Hirdetés

Fenntartással fogadnák a magyar településeket is érintő közigazgatási „bekebelezést” – ha lenne is alapja

közigazgatás

Nagylakon és a környező településeken is megváltoznának az etnikai arányok a közigazgatási átszervezéssel

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az Arad megyei Nagylak polgármestere elképzelhetőnek tartaná, hogy közigazgatásilag a magyar határ menti városhoz csatolják a szomszédos Sajtényt és Németpereget, hogy így tegyék költséghatékonyabbá a települések működését, de a szóban forgó községek elöljárói fenntartással fogadnák az erre irányuló kezdeményezést. Kovács Imre, Németpereg RMDSZ-s polgármestere a Krónikának elmondta: a városhoz való csatlakozás nagyobb adóterheket róna a lakosokra, nehézkesebb ügyintézést jelentene, ráadásul az etnikai arányok is megváltoznának a helyi magyarság kárára a közigazgatási átszervezés nyomán.

Pataky Lehel Zsolt

2026. március 31., 08:022026. március 31., 08:02

Mircea Onea, Nagylak nemzeti liberális párti (PNL) polgármestere az Agerpresnek azt nyilatkozta, hogy első lépésként közös adminisztratív szolgáltatások létrehozását és együttműködést javasol az európai uniós pályázatok terén, majd néhány éven belül sor kerülhetne „az önkéntes közigazgatási egyesülésre”.

Úgy véli, ez akár már 2028-ban megvalósulhatna, szerinte nem érdemes „tovább húzni” a jelenlegi állapotot.

Hirdetés

„Sok település már nem tudja fedezni a működési költségeit, a községek összevonása pedig megoldást jelenthetne. Nem elnyelésről beszélünk, hanem minden fél számára előnyös együttműködésről” – fogalmazott a nagylaki polgármester. Onea szerint az általa vezetett város jelenleg is fedezni tudja működési kiadásait, tavaly pedig körülbelül egymillió lej többlettel zárt. Mint mondta, az elmúlt években a helyi adókból és illetékekből befolyt összeg mintegy 70 százalékát a hivatal fenntartására kellett fordítani.

A 2022-ben lebonyolított (de a 2021-es adatokat tükröző) népszámlálás szerint 6713 állandó lakosa van a trianoni békediktátummal kettévágott Nagylak Romániához került részének. Itt él a legnagyobb romániai szlovák közösség: 2457-en (a lakosság 36 százaléka) vallották magukat szlováknak, s anyanyelvüket az oktatásban és a közigazgatásban is használhatják (őseik 1803-ban telepedtek le Nagylakon). A nemzetiségüket a cenzus során vállaló magyarok lélekszáma 117.

Sajtény (Șeitin) és Németpereg (Peregu Mare) „bekebelezésével” az új közigazgatási egységnek közel 11 ezer lakosa lenne:

  • a Nagylaktól dél-keletre fekvő Sajtényban 2801-en élnek (közülük 15-en magyarok);
  • a várostól észak-keletre eső Németpereg két településének, a községközpont Németperegnek és Kisperegnek 1538 állandó lakosa van; az ismert nemzetiségű lakosság 41,9 százalékát kitevő magyarok (608 lélek) szinte mind Kisperegen élnek; a magyarok után a második legnagyobb közösség a románoké (35 százalék), őket követik a rutének (8,75 százalék), a szlovákok (7,79 százalék), a csehek (3,24 százalék), a németek (2,6 százalék) és az ukránok (0,62 százalék).
Németpereg soknemzetiségű község •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Németpereg soknemzetiségű község

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Dorin Florea, Sajtény szociáldemokrata párti (PSD) polgármestere nem támogatja az elképzelést. „Fenntartásaim vannak, úgy gondolom, hogy ez hátrányos lenne a számunkra. Nincs garancia arra, hogy a pénzek elosztásánál korrekt bánásmódban részesülnénk. Való igaz, hogy csökkenne a bürokrácia és a működési költség, de ez önmagában nem jelent előnyt a lakosságnak. Nyitottak vagyunk a további egyeztetésekre, hogy kiderüljön, valóban profitálna-e a község ebből” – nyilatkozta Florea.

Szemlakkal tart elképzelhetőnek közigazgatási együttműködést Németpereg

Kovács Imre, Németpereg RMDSZ-es polgármestere elutasítja, hogy a község két települése akár Pécska, akár Nagylak „külvárosa” legyen.

