Hirdetés

A közösség szíve-lelke rejlik a krasznai táncházban, néptáncban

Kraszna táncház néptánc

A krasznai táncház immár két évtizede összeköti a generációkat

Fotó: Bokréta / Járd ki lábam néptáncegyüttes Facebook-oldala

A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme. A krasznai kulturális referens, a Bokréta és Járd ki lábam néptánccsoportok vezetője a két évtizedes kezdeményezésről, a néptánc iránti érdeklődés növekedéséről, valamint a ma is élő, összetartó és kulturális örökségükre büszke közösségükről beszélt a Krónikának.

Bede Laura

2025. október 15., 14:012025. október 15., 14:01

Húsz évvel ezelőtt szervezték meg az első táncházat a Szilágy megyei Krasznán, ahol a hagyományok tovább éltetése, az identitás megőrzése ma is kulcsfontosságú a helyi közösség számára. Az első alkalmat még csak gyerekként megélő, de harmadik éve már szervezőként tevékenykedő Székely Roland a Krónika megkeresésére felidézte, hogy az első krasznai táncházak idején minden újdonságnak számított. „Egy maroknyi lelkes ember, Lelik Berta, Lelik István, illetve Antal Dóra és Antal Roland nyíregyházi, ismert és elismert táncoktatók próbálták újraéleszteni azt, amit korábban csak a nagyszüleink meséiből hallottunk:

a közös éneklést, táncot, a falusi mulatság igazi közösségi élményét.

Hirdetés

Még nem voltak nagy technikai feltételek, de adott volt a lelkesedés, összetartás és kíváncsiság. A legelső alkalmat 2005-ben, Katalin-napi táncházként rendezték meg, nagy örömmel csatlakozott mindenki, és hamar kiderült, hogy ez a kezdeményezés sokkal többről szól, mint egy-egy táncról: a hagyomány újraélése és az együttlét öröme volt a mozgatórugó” – fogalmazott a krasznai kulturális referens.

Kraszna táncház néptánc Galéria

Székely Roland szerint az a céljuk, hogy a táncház ne csak megmaradjon, hanem fejlődjön is

Fotó: Bokréta / Járd ki lábam néptáncegyüttes Facebook-oldala

Hozzátette, sok feledhetetlen pillanatot őriznek, a jubileumi rendezvények, a vendégzenekarok és a közös éneklések mindig különleges hangulatot teremtettek. De talán a legszebb pillanatok mégis azok, amikor

egy-egy új dal vagy tánc megtanulása közben együtt nevetnek és élvezik, hogy él a hagyomány – mindeközben pedig életre szóló barátságok és kapcsolatok jönnek létre.

Arra a kérdésünkre, hogy mit jelentett és mit jelent ma a közösség számára ez a táncház, Székely Roland azt felelte, kezdetben és napjainkban is igazi generációkat összekötő esemény. „A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás. Célunk, hogy a táncház ne csak megmaradjon, hanem fejlődjön is. Tervezzük, hogy több népzenei műhelyt, tánctanfolyamot szervezünk. Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok ne csak nézőként, hanem aktív résztvevőként legyenek jelen. Emellett szeretnénk szorosabb kapcsolatot ápolni más szilágysági és partiumi néptánccsoportokkal is – amelyek eddig is részt vettek ezeken az alkalmakon –, hogy a tudás és az élmény kölcsönösen gazdagítson minket” – magyarázta a Bokréta és Járd ki lábam néptánccsoportok vezetője.

Kraszna táncház néptánc Galéria

A Bokréta néptánccsoport és a táncház közössége kölcsönösen erősíti egymást

Fotó: Bokréta / Járd ki lábam néptáncegyüttes Facebook-oldala

A Bokréta és a táncház mindig is egymás testvértevékenysége volt. Sok táncházas fiatal itt kapott kedvet ahhoz, hogy belépjen az együttesbe, így a két közösség kölcsönösen erősíti egymást. A Bokréta fellépései pedig mindig inspirációt adnak a táncház közönségének is. A szervezőtől megtudtuk:

  • segítenek az előkészületekben,
  • a teremdíszítésben,
  • az esti vacsora elkészítésében is,
  • közös töltöttkáposzta-készítésben is.

