A 30 évvel ezelőtt alakult kolozsvári Zurboló néptáncegyüttesben ma 19 pár táncol aktívan
Fotó: Zurboló/Facebook
Jubilál a kincses városbeli Zurboló: fennállásának 30. évfordulóját ünnepli a néptáncegyüttes a hét végén a Kolozsvári Magyar Operában. Az ünneplésről, a kolozsvári néptáncegyüttesek elmúlt évtizedeiről Könczei Csongort, a gyerekek alkotta Bogáncs együttesek, valamint az azokból „kinövő” Zurboló vezetőjét kérdeztük, aki feltárta, miként élnek szimbiózisban egymás mellett a különböző korosztályt képviselő csoportok.
2023. április 14., 18:142023. április 14., 18:14
2023. április 14., 18:202023. április 14., 18:20
Néptáncot rop a kincses város a hétvégén. Szombaton 17 órától lesz látható-hallható a 30 éves Zurboló táncegyüttes ünnepi műsora, a gálán a Zurboló jelenlegi és egykori táncosain kívül fellép a Bogáncs néptáncegyüttes valamennyi csoportja – a Morzsabogáncs, Apróbogáncs, Kisbogáncs és Bogáncs –, valamint közreműködik a Rezeda zenekar. Könczei Csongor néprajzkutató – aki a 30 éve alakult Zurboló és a 35 éve alakult Bogáncs vezetője, továbbá a Sapientia egyetem táncművészeti szakának oktatója – a Krónika megkeresésére kiemelte, a gálaműsor nagyszabású produkció, amelyben a Zurbolósok mellett a gyerek- és ifjúsági együttesek is színpadra lépnek az erre az alkalomra hatfőssé bővülő Rezeda zenekar kíséretében.
Könczei Csongor néprajzkutató, egyetemi oktató, a kolozsvári Bogáncs és Zurboló néptánegyüttesek vezetője
Fotó: Ocskay Márk
Az elmúlt 30 évben 163-an táncoltak a felnőttek alkotta Zurbolóban
Kolozsváron több néptáncegyüttes működik, de a Bogáncs és a Zurboló számít „a kincses városbeli néptáncegyüttesnek”. Bár más településekről is többen bekerültek az évek folyamán a csapatba, olyanok is, akik egyetemre jöttek, a táncosok túlnyomó többsége kolozsvári fiatal, akik a Bogáncs együttesben gyerekeskedtek és úgy kerültek aztán a Zurbolóba.
Fotó: Zurboló/Facebook
„Körülbelül 10 az 1-hez az arány, vagyis tíz Bogáncsos gyerekből egy lett Zurbolós felnőttkorára az évek során. Jelenleg 19 pár, vagyis 38 táncos alkotja a Zurbolót, ehhez a csapathoz társul még néhány olyan ember, aki már nem kimondottan aktív, de ha szükség van rájuk, vissza tudjuk hívni táncolni” – tette hozzá az együttes vezetője. Hozzátette, a Bogáncs négy gyerekcsapatában összesen 160-an táncolnak, tehát jól állnak, nem panaszkodhatnak.
Hozzátette, a Zurboló 1993 októberében alakult, tehát ez a 30. évadjuk, a Bogáncs néptáncegyüttes, Erdély legrégebbi gyerek-néptáncegyüttese pedig 1985-ben alakult. „Mi, az 1992-93-ban végzettek voltunk az első végzős nemzedék, és amikor kikerültünk az iskolából, akkoriban a Bogáncs a Brassai Sámuel Elméleti Líceum tánccsoportjaként működött. Aztán fokozatosan lett belőle kolozsvári gyerek-és ifjúsági néptáncegyüttes” – idézte fel Könczei Csongor.
Fotó: Zurboló/Facebook
Kifejtette, úgy döntöttek 30 évvel ezelőtt, hogy alapítanak egy felnőtt tánccsapatot, de akkoriban biztosan egyikük sem gondolt arra, hogy három évtized múltán is működni fog az együttes. Akkor csak azt tudták, hogy 18-19 évesekként tovább akarnak táncolni.
Mint magyarázta, ők, a Zurbolósok hamar rájöttek, hogy gyerekek nélkül nem megy, így aztán megalakult a Bogáncs mellé a Kisbogáncs, majd az Apróbogáncs és a Morzsabogáncs együttes, és a mai napig működik a szimbiózis.
Fotó: Zurboló/Facebook
A legkisebbek 5-7 évesek, a nagyobbak 8-10 évesek, a Kisbogáncsosok 10-12 évesek és a középiskolások a Bogáncsosok. Eddig nyolc Bogáncsos nemzedéket búcsúztattak, és ezeknek a táncosoknak egy része jött táncolni a Zurbolóba.
Zurbolók: „ha sokat köpülik a tejet, vaj lesz belőle”
Könczei Csongor kérdésünkre arról is beszélt, hogy miért választották az együttesnek a Zurboló nevet, és mit is jelent ez a tájnyelvi szó. „Amikor eldöntöttük, hogy felnőtt tánccsapatot is alakítunk, tudtuk, hogy nem szeretnénk a Bogáncs nevet magunknak, mert azt meghagyjuk a gyerekeknek. Azon gondolkodtunk, hogy olyan nevet szeretnénk, amiről egyrészt nem tudják az emberek általában, hogy mit jelent, másrészt meg jó a hangzása” – mondta az együttes vezetője. Hozzátette, a zurbolás hangutánzó tájszó vajköpülést jelent, és utólag a jelentés akár szimbolikusnak is tekinthető névválasztás volt.
Fotó: Zurboló/Facebook
A Kolozsvári Magyar Operában tartandó hétvégi gálaműsorban a következő programpontok várják a néptánc szerelmeseit: Enyed környéki magyar táncok (Zurboló), moldvai csángó táncok (Morzsabogáncs), magyarlapádi táncok (Apróbogáncs), rábaközi táncok (Kisbogáncs), magyarszováti táncok (Bogáncs), Pörgésben. Továbbá buzai kineto-reflexiók (Zurboló), feketelaki táncok (Zurboló), széki táncok (a „régiek”).
Fotó: Zurboló/Facebook
Könczei Csongortól azt is megtudtuk, idén, a jubileumi évben több ünnepi rendezvényt is terveznek, a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Folkudvarban tartanak majd Zurboló 30 előadást, és az igazi születésnap időpontjában, októberben is ünnepelnek majd.
Fotó: Zurboló/Facebook
Fotó: Zurboló/Facebook
A kolozsvári táncházmozgalom megalakulásának 45. évfordulója alkalmából nyílt fotó- és videókiállítás a Sapientia egyetem táncművészeti szakának székhelyén.
Nem szeretjük, hogy a kisgyerekek produkálják magukat, mi azt szoktuk mondani, hogy a kicsi tanuljon meg táncolni, és majd ha tényleg tud, akkor lépjen fel – mondta el a Krónikának Könczei Csongor, az alapításának 35. évfordulóját ünneplő Bogáncs néptáncegyüttes vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!