Nagylakon és a környező településeken is megváltoznának az etnikai arányok a közigazgatási átszervezéssel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Arad megyei Nagylak polgármestere elképzelhetőnek tartaná, hogy közigazgatásilag a magyar határ menti városhoz csatolják a szomszédos Sajtényt és Németpereget, hogy így tegyék költséghatékonyabbá a települések működését, de a szóban forgó községek elöljárói fenntartással fogadnák az erre irányuló kezdeményezést. Kovács Imre, Németpereg RMDSZ-s polgármestere a Krónikának elmondta: a városhoz való csatlakozás nagyobb adóterheket róna a lakosokra, nehézkesebb ügyintézést jelentene, ráadásul az etnikai arányok is megváltoznának a helyi magyarság kárára a közigazgatási átszervezés nyomán.
2026. március 31., 08:022026. március 31., 08:02
Mircea Onea, Nagylak nemzeti liberális párti (PNL) polgármestere az Agerpresnek azt nyilatkozta, hogy első lépésként közös adminisztratív szolgáltatások létrehozását és együttműködést javasol az európai uniós pályázatok terén, majd néhány éven belül sor kerülhetne „az önkéntes közigazgatási egyesülésre”.
„Sok település már nem tudja fedezni a működési költségeit, a községek összevonása pedig megoldást jelenthetne. Nem elnyelésről beszélünk, hanem minden fél számára előnyös együttműködésről” – fogalmazott a nagylaki polgármester. Onea szerint az általa vezetett város jelenleg is fedezni tudja működési kiadásait, tavaly pedig körülbelül egymillió lej többlettel zárt. Mint mondta, az elmúlt években a helyi adókból és illetékekből befolyt összeg mintegy 70 százalékát a hivatal fenntartására kellett fordítani.
A 2022-ben lebonyolított (de a 2021-es adatokat tükröző) népszámlálás szerint 6713 állandó lakosa van a trianoni békediktátummal kettévágott Nagylak Romániához került részének. Itt él a legnagyobb romániai szlovák közösség: 2457-en (a lakosság 36 százaléka) vallották magukat szlováknak, s anyanyelvüket az oktatásban és a közigazgatásban is használhatják (őseik 1803-ban telepedtek le Nagylakon). A nemzetiségüket a cenzus során vállaló magyarok lélekszáma 117.
Sajtény (Șeitin) és Németpereg (Peregu Mare) „bekebelezésével” az új közigazgatási egységnek közel 11 ezer lakosa lenne:
Németpereg soknemzetiségű község
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Dorin Florea, Sajtény szociáldemokrata párti (PSD) polgármestere nem támogatja az elképzelést. „Fenntartásaim vannak, úgy gondolom, hogy ez hátrányos lenne a számunkra. Nincs garancia arra, hogy a pénzek elosztásánál korrekt bánásmódban részesülnénk. Való igaz, hogy csökkenne a bürokrácia és a működési költség, de ez önmagában nem jelent előnyt a lakosságnak. Nyitottak vagyunk a további egyeztetésekre, hogy kiderüljön, valóban profitálna-e a község ebből” – nyilatkozta Florea.
Kovács Imre, Németpereg RMDSZ-es polgármestere elutasítja, hogy a község két települése akár Pécska, akár Nagylak „külvárosa” legyen.
– nyilatkozta a Krónikának Kovács Imre. Az elöljáró szerint az elmúlt évek infrastrukturális beruházásai és közművesítési munkálatai eredményeként ma már a két Peregen olyan körülményeket tudtak teremteni, mint városi környezetben.
Kovács Imre németperegi polgármester szerint nem válna településeik előnyére, ha Nagylakhoz csatolnák őket
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A 11 tagú németperegi képviselő-testületben az RMDSZ-nek képviselője van, és az alpolgármesteri tisztség is a magyar érdekvédelmi szervezeté. Kovács Imre az RMDSZ jelöltjeként negyedik polgármesteri mandátumát szerezte meg a 2024-es helyhatósági választásokon.
Ezzel együtt nem zárkózik el az együttműködési formáktól. „El tudnám képzelni, hogy konzorciumot alakítva együttműködjünk Szemlakkal, amely ugyanakkora távolságra van, mint Nagylak, de mindkét községi megőrizhetné az önállóságát. Bizonyos szolgáltatásokat közösen működtetnénk, megoszlanának a költségek” – tette hozzá az RMDSZ-es polgármester.
Szemlaknak 3474 lakosa van, ebből 47-en vallották magukat magyar, 57-en pedig német nemzetiségűnek.