Székely Rolandtól azt is megkérdeztük, a Bokrétában van-e utánpótlás, érdeklődés a fiatalok részéről. „Igen, szerencsére van utánpótlás! A Bokréta három korosztályban működik: a legkisebbek, a Kis Bokrétások (56 gyerek) gyermektánccsoportban ismerkednek a lépésekkel és a népdalokkal, a fiatalok az ifjúsági csoportban táncolnak, ők a Bokrétások (24 gyerek), míg a felnőttek csoportja a Járd ki lábam elnevezést kapta (18 személy). Mindezek mellett hamarosan egy »Pici Bokréta« csoport is indul, mivel folyamatos a jelentkezés.

Egyre több gyerek kapcsolódik be, sokszor a szüleik példáját követve.

A fiatalokban nagy a nyitottság és az érdeklődés, ha megfelelő közösséget és élményt kapnak, akkor ők is szívvel-lélekkel őrzik tovább a hagyományt” – emelte ki a krasznai néptáncos.

Kraszna táncház néptánc Galéria

Egyre több szilágysági gyerek érdeklődik a néptánc iránt

Fotó: Bokréta / Járd ki lábam néptáncegyüttes Facebook-oldala

Az elmúlt években több hazai és határon túli fesztiválon is bemutatkozhattak: jártak falunapokon, szilágysági magyar eseményeken és felléptek testvértelepüléseiken is, de talán a leginkább említésre méltó, hogy az elmúlt évben a Járd ki lábam néptánccsoporttal görögországi nemzetközi néptáncfesztiválon vettek részt.

Mint kifejtette, több elismerést kaptak a hagyományőrzésért, de számukra a legnagyobb siker mindig az, amikor a közönség velük él, és látják, hogy megérinti őket a tánc és a zene ereje. „A néptánc Krasznán mindig is sokkal több volt, mint egy kulturális program: a közösség szíve-lelke.

Idézet
A tánc, a zene és a viselet mind-mind azt az örökséget hordozzák, ami összeköt bennünket a gyökereinkkel. Amikor együtt táncolunk, valójában a saját múltunkat éljük újra.

A közös próbák, fellépések, táncházak során igazi közösség alakul ki, ahol megtanuljuk egymást segíteni, figyelni, együtt örülni. Ez a fajta együttlét erősíti a helyi identitást, és hozzájárul ahhoz, hogy Kraszna ma is élő, összetartó, hagyományaira büszke közösség maradjon” – hangsúlyozta a Krónikának Székely Roland.

Kraszna táncház néptánc Galéria

Kicsik és nagyok együtt ropják a táncot, egyformán fontosnak tartják a hagyományok tovább éltetését

Fotó: Bokréta / Járd ki lábam néptáncegyüttes Facebook-oldala

korábban írtuk

Zsibói Magyar Napok: Wesselényi szellemi örökségét viszik tovább, „soha nem hátrálnak meg” a zsibói magyarok
Zsibói Magyar Napok: Wesselényi szellemi örökségét viszik tovább, „soha nem hátrálnak meg” a zsibói magyarok

Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 10., péntek

Aranyáron mérik a szállást: idén is mélyen a zsebbe kell nyúlniuk a Kolozsváron fesztiválozóknak

Ismét megugrottak a kolozsvári szállásárak a fesztiválszezon előtt. Az Electric Castle idején még kedvezőbb áron lehet szállást találni, az Untold alatt azonban már jóval többet kérnek a lakásokért, a tulajdonosok pedig kihasználják a keresletet is.

Aranyáron mérik a szállást: idén is mélyen a zsebbe kell nyúlniuk a Kolozsváron fesztiválozóknak
Hirdetés
2026. július 09., csütörtök

Meghalt Bonnie Tyler

Szerda éjjel, 75 éves korában meghalt Bonnie Tyler, eredeti nevén Gaynor Hopkins – adta hírül a 24.hu a BBC-re hivatkozva. A hírt az énekesnő családja jelentette be csütörtökön.