Idézet
Ha a városhoz csatlakoznánk, az magasabb helyi adókat és illetékeket jelentene a lakosságnak. Ráadásul a közszolgáltatások távolabb kerülnének, és nálunk sokan az idősebb nemzedékhez tartoznak. Számukra a digitalizált szolgáltatások nem olyan könnyen elérhetők, mint a fiatalabbak esetében. Nem beszélve arról, hogy az etnikai arányok is megváltoznának, mondanom sem kell, hogy a mi hátrányunkra”

– nyilatkozta a Krónikának Kovács Imre. Az elöljáró szerint az elmúlt évek infrastrukturális beruházásai és közművesítési munkálatai eredményeként ma már a két Peregen olyan körülményeket tudtak teremteni, mint városi környezetben.

Kovács Imre németperegi polgármester szerint nem válna településeik előnyére, ha Nagylakhoz csatolnák őket •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Kovács Imre németperegi polgármester szerint nem válna településeik előnyére, ha Nagylakhoz csatolnák őket

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A 11 tagú németperegi képviselő-testületben az RMDSZ-nek képviselője van, és az alpolgármesteri tisztség is a magyar érdekvédelmi szervezeté. Kovács Imre az RMDSZ jelöltjeként negyedik polgármesteri mandátumát szerezte meg a 2024-es helyhatósági választásokon.

Ezzel együtt nem zárkózik el az együttműködési formáktól. „El tudnám képzelni, hogy konzorciumot alakítva együttműködjünk Szemlakkal, amely ugyanakkora távolságra van, mint Nagylak, de mindkét községi megőrizhetné az önállóságát. Bizonyos szolgáltatásokat közösen működtetnénk, megoszlanának a költségek” – tette hozzá az RMDSZ-es polgármester.

Szemlaknak 3474 lakosa van, ebből 47-en vallották magukat magyar, 57-en pedig német nemzetiségűnek.

Kovács Imre szerint az egyesülés ötlete nem hangzott el a településvezetők között, de a nagylaki polgármestert a múlt héten egy aradi helyi televízió stúdiójában megkérdezték a közigazgatási átszervezésről, és példaként említette Németpereget és Sajtényt, de nincsenek „hátsó szándékai”. „Utána felhívott, hogy tudjak róla, hogy megemlített minket, de váratlanul érte a kérdés, és mint mondta, csak példaként említette ezt a két községet. Azóta viszont több újságtól is hívtak, hogy mit szólok ehhez” – vázolta a helyzetet Kovács Imre.

Pirossal jelölve a szóban forgó három közigazgatási egység, kékkel Szemlak, amellyel szívesebben együttműködne Németpereg •  Fotó: Google Maps/Képernyőmentés Galéria

Pirossal jelölve a szóban forgó három közigazgatási egység, kékkel Szemlak, amellyel szívesebben együttműködne Németpereg

Fotó: Google Maps/Képernyőmentés

Egyre többen szorgalmazzák a közigazgatási átszervezést

A közigazgatási átszervezést, a kis létszámú települések községi státusának megszüntetését Ilie Bolojan PNL-s miniszterelnök „hintette el” a köztudatban, mivel a kormány mindenáron csökkenteni szeretné a közszférában az állások számát és a bérköltségek mértékét, ezzel is mérsékelve a rekordméretű költségvetési hiányt. Bolojan ötletét több megyei önkormányzat vagy nagyvárosi vezető is felkarolta, míg az önállóságukat féltő kisebb települések elöljárói elutasítják.

korábban írtuk

Bolojan: csökkenteni kell a községek számát, ha nem javul a helyi közigazgatás hatékonysága
Bolojan: csökkenteni kell a községek számát, ha nem javul a helyi közigazgatás hatékonysága

A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.

Az Arad megyei önkormányzat például korábban felvetette egy metropolisz-övezet kialakítását a megyeszékhely és vonzáskörzetében található települések részvételével. Sergiu Bîlcea, a megyei tanács alelnöke szerint pedig a kisebb településeknek adminisztratív konzorciumokat kellene létrehozniuk. „Ez azt jelentené, hogy közös szolgáltatásokat nyújtanak alacsonyabb költséggel” – mondta.

