Nagylakon és a környező településeken is megváltoznának az etnikai arányok a közigazgatási átszervezéssel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Arad megyei Nagylak polgármestere elképzelhetőnek tartaná, hogy közigazgatásilag a magyar határ menti városhoz csatolják a szomszédos Sajtényt és Németpereget, hogy így tegyék költséghatékonyabbá a települések működését, de a szóban forgó községek elöljárói fenntartással fogadnák az erre irányuló kezdeményezést. Kovács Imre, Németpereg RMDSZ-s polgármestere a Krónikának elmondta: a városhoz való csatlakozás nagyobb adóterheket róna a lakosokra, nehézkesebb ügyintézést jelentene, ráadásul az etnikai arányok is megváltoznának a helyi magyarság kárára a közigazgatási átszervezés nyomán.
2026. március 31., 08:022026. március 31., 08:02
Mircea Onea, Nagylak nemzeti liberális párti (PNL) polgármestere az Agerpresnek azt nyilatkozta, hogy első lépésként közös adminisztratív szolgáltatások létrehozását és együttműködést javasol az európai uniós pályázatok terén, majd néhány éven belül sor kerülhetne „az önkéntes közigazgatási egyesülésre”.
„Sok település már nem tudja fedezni a működési költségeit, a községek összevonása pedig megoldást jelenthetne. Nem elnyelésről beszélünk, hanem minden fél számára előnyös együttműködésről” – fogalmazott a nagylaki polgármester. Onea szerint az általa vezetett város jelenleg is fedezni tudja működési kiadásait, tavaly pedig körülbelül egymillió lej többlettel zárt. Mint mondta, az elmúlt években a helyi adókból és illetékekből befolyt összeg mintegy 70 százalékát a hivatal fenntartására kellett fordítani.
A 2022-ben lebonyolított (de a 2021-es adatokat tükröző) népszámlálás szerint 6713 állandó lakosa van a trianoni békediktátummal kettévágott Nagylak Romániához került részének. Itt él a legnagyobb romániai szlovák közösség: 2457-en (a lakosság 36 százaléka) vallották magukat szlováknak, s anyanyelvüket az oktatásban és a közigazgatásban is használhatják (őseik 1803-ban telepedtek le Nagylakon). A nemzetiségüket a cenzus során vállaló magyarok lélekszáma 117.
Sajtény (Șeitin) és Németpereg (Peregu Mare) „bekebelezésével” az új közigazgatási egységnek közel 11 ezer lakosa lenne:
Németpereg soknemzetiségű község
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Dorin Florea, Sajtény szociáldemokrata párti (PSD) polgármestere nem támogatja az elképzelést. „Fenntartásaim vannak, úgy gondolom, hogy ez hátrányos lenne a számunkra. Nincs garancia arra, hogy a pénzek elosztásánál korrekt bánásmódban részesülnénk. Való igaz, hogy csökkenne a bürokrácia és a működési költség, de ez önmagában nem jelent előnyt a lakosságnak. Nyitottak vagyunk a további egyeztetésekre, hogy kiderüljön, valóban profitálna-e a község ebből” – nyilatkozta Florea.
Kovács Imre, Németpereg RMDSZ-es polgármestere elutasítja, hogy a község két települése akár Pécska, akár Nagylak „külvárosa” legyen.
– nyilatkozta a Krónikának Kovács Imre. Az elöljáró szerint az elmúlt évek infrastrukturális beruházásai és közművesítési munkálatai eredményeként ma már a két Peregen olyan körülményeket tudtak teremteni, mint városi környezetben.
Kovács Imre németperegi polgármester szerint nem válna településeik előnyére, ha Nagylakhoz csatolnák őket
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A 11 tagú németperegi képviselő-testületben az RMDSZ-nek képviselője van, és az alpolgármesteri tisztség is a magyar érdekvédelmi szervezeté. Kovács Imre az RMDSZ jelöltjeként negyedik polgármesteri mandátumát szerezte meg a 2024-es helyhatósági választásokon.
Ezzel együtt nem zárkózik el az együttműködési formáktól. „El tudnám képzelni, hogy konzorciumot alakítva együttműködjünk Szemlakkal, amely ugyanakkora távolságra van, mint Nagylak, de mindkét községi megőrizhetné az önállóságát. Bizonyos szolgáltatásokat közösen működtetnénk, megoszlanának a költségek” – tette hozzá az RMDSZ-es polgármester.
Szemlaknak 3474 lakosa van, ebből 47-en vallották magukat magyar, 57-en pedig német nemzetiségűnek.
Kovács Imre szerint az egyesülés ötlete nem hangzott el a településvezetők között, de a nagylaki polgármestert a múlt héten egy aradi helyi televízió stúdiójában megkérdezték a közigazgatási átszervezésről, és példaként említette Németpereget és Sajtényt, de nincsenek „hátsó szándékai”. „Utána felhívott, hogy tudjak róla, hogy megemlített minket, de váratlanul érte a kérdés, és mint mondta, csak példaként említette ezt a két községet. Azóta viszont több újságtól is hívtak, hogy mit szólok ehhez” – vázolta a helyzetet Kovács Imre.
Pirossal jelölve a szóban forgó három közigazgatási egység, kékkel Szemlak, amellyel szívesebben együttműködne Németpereg
Fotó: Google Maps/Képernyőmentés
A közigazgatási átszervezést, a kis létszámú települések községi státusának megszüntetését Ilie Bolojan PNL-s miniszterelnök „hintette el” a köztudatban, mivel a kormány mindenáron csökkenteni szeretné a közszférában az állások számát és a bérköltségek mértékét, ezzel is mérsékelve a rekordméretű költségvetési hiányt. Bolojan ötletét több megyei önkormányzat vagy nagyvárosi vezető is felkarolta, míg az önállóságukat féltő kisebb települések elöljárói elutasítják.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Az Arad megyei önkormányzat például korábban felvetette egy metropolisz-övezet kialakítását a megyeszékhely és vonzáskörzetében található települések részvételével. Sergiu Bîlcea, a megyei tanács alelnöke szerint pedig a kisebb településeknek adminisztratív konzorciumokat kellene létrehozniuk. „Ez azt jelentené, hogy közös szolgáltatásokat nyújtanak alacsonyabb költséggel” – mondta.
Közigazgatásilag különálló települések egyesülés jelenleg csak népszavazással valósítható meg, ami a kisebb közösségek számára költséges megoldás. Bîlcea szerint a közigazgatási törvénykönyv módosítására is szükség lenne: „A törvény szerint egy községnek legalább 1500 lakossal kell rendelkeznie. Ezt a minimumot akár 3000-re is emelni lehetne, így jelentősen csökkenne a közigazgatási egységek száma, és ezzel együtt az állam kiadásai is” – jelentette ki. Arad megyében jelenleg a 68 község közül 18 nem éri el az 1500 lakosos küszöböt.
Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!