Krasznabélteki látkép: a magyarok nem kérnek a községösszevonásból
Fotó: Szatmar.ro
Miközben Romániában évek óta napirenden szerepel a közigazgatási reform, amelynek kapcsán országos szinten nem született áttörés, Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb, gazdaságilag életképesebb községet. A községösszevonás azonban nemcsak pénzügyi és közigazgatási kérdéseket vet fel, hanem éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott. Helyi és megyei politikusokat kérdezett a Krónika a kezdeményezésről.
2026. február 18., 07:562026. február 18., 07:56
Az elmúlt napokban a román sajtó egyik vezető híre volt, hogy miközben Bukarestben a politikusok évek óta azon vitatkoznak, miként kellene megoldani a helyi közigazgatás átszervezését, két Szatmár megyei község liberális polgármestere – Ioan Bartok Gurzău Krasznabéltekről és Nicolae Cornea-Mare Nagyszokondról – eldöntötte, elindítja a két község összevonásának, egyesítésének folyamatát, ami Romániában meglehetősen újdonságnak számít.
Krasznabéltekhez Alsóboldád, Gyöngy, Géres, Krasznasándorfalu és Szakasz falvak tartoznak: a község 3021 lakójából 883 vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámlálás adatai szerint. Nagyszokond községközpont Béltekhodos, Felsőboldád, Kisszokond és Laphegy településeket öleli fel; a 2763 fős községben 8 személy vallotta magát magyarnak, ugyanakkor jelentős a roma lakosság aránya.
A két község egyesüléséről szóló hírt Adrian Cozma, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Szatmár megyei képviselője jelentette be, aki azzal indokolta a merész lépést, hogy az évek óta zajló, eredménytelen központi szintű viták után eljött a konkrét cselekvés ideje.
„Nyilvánvaló, hogy nem működhetünk tovább úgy, hogy csak görgetjük az adósságokat. Nem akarjuk, hogy például Nagyszokond község – amelynek nincsenek saját bevételei – olyan helyzetbe kerüljön, hogy ne tudja kifizetni a közvilágítást vagy az egészségügyi szolgáltatásokat. Ezért van szükség erre az összevonásra. A jövő héten konkrétan a helyi tanács elé kerülnek az egyesítésről szóló határozattervezetek” – jelentette ki az amúgy magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült Adrian Cozma.
Az elképzelés szerint a két közigazgatási egység összevonása jelentős egyszerűsítést hoz: mindkét közösségnek egyetlen polgármestere és egyetlen tanácsa, képviselő-testülete lesz.
A látszatra egyszerűnek tűnő közigazgatási összevonás azonban számos kérdést felvet. A magyarság szempontjából drasztikusan lecsökkenne a számarány: míg Krasznabélteken a magyarok részaránya jelenleg 21 százalék, a több mint hatezer fős új községben – amely a tervek szerint megőrizné Krasznabéltek nevét – legfeljebb 12–13 százalék lenne.
Mint fogalmazott, a liberális elöljáró úgy állt ki a nyilvánosság elé, hogy erről egy szót sem szólt a helyi tanácsosoknak, sem tájékoztatás, sem vita nem előzte meg a felvetést. „Ha már két község egyesüléséről beszélünk, mi inkább Erdődöt választanánk. Jóval közelebb van hozzánk, és sokkal több szállal kötődünk hozzájuk, mint a nagyon szegény és elmaradott Nagyszokondhoz. A fél falu családorvosa Erdődön van. Ha már úgyis odajárunk, akkor miért tartozzunk Nagyszokondhoz?” – tette fel a kérdést lapunknak a tanácsos. A 6124 lakosú Erdőd városában a népszámlálási adatok alapján 865 magyar él, így Czibere Zoltán szerint a magyar közösség is megerősödve kerülhetne ki egy ilyen területi átszervezésből.