Közigazgatásilag különálló települések egyesülés jelenleg csak népszavazással valósítható meg, ami a kisebb közösségek számára költséges megoldás. Bîlcea szerint a közigazgatási törvénykönyv módosítására is szükség lenne: „A törvény szerint egy községnek legalább 1500 lakossal kell rendelkeznie. Ezt a minimumot akár 3000-re is emelni lehetne, így jelentősen csökkenne a közigazgatási egységek száma, és ezzel együtt az állam kiadásai is” – jelentette ki. Arad megyében jelenleg a 68 község közül 18 nem éri el az 1500 lakosos küszöböt.

korábban írtuk

Községösszevonási tervek Szatmárban: veszélyt jelentene a magyar közösségre
Községösszevonási tervek Szatmárban: veszélyt jelentene a magyar közösségre

Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 30., hétfő

Kilenc új járatot indít a napokban Marosvásárhelyről a Wizz Air légitársaság

Kilenc új Wizz Air-járat indul március 29. és 31. között Marosvásárhelyről – közölte hétfőn a Transilvania Nemzetközi Repülőteret működtető Maros megyei önkormányzat.

Kilenc új járatot indít a napokban Marosvásárhelyről a Wizz Air légitársaság
Hirdetés
2026. március 30., hétfő

Előkerült a két elveszett dicsőszentmártoni kislány

Előkerült hétfőn a vasárnap elveszett két dicsőszentmártoni kislány, Rebeca és Melisa – közölte Facebook-oldalán a román belügyminisztérium (MAI).

Előkerült a két elveszett dicsőszentmártoni kislány
2026. március 30., hétfő

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében

Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében
2026. március 30., hétfő

Nagy hőmérséklet-ingadozásokra számíthatunk a következő két hétben

Országszerte változékony időjárásra lehet számítani a következő két hétben az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint.

Nagy hőmérséklet-ingadozásokra számíthatunk a következő két hétben
Hirdetés
2026. március 30., hétfő

Fenntarthatóság kézzelfoghatóan – pedagógusképzés Kalotaszentkirályon

Elmélet és gyakorlat találkozott a fenntarthatóság jegyében azon a pedagógusképzésen, amelynek a kalotaszentkirályi Ady Endre Szakiskola adott otthont a hétvégén.

Fenntarthatóság kézzelfoghatóan – pedagógusképzés Kalotaszentkirályon
2026. március 30., hétfő

Kiesett a buszból egy kanyarban az iskolakiránduláson részt vevő lány

Megsérült hétfőn egy 15 éves lány, miután kiesett egy mozgó autóbuszból a 15A jelzésű országúton, a Beszterce-Naszód megyei Harina település közelében.

Kiesett a buszból egy kanyarban az iskolakiránduláson részt vevő lány
2026. március 30., hétfő

Befuccsolhat a több száz millió eurós erdélyi ingatlanberuházás

Kérdésessé vált a 330 millió eurós, bevásárlóközpontot, lakónegyedet és irodaházakat, toronyépületeket magában foglaló kolozsvári óriás-ingatlanberuházás, melyet a kolozsvári Sanex csempegyár területén valósítanának meg.

Befuccsolhat a több száz millió eurós erdélyi ingatlanberuházás
Hirdetés
2026. március 30., hétfő

Hatalmas veszteségeket termelt a repülőtér, amelyen tizenegyedik éve nincsenek menetrend szerinti járatok

Az Arad Megyei Tanács jóváhagyta az aradi repülőtér átszervezési és pénzügyi helyreállítási tervét. A légikikötő 2015 óta nem rendelkezik menetrend szerinti járatokkal, azóta csupán nyári charterek és alkalmi teherszállító gépek használják a bázist.

Hatalmas veszteségeket termelt a repülőtér, amelyen tizenegyedik éve nincsenek menetrend szerinti járatok
2026. március 30., hétfő

Öten odavesztek a magyarszentpáli közlekedési balesetben

Öt ember vesztette életét hétfőn egy közúti balesetben, amely a Kolozs megyei Magyarszentpál településen, a DN 1F-es úton történt.

Öten odavesztek a magyarszentpáli közlekedési balesetben
2026. március 29., vasárnap

Úgy lopták a gázolajat a dél-erdélyi vasútfelújítás építőtelepéről, mintha nem lenne holnap

Több mint húsz személy ellen indított büntetőeljárást a brassói ügyészség, miután a gyanú szerint gázolajat loptak a Brassó–Segesvár vasútvonal felújítási munkálatainál használt munkagépekből.

Úgy lopták a gázolajat a dél-erdélyi vasútfelújítás építőtelepéről, mintha nem lenne holnap
Hirdetés
Hirdetés