Az AUR politikusa leplezetlenül örül annak, hogy Kolozsvárt ma már túlnyomó többségben nem magyarok lakják
Fotó: Valeriu Munteanu/Facebook
A magyarellenes kirohanásairól elhíresült Gheorghe Funar egykori polgármester retorikáját idéző stílusban foglalt állást a kincses város lakosságának etnikai összetételéről a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője. Valeriu Munteanu leplezetlen örömének adott hangot annak kapcsán, hogy immár milyen kevés magyar él Kolozsváron.
2026. május 18., 19:352026. május 18., 19:35
„Kolozsvár – román város”. Ezt vonta le legfontosabb következtetésként kincses városi látogatása során a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik honatyája. Valeriu Munteanu a napokban kereste fel Kolozsvárt, és közösségi oldalán posztolt bejegyzést szentelt a vizitnek. Az ellenzéki alakulat parlamenti képviselője felidézi, hogy a kincses város lakosságának összetétele az 1910-es népszámlálás adatai alapján a következő volt:
Ennek kapcsán a politikus úgy fogalmaz, hogy annak idején a város „osztrák-magyar uralom alatt állt”, és megemlíti, hogy a neve „Kolozsvar” volt (ékezet nélkül). Valeriu Munteanu azzal folytatja, hogy „több mint egy évszázadnyi történelem, munka és nemzeti önérvényesítés” után a 2021-es népszámlálás adatai arról tanúskodnak, hogy Kolozsvár lakosságának nemzetiségi összetétele a száz évvel ezelőtti állapotok „tükörképét” mutatja. Vagyis a város lakosságának 85 százaléka román, 12 százaléka pedig magyar nemzetiségű.
(A 2021-ben rendezett cenzus alapján a 286 598 lélekszámú Kolozsvár lakosának 12 százaléka, 33 603 polgár vallotta magát magyarnak, ugyanakkor mintegy 45 ezer polgár nem foglalt állást nemzetiségi hovatartozásáról). „A mai Kolozsvár Románia egyik legnagyobb akadémiai, kulturális és gazdasági bástyája. Ami román, az nem vész el” – írta közösségi oldalán az AUR képviselője.
A 45 éves Valeriu Munteanuról azt kell tudni, hogy a Moldovai Köztársaságban született, és a közelmúltig még szülőhazájában politizált. A jogász végzettségű Munteanu 2007 és 2009 között szülőfaluja, Floreni település polgármestereként, 2009 és 2015 között parlamenti képviselőként tevékenykedett a moldovai Liberális Párt színeiben, ugyanakkor 2015 júliusától 2017 májusáig a környezetvédelmi minisztériumot irányította a chișinăui kormányban.
A Besszarábia és Románia egyesüléséért síkra szálló politikus 2020-ban országot és politikai alakulatot váltott, 2022-ben megválasztották a George Simion vezette AUR alelnökének, majd a 2024-es parlamenti választáson képviselői mandátumhoz jutott a szélsőjobb párt Dâmbovița megyei listáján. A bukaresti alsóház jogi bizottságának alelnöke, továbbá a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti kétoldalú parlamenti kapcsolatokat és az európai integrációs folyamatokat koordináló együttes parlamenti bizottság vezetője. A chișinăui sajtó nagyon sokszor a nemrég banki csalás és sikkasztás miatt 19 év letöltendő börtönbüntetéssel sújtott Vlad Plahotniuc moldovai oligarcha embereként emlegeti Munteanut.
Akinek kolozsvári bejegyzéséhez cikkünk közzétételéig közel ezren szóltak hozzá, magyarok is, de a reakciók túlnyomó többsége románoktól érkezett, és a legtöbben elítélték a politikus állásfoglalását. Sokan tartották fontosnak hangsúlyozni, hogy a Funar-korszak lecsengésével Kolozsvár nem kér a gyűlöletkeltésből, a nemzetiségek közötti feszültségek gerjesztéséből. Felhívták a figyelmét, hogy Kolozsvár többek között az Osztrák-Magyar Monarchia idején vált, épült ki európai rangú várossá. Megint mások megjegyezték: a kincses város nemzetiségi összetétele éppen a kommunizmus idején végrehajtott asszimiláció, a románság masszív és szisztematikus betelepítése nyomán változott meg radikálisan. Vagyis hogy Munteanu tulajdonképpen az erőszakos lakosságcsere eszméjét magasztalja.
Adrian Câciu szankcionálását kéri a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a szociáldemokrata párti képviselőnek a parlament két szakbizottsági ülésén tanúsított magatartása miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!