Településjelző tábla Nagyszokond bejáratánál
Fotó: Facebook/Nagyszokond
A krasznabélteki önkormányzatban a PNL négy és a Német Demokrata Fórum (NDF) három képviselője alkot többséget, így az RMDSZ három tanácsosának támogatására nagyobb horderejű döntéseknél sincs feltétlenül szükség.
mert egy nagyobb lélekszámú község eleve könnyebben boldogul az ország költségvetésére jellemző pénzszűke közepette. Arra a felvetésre, miszerint az RMDSZ-es tanácsosok nem biztos, hogy megszavaznának egy ilyen beterjesztést, a sváb képviselő annyit válaszolt: „a helyi tanácsban a PNL-es kollégákkal többséget alkotunk”. Megállapításunkra, hogy a magyarok inkább Erdődhöz csatlakoznának, a helyi német politikus közölte: szerinte ez azért kivitelezhetetlen, mert Erdőd több mint hatezer lakosú, így túl nagy lenne az új közigazgatási egység.
Nicușor Dan független államfőjelölt a Becsületes Románia című választási programjával az ország közigazgatási átszervezésére törekszik. A Krónikának nyilatkozó bukaresti főpolgármester a román–magyar kapcsolatok javításáról is kifejtette véleményét.
Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke liberális pártakciónak tekinti a két község egyesítését, amely ellen számos érv szól. Míg Krasznabéltek viszonylag jó bevételekkel rendelkezik, Nagyszokond elszegényedett község, ahol a lakosság mintegy fele szociális segélyben részesül. Az RMDSZ-es politikus szerint olyan állapotok uralkodnak Nagyszokondon, hogy az autóbusz-társaság sem mer járatot indítani, mert attól tartanak, hogy bántalmazzák a sofőrt. „Nem biztos, hogy jó ötlet egy sváb gyökerű települést összevonni egy ilyen hátterű községgel. Ettől nem lesz gazdagabb az új község, csak sokkal több problémát hoz magával. Azt kell megnézni, miért van akkora különbség az adóbeszedés terén a két község között, és előbb ezt kell orvosolni” – hangsúlyozta a megyei önkormányzat elnöke.
Az RMDSZ számára ezért is elfogadhatatlan az ilyen jellegű közigazgatási reform, amelyben a magyar közösség lenne az egyik legnagyobb vesztes. „Számos lehetőség van arra, hogy közfeladatokat osszanak meg a polgármesterek, amivel csökkenthetik a helyi kiadásokat. Szatmár megyében több ilyen kezdeményezés is működik már: főépítészt, könyvelőcéget és más szolgáltatásokat több község közösen fizet, tehát sok mindent lehet optimalizálni” – magyarázta Pataki Csaba.
Nagyszokond főutcáján vasárnap tüntetők követelték a községegyesítést előterjesztő polgármester lemondását
Fotó: Videófelvétel/Szatmári TV1
A politikus szerint a kezdeményezés jogilag is problematikus, mert a törvényhozásnak előbb módosítania kellene az 1968-ban rögzített közigazgatási rendszert. A folyamatnak több lépcsője van: a tervezetnek át kell mennie a két község helyi tanácsán, majd népszavazást kell kiírni, amelyen a lakosság legalább 30 százalékának részt kell vennie. És ha mindez teljesül, még mindig szükség van a parlament törvénymódosítására, ahol a kormánykoalícióban az RMDSZ-nek döntő szava lehet.
Pataki szerint mindez inkább „politikai füstbomba”, amelyet a kezdeményezők nem gondoltak végig.
– tette fel a költői kérdést a Szatmár Megyei Tanács elnöke.
A két polgármester elképzelése nem talált támogatásra Nagyszokondon, ahol az elmúlt vasárnap tüntetést szerveztek a községközpont lakói.
Az emberek azt kifogásolták, hogy ügyeiket ezután a több mint tíz kilométerre fekvő Krasznabélteken kellene intézniük.
„Mondjon le mindkét polgármester, és válasszunk helyettük olyanokat, akik minket képviselnek!” – hangoztatták többen is. Akadt, aki – félreértés vagy -tájékoztatás okán – a megyei tanács RMDSZ-es elnökét vádolta a tervezett községösszevonás miatt, a többség azonban Nagyszokond liberális polgármesterének, Nicolae Cornea-Marénak a lemondását követelte.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!