Kovács Imre szerint az egyesülés ötlete nem hangzott el a településvezetők között, de a nagylaki polgármestert a múlt héten egy aradi helyi televízió stúdiójában megkérdezték a közigazgatási átszervezésről, és példaként említette Németpereget és Sajtényt, de nincsenek „hátsó szándékai”. „Utána felhívott, hogy tudjak róla, hogy megemlített minket, de váratlanul érte a kérdés, és mint mondta, csak példaként említette ezt a két községet. Azóta viszont több újságtól is hívtak, hogy mit szólok ehhez” – vázolta a helyzetet Kovács Imre.
Pirossal jelölve a szóban forgó három közigazgatási egység, kékkel Szemlak, amellyel szívesebben együttműködne Németpereg
Fotó: Google Maps/Képernyőmentés
A közigazgatási átszervezést, a kis létszámú települések községi státusának megszüntetését Ilie Bolojan PNL-s miniszterelnök „hintette el” a köztudatban, mivel a kormány mindenáron csökkenteni szeretné a közszférában az állások számát és a bérköltségek mértékét, ezzel is mérsékelve a rekordméretű költségvetési hiányt. Bolojan ötletét több megyei önkormányzat vagy nagyvárosi vezető is felkarolta, míg az önállóságukat féltő kisebb települések elöljárói elutasítják.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Az Arad megyei önkormányzat például korábban felvetette egy metropolisz-övezet kialakítását a megyeszékhely és vonzáskörzetében található települések részvételével. Sergiu Bîlcea, a megyei tanács alelnöke szerint pedig a kisebb településeknek adminisztratív konzorciumokat kellene létrehozniuk. „Ez azt jelentené, hogy közös szolgáltatásokat nyújtanak alacsonyabb költséggel” – mondta.
Közigazgatásilag különálló települések egyesülés jelenleg csak népszavazással valósítható meg, ami a kisebb közösségek számára költséges megoldás. Bîlcea szerint a közigazgatási törvénykönyv módosítására is szükség lenne: „A törvény szerint egy községnek legalább 1500 lakossal kell rendelkeznie. Ezt a minimumot akár 3000-re is emelni lehetne, így jelentősen csökkenne a közigazgatási egységek száma, és ezzel együtt az állam kiadásai is” – jelentette ki. Arad megyében jelenleg a 68 község közül 18 nem éri el az 1500 lakosos küszöböt.
Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Telefonon beszélt Magyar Péter, az országgyűlési választáson győztes Tisza Párt vezetője, miniszterelnök-jelöltje hétfőn Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.
Április 13. és 26. között országszerte kismértékű hőmérséklet ingadozásra lehet számítani, az ország legtöbb régiójában az időszakra jellemző hőmérsékleti értékekhez közel álló értékek várhatók.
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Országszerte közúti ellenőrzéseket tartott a rendőrség az ortodox húsvét idején. A hatóságok számos szabálysértést tártak fel, a legsúlyosabb esetek között egy fiatal családapa is szerepel, aki két kisgyermekével az autóban, erősen ittasan vezetett.
Bár Magyar Péter szerint az RMDSZ is szerepet vállalt az erdélyi magyarok félrevezetésében és a Tisza elleni „hazugságkampányban”, a párt elnöke úgy nyilatkozott: kész félretenni a sérelmeket, és miniszterelnökként együtt kíván működni Kelemen Hunorral.
Elkerülhetetlen a magyar–magyar kapcsolatok újragondolása, az új kormány és a határon túli magyarok közötti együttműködés kiépítése – jelentette ki hétfő reggel Tánczos Barna, Románia RMDSZ-es miniszterelnök-helyettese.
Gratulált a Tisza Pártnak és Magyar Péternek a magyarországi országgyűlési választáson aratott győzelemhez Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a közösségi oldalán hétfőre virradó éjszaka közzétett bejegyzésében.
Vizsgálatot indított vasárnap a szászrégeni rendőrség, miután ismeretlen tettesek ledöntöttek 14 sírkövet a zsidó temetőben.
Átragadt az anyaországban tapasztalható választási láz Erdélyre is, nagy a jövés-menés a szavazás napján Magyarország kolozsvári főkonzulátusán is. Itt egyaránt szavazhatnak a magyarországi, illetve a romániai lakcímmel rendelkezők.
Rendkívül bizonytalan a magyarországi választások kimenetele, és bár több felmérés Magyar Péter, valamint a Tisza Párt előnyét mutatja, korántsem biztos, hogy ez győzelmet jelent majd a szavazóurnáknál – erre figyelmeztet Sorina Soare román politológus.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!