A Bogáncs az évek során fokozatosan bővülve vált egy iskolai néptánccsoportból a kolozsvári magyar gyerekek és fiatalok néptáncegyüttesévé
Fotó: Bogáncs-Zurboló Egyesület/Facebook
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki a Krónikának Könczei Csongor, a megalakulásának 40. évfordulóját ünneplő kolozsvári Bogáncs Néptáncegyüttes vezetője. Az egyetemi docenst, a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara 2020-ban indított táncművészet szakának vezetőjét arra is megkértük, fogalmazza meg gondolatait a tánc világnapja – április 29. – apropóján.
2025. április 29., 08:022025. április 29., 08:02
Megalakulásának 40. évfordulóját ünnepli a kolozsvári Bogáncs Néptáncegyüttes: ünnepi gálára várják a közönséget április 29-én, kedden 19 órától a Kolozsvári Magyar Operába. Az ünnepi rendezvényt stílszerűen épp a tánc világnapján szervezik.
Könczei Csongor elmondta, a kezdetektől – 1985 óta, 11 éves korától – része az együttesnek, és a 40. évfordulón örömmel nyugtázza, hogy sokan tagjai a folytonosságot képviselő, több generációt megszólító és vonzó együttesnek.
Az eltelt évek, évtizedek alatt több mint 1400 gyerek és fiatal táncolt a kolozsvári Bogáncs Néptáncegyütteshez tartozó csoportokban
Fotó: Bogáncs-Zurboló Egyesület/Facebook
A kolozsvári magyar gyerekek és fiatalok 40 éves néptáncegyüttesének csoportjaiban jelenleg megközelítőleg 200-an ropják a táncot. A Bogáncs Néptáncegyüttesének elődje, a Brassai Sámuel Gimnázium Folklórköre
hogy az iskola diákjai elsajátíthassák a hagyományos néptáncot és népzenét, amelyek fontos részei saját etnikus tradícióinknak. 1990 januárjában az addig „névtelen” Folklórkör felvette a Bogáncs nevet. Az 1992-ben a temesvári születésű táncművészről és táncpedagógusról, a 20. századi romániai magyar táncművészet meghatározó alakjáról, Éghy Ghysáról (Égi Gizella) elnevezett EMKE-díjjal kitüntetett Bogáncs jelenleg Erdély legrégebbi, folyamatosan működő magyar gyerek- és ifjúsági néptáncegyüttese.
Könczei Csongor, a megalakulásának 40. évfordulóját ünneplő kolozsvári Bogáncs Néptáncegyüttes, valamint a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara táncművészet szakának vezetője
Fotó: Ocskay Márk
Az együttes az évek során fokozatosan bővülve vált egy iskolai néptánccsoportból a kolozsvári magyar gyerekek és fiatalok néptáncegyüttesévé: 1990-ben megalakult a Kisbogáncs, 1999-ben az Apróbogáncs, 2000-ben a Morzsabogáncs (a Bogáncs kisgyerek-csoportjai),
1996–2004 között működött a Zurboló Utánpótlás, 2001-ben pedig a Bogáncs Utánpótlás csoport is, így az eltelt évek, évtizedek alatt több mint 1400 gyerek és fiatal táncolt csoportjaikban.
Stílszerűen a tánc világnapján, április 29-én kezdi ünnepségsorozatát a kolozsvári Bogáncs Néptáncegyüttes
Fotó: Bogáncs-Zurboló Egyesület/Facebook
„Tulajdonképpen ugyanazt tesszük, amit negyven évvel ezelőtt is, ugyanott, ugyanabban az épületben, ugyanúgy. Sőt, azt szoktam mondani, valószínűleg jobban, mert a mostani fiatal oktatóink – amióta működik a Sapientián a táncszak – kezdenek szakképzettek lenni” – mondta el Könczei Csongor, aki egyetemi docens, a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara 2020-ban indított táncművészet szakának vezetője.
A gyerekek korosztályában is folyamatos az utánpótlás, Kolozsváron van igény a népi kultúrára
Fotó: Bogáncs-Zurboló Egyesület/Facebook
Három fázisban ünneplik meg a Bogáncs együttes születésnapját.
Ezért úgy osztottuk el az ünneplést, hogy most a tánc világnapján tartjuk a gálaműsort, másnap a Tranzit Házban a felnőtt együttesünk tartja új bemutatóját, amit erre az alkalomra készítettünk. Az operában tartandó gála elsősorban a mostani tagjainknak szól, meg a szülőknek – fel fog lépni az összes csoportunk. Nyáron, a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Folkudvarban lesz majd egy »Bogács 40« nap, azoknak szólóan, akik akkor tudnak hazajönni” – fejtette ki Könczei Csongor.
