Krasznabélteki látkép: a magyarok nem kérnek a községösszevonásból
Fotó: Szatmar.ro
Miközben Romániában évek óta napirenden szerepel a közigazgatási reform, amelynek kapcsán országos szinten nem született áttörés, Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb, gazdaságilag életképesebb községet. A községösszevonás azonban nemcsak pénzügyi és közigazgatási kérdéseket vet fel, hanem éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott. Helyi és megyei politikusokat kérdezett a Krónika a kezdeményezésről.
2026. február 18., 07:562026. február 18., 07:56
Az elmúlt napokban a román sajtó egyik vezető híre volt, hogy miközben Bukarestben a politikusok évek óta azon vitatkoznak, miként kellene megoldani a helyi közigazgatás átszervezését, két Szatmár megyei község liberális polgármestere – Ioan Bartok Gurzău Krasznabéltekről és Nicolae Cornea-Mare Nagyszokondról – eldöntötte, elindítja a két község összevonásának, egyesítésének folyamatát, ami Romániában meglehetősen újdonságnak számít.
Krasznabéltekhez Alsóboldád, Gyöngy, Géres, Krasznasándorfalu és Szakasz falvak tartoznak: a község 3021 lakójából 883 vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámlálás adatai szerint. Nagyszokond községközpont Béltekhodos, Felsőboldád, Kisszokond és Laphegy településeket öleli fel; a 2763 fős községben 8 személy vallotta magát magyarnak, ugyanakkor jelentős a roma lakosság aránya.
A két község egyesüléséről szóló hírt Adrian Cozma, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Szatmár megyei képviselője jelentette be, aki azzal indokolta a merész lépést, hogy az évek óta zajló, eredménytelen központi szintű viták után eljött a konkrét cselekvés ideje.
„Nyilvánvaló, hogy nem működhetünk tovább úgy, hogy csak görgetjük az adósságokat. Nem akarjuk, hogy például Nagyszokond község – amelynek nincsenek saját bevételei – olyan helyzetbe kerüljön, hogy ne tudja kifizetni a közvilágítást vagy az egészségügyi szolgáltatásokat. Ezért van szükség erre az összevonásra. A jövő héten konkrétan a helyi tanács elé kerülnek az egyesítésről szóló határozattervezetek” – jelentette ki az amúgy magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült Adrian Cozma.
Az elképzelés szerint a két közigazgatási egység összevonása jelentős egyszerűsítést hoz: mindkét közösségnek egyetlen polgármestere és egyetlen tanácsa, képviselő-testülete lesz.
A látszatra egyszerűnek tűnő közigazgatási összevonás azonban számos kérdést felvet. A magyarság szempontjából drasztikusan lecsökkenne a számarány: míg Krasznabélteken a magyarok részaránya jelenleg 21 százalék, a több mint hatezer fős új községben – amely a tervek szerint megőrizné Krasznabéltek nevét – legfeljebb 12–13 százalék lenne.
Mint fogalmazott, a liberális elöljáró úgy állt ki a nyilvánosság elé, hogy erről egy szót sem szólt a helyi tanácsosoknak, sem tájékoztatás, sem vita nem előzte meg a felvetést. „Ha már két község egyesüléséről beszélünk, mi inkább Erdődöt választanánk. Jóval közelebb van hozzánk, és sokkal több szállal kötődünk hozzájuk, mint a nagyon szegény és elmaradott Nagyszokondhoz. A fél falu családorvosa Erdődön van. Ha már úgyis odajárunk, akkor miért tartozzunk Nagyszokondhoz?” – tette fel a kérdést lapunknak a tanácsos. A 6124 lakosú Erdőd városában a népszámlálási adatok alapján 865 magyar él, így Czibere Zoltán szerint a magyar közösség is megerősödve kerülhetne ki egy ilyen területi átszervezésből.
Településjelző tábla Nagyszokond bejáratánál
Fotó: Facebook/Nagyszokond
A krasznabélteki önkormányzatban a PNL négy és a Német Demokrata Fórum (NDF) három képviselője alkot többséget, így az RMDSZ három tanácsosának támogatására nagyobb horderejű döntéseknél sincs feltétlenül szükség.
mert egy nagyobb lélekszámú község eleve könnyebben boldogul az ország költségvetésére jellemző pénzszűke közepette. Arra a felvetésre, miszerint az RMDSZ-es tanácsosok nem biztos, hogy megszavaznának egy ilyen beterjesztést, a sváb képviselő annyit válaszolt: „a helyi tanácsban a PNL-es kollégákkal többséget alkotunk”. Megállapításunkra, hogy a magyarok inkább Erdődhöz csatlakoznának, a helyi német politikus közölte: szerinte ez azért kivitelezhetetlen, mert Erdőd több mint hatezer lakosú, így túl nagy lenne az új közigazgatási egység.
Nicușor Dan független államfőjelölt a Becsületes Románia című választási programjával az ország közigazgatási átszervezésére törekszik. A Krónikának nyilatkozó bukaresti főpolgármester a román–magyar kapcsolatok javításáról is kifejtette véleményét.
Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke liberális pártakciónak tekinti a két község egyesítését, amely ellen számos érv szól. Míg Krasznabéltek viszonylag jó bevételekkel rendelkezik, Nagyszokond elszegényedett község, ahol a lakosság mintegy fele szociális segélyben részesül. Az RMDSZ-es politikus szerint olyan állapotok uralkodnak Nagyszokondon, hogy az autóbusz-társaság sem mer járatot indítani, mert attól tartanak, hogy bántalmazzák a sofőrt. „Nem biztos, hogy jó ötlet egy sváb gyökerű települést összevonni egy ilyen hátterű községgel. Ettől nem lesz gazdagabb az új község, csak sokkal több problémát hoz magával. Azt kell megnézni, miért van akkora különbség az adóbeszedés terén a két község között, és előbb ezt kell orvosolni” – hangsúlyozta a megyei önkormányzat elnöke.
Az RMDSZ számára ezért is elfogadhatatlan az ilyen jellegű közigazgatási reform, amelyben a magyar közösség lenne az egyik legnagyobb vesztes. „Számos lehetőség van arra, hogy közfeladatokat osszanak meg a polgármesterek, amivel csökkenthetik a helyi kiadásokat. Szatmár megyében több ilyen kezdeményezés is működik már: főépítészt, könyvelőcéget és más szolgáltatásokat több község közösen fizet, tehát sok mindent lehet optimalizálni” – magyarázta Pataki Csaba.
Nagyszokond főutcáján vasárnap tüntetők követelték a községegyesítést előterjesztő polgármester lemondását
Fotó: Videófelvétel/Szatmári TV1
A politikus szerint a kezdeményezés jogilag is problematikus, mert a törvényhozásnak előbb módosítania kellene az 1968-ban rögzített közigazgatási rendszert. A folyamatnak több lépcsője van: a tervezetnek át kell mennie a két község helyi tanácsán, majd népszavazást kell kiírni, amelyen a lakosság legalább 30 százalékának részt kell vennie. És ha mindez teljesül, még mindig szükség van a parlament törvénymódosítására, ahol a kormánykoalícióban az RMDSZ-nek döntő szava lehet.
Pataki szerint mindez inkább „politikai füstbomba”, amelyet a kezdeményezők nem gondoltak végig.
– tette fel a költői kérdést a Szatmár Megyei Tanács elnöke.
A két polgármester elképzelése nem talált támogatásra Nagyszokondon, ahol az elmúlt vasárnap tüntetést szerveztek a községközpont lakói.
Az emberek azt kifogásolták, hogy ügyeiket ezután a több mint tíz kilométerre fekvő Krasznabélteken kellene intézniük.
„Mondjon le mindkét polgármester, és válasszunk helyettük olyanokat, akik minket képviselnek!” – hangoztatták többen is. Akadt, aki – félreértés vagy -tájékoztatás okán – a megyei tanács RMDSZ-es elnökét vádolta a tervezett községösszevonás miatt, a többség azonban Nagyszokond liberális polgármesterének, Nicolae Cornea-Marénak a lemondását követelte.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
AZ EMNT ügyvezető elnöke szerint meg kell előlegezni a bizalmat az új magyar kormánynak, amely reményei szerint támogatja majd a külhoni magyar politikai pluralizmust.
Bírálja az RMDSZ-nek a magyarországi választásokkal kapcsolatos álláspontját, a Fidesz támogatását a szövetség volt elnöke. Markó Béla szerint az RMDSZ jelenlegi vezetősége hibázott, ezért változásra van szükség az alakulat háza táján.
„Soha nem táncoltam a néped sírjain” – így reagált a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion a Magyar Péter által megfogalmazott vádakra.
Hatalmas visszhangot váltott ki a közösségi médiában egy kolozsvári parkolóhely eladására vonatkozó hirdetés, miután a tulajdonos nem kevesebb, mint 26 500 eurót kért érte – írja az Actual de Cluj.
Kedden reggel pontban kilenc órakor megérkezett a végrehajtó a nagyváradi premontrei templomhoz, ahol a Fejes Rudolf Anzelm apáttal szolidarizáló hívek fogadták. Ez sem akadályozta meg abban, hogy mise közben, csendőrök kíséretében behatoljon a templomba.
Telefonon beszélt Magyar Péter, az országgyűlési választáson győztes Tisza Párt vezetője, miniszterelnök-jelöltje hétfőn Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.
Április 13. és 26. között országszerte kismértékű hőmérséklet ingadozásra lehet számítani, az ország legtöbb régiójában az időszakra jellemző hőmérsékleti értékekhez közel álló értékek várhatók.
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Országszerte közúti ellenőrzéseket tartott a rendőrség az ortodox húsvét idején. A hatóságok számos szabálysértést tártak fel, a legsúlyosabb esetek között egy fiatal családapa is szerepel, aki két kisgyermekével az autóban, erősen ittasan vezetett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!