Meghalt Bonnie Tyler
Meghalt Bonnie Tyler
2026. július 09., csütörtök

Meghalt Bonnie Tyler

2026. július 08., szerda

Minden fuvar új történet – Egy kolozsvári személyszállító sofőr éjszakái és nappalai

Hosszú órák a volán mögött, kiszámíthatatlan helyzetek és nap mint nap új emberi történetek – ilyen egy személyszállító sofőr munkája Kolozsváron.

Minden fuvar új történet – Egy kolozsvári személyszállító sofőr éjszakái és nappalai
2026. július 08., szerda

Az AI „már a spájzban van”, Romániában is megjelentek az önműködő edények

A mesterséges intelligencia (AI) eddig a telefonokat, tévéket, hűtőket és porszívókat irányította, most azonban a háztartási gépgyártók a konyha legrégebbi folyamatát, a főzést is automatizálni próbálják.

Az AI „már a spájzban van”, Romániában is megjelentek az önműködő edények
Hirdetés
2026. július 08., szerda

Uniós védettséget kaphat egy hagyományos bihari fogás

Újabb hagyományos hazai ételkülönlegesség kerülhet fel az Európai Unió védett termékeinek listájára.

Uniós védettséget kaphat egy hagyományos bihari fogás
2026. július 06., hétfő

Minden eddiginél többen buliztak a VIBE több mint száz színpadi produkciójára

Rekordszámú résztvevő vett részt a nyolcadik VIBE Fesztiválon: a szervezők összesítése szerint négy nap alatt mintegy 110 ezer látogató fordult meg a Maros-parti rendezvényen.

Minden eddiginél többen buliztak a VIBE több mint száz színpadi produkciójára
2026. július 06., hétfő

Román nő bukott le Magyarországon: szatyorszámra vitte el az idősek pénzét és aranyát unokázós csalásokkal

Unokázós csalások felderítésén dolgozó Békés megyei rendőrök fogtak el egy roán állampolgárságú nőt, aki a gyanú szerint szatyorszámra vitte el az aranyat és a pénzt becsapott idős emberektől – közölte a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság hétfőn.

Román nő bukott le Magyarországon: szatyorszámra vitte el az idősek pénzét és aranyát unokázós csalásokkal
Hirdetés
2026. július 06., hétfő

Álommeló: Európában utazgatni s közben idegenekkel beszélgetni

Európát beutazni, új embereket megismerni, közben pedig még fizetést is kapni – sokak számára ez valódi álommunka lehet. Egy vállalat olyan embert keres, aki európai városokat jár, és azt vizsgálja, mennyire könnyű szóba elegyedni a helyiekkel.

Álommeló: Európában utazgatni s közben idegenekkel beszélgetni
2026. július 05., vasárnap

Világos- és sötétzöld „testvérek” – Amit a nyári tökről és a cukkiniről tudni érdemes

A nyári étrendbe kiválóan beilleszthető a sokféleképpen elkészíthető, viszonylag olcsón megvásárolható tök és cukkini. Érdemes kísérletezni a fűszerezésével és jó azt is tudni, hogy akár édes fogások alapanyaga is lehet.

Világos- és sötétzöld „testvérek” – Amit a nyári tökről és a cukkiniről tudni érdemes
2026. július 05., vasárnap

Képregényekben kelti életre a történelmet a szatmárnémeti Bob Lóránd

A történelemnek nem feltétlenül kell vaskos kötetek lapjain megelevenednie ahhoz, hogy közel kerüljön az olvasókhoz – vallja Bob Lóránd képregényíró, szerinte ez a műfaj könnyen befogadható formában képes átadni akár a legkomolyabb történelmi témákat is.

Képregényekben kelti életre a történelmet a szatmárnémeti Bob Lóránd
Hirdetés
Hirdetés