„A táncra nagy szükség van abban a korban, amikor a virtuális világban tulajdonképpen minden tudás átmegy egyfajta passzív nézelődésbe”
Fotó: Bogáncs-Zurboló Egyesület/Facebook
Hozzáfűzte,
Kolozsváron működik immár 40 éve Erdély legrégebbi, folyamatosan működő magyar gyerek- és ifjúsági néptáncegyüttese
Fotó: Bogáncs-Zurboló Egyesület/Facebook
Könczei Csongort arra kértük, hogy fogalmazza meg a Krónikának gondolatait a tánc világnapján. „Mindig azt szoktam mondani, hogy a tánc az egyik legjobb dolog a világon, sajnos ezt egyre kevesebben tudják. Egyrészt észlelhető egyfajta társadalmi ellustulás: az emberek kevésbé szeretnek mozogni, azért is, mert ott vannak a kezükben, lefoglalják az okoseszközök. És a virtuális világban tulajdonképpen minden tudás átmegy egyfajta passzív nézelődésbe” – fogalmazta meg Könczei Csongor. Hozzátette,
nagyon nagy mértékben szimbolizálja az életerőt és az örömet. „Az egyik legjobb dolog a világon a tánc. És ezt nem csak a néptáncra értem, hanem bármilyen műfajra. Egyetemes, mindenki számára befogadható nyelv” – fogalmazott Könczei Csongor.
A Bogáncs Néptáncegyüttes folytonosságot képvisel, több generációt megszólít és vonz
Fotó: Bogáncs-Zurboló Egyesület/Facebook
A Bogáncs Néptáncegyüttes elmúlt korszakai kapcsán az együttes vezetője arról is beszélt, hogy Kolozsvár még magyar szempontból is nagyváros. „A környéken falusi együttesek azért szűntek meg az elmúlt években, mert egyszerűen elfogyott a lakosság. Ez a szomorú tény a Mezőségen és más tájegységeken is észlelhető. De itt Kolozsváron ezt még egyelőre nem érezzük, mert ameddig a városban van 50 ezer magyar, abból mindig lesz 2–300, aki nálunk táncolt vagy táncol.
– emelte ki Könczei Csongor.
„Manapság sokan gondolják azt, hogy csak az igazán képzettek, a »szakik« tudnak igazán táncolni, holott ez nem igaz, hiszen a tánc meg az ének mindig is hozzátartozott az emberélethez”
Fotó: Bogáncs-Zurboló Egyesület/Facebook
Megkérdeztük azt is, miként látja az elmúlt évtizedekben tapasztaltakhoz képest, milyen a mozgáshoz, a tánchoz való viszonya a „digitális bennszülötteknek” nevezett, a virtuális világhoz szokott nemzedékeknek. „Mindenképpen elmondható, hogy nem olyan gördülékeny, mint korábban volt.
És ilyen szempontból is jó bogáncsosnak lenni: hogyha odakerül közénk valaki kicsi gyerekkorában, jó pár évig táncol, az meglátszik rajta. Mindig azt szoktam mondani, ha valaki megtanulja, hogy melyik a jobb és bal lába, el tud énekelni mondjuk tíz népdalt és ritmusra tud lépni, már sikert értünk el” – mondta el a 40 éves néptáncegyüttes vezetője. „Erdély legrégebbi gyerek-népegyüttese a tánc világnapján ünnepli a születésnapját, és ennek nagyon örülünk” – emelte ki Könczei Csongor.
A tervek szerint a nyáron, a Kolozsvári Magyar Napokon is megünneplik a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes születésnapját
Fotó: Bogáncs-Zurboló Egyesület/Facebook
A 40 éves kolozsvári Bogáncs Néptáncegyüttes ünnepi gálaműsorát a Kolozsvári Magyar Operában ünneplik, közreműködik a Rezeda zenekar és barátaik.
Műsoron:
Kettős jubileumot ünnepeltek a népzene és néptánc szerelmesei a kincses városban múlt hét végén: 20 éves a Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó, és 25 éves a rendezvényt szervező Ördögtérgye Néptáncegyüttes.
A tánc világnapja vagy nemzetközi táncnap
A nemzetközi táncnapot vagy a tánc világnapját április 29-én tartják. Ezen a napon az UNESCO egyik tagszervezetének, a Nemzetközi Táncbizottságnak a felügyelete alatt minden évben a világ mindenféle táncát megünneplik. Az ünnepet 1982-ben az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének egy részlege, a Nemzetközi Táncbizottság hozta létre. Időpontját Jean-Georges Noverre francia táncos és balettművész születésnapjához igazították.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!