek, mert a hagyományos fajták virágzási idejét maximum másfél-két héttel tudják kitolni, ami nem nyújt hatékony védelmet a térségünkben egyre gyakrabban jelentkező korai fagyok ellen. A Közép-Ázsiából származó barack ugyanis magában hordozza azt a ,,genetikai kódot”, hogy a rövid nyarak miatt minél hamarabb virágozzon és beérlelje gyümölcsét, ami a származási országokban – Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán – működik, az időjárás-változás miatt azonban a mi tájainkon egyre inkább kérdésessé válik a termesztése.
A március utolsó hetében visszatérő hideg, fagyos időjárás komoly károkat okoz Erdélyben is a korán virágzó gyümölcsfajoknál. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a fagykár elleni védekezés a gyümölcstermesztés részévé kell váljon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!