
Fotó: Biró István
Az autonómiaelképzelések összehangolását elősegítő alapelvekben állapodott meg a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetője. A hétfőn Kolozsváron aláírt dokumentumból az RMDSZ nyomására hiányoznak az önrendelkezés érdekében tervezett konkrét lépések.
2018. január 08., 15:122018. január 08., 15:12
2018. január 08., 18:542018. január 08., 18:54
A dokumentumot a pártelnökök hétfői közös sajtótájékoztatója után két és fél órával tette közzé az RMDSZ. A megállapodás szerint a pártelnökök az elmúlt száz év tapasztalatai alapján, 25 évvel a Kolozsvári nyilatkozat megszületését követően, annak szellemiségéhez visszatérve meggyőződéssel vallják: az erdélyi magyarság nemzeti identitásának megőrzése és továbbadása, kultúrájának fejlesztése, számbeli kisebbségi létének teljes jogú polgárként való megélése csak a közösségi autonómiák intézményrendszere által biztosítható.
Az állásfoglalás aláírói szerint az erdélyi magyarok eltérő interetnikus viszonyaik, eltérő lehetőségeik, jövőképük tekintetében különböző típusú autonómiaformákat igényelnek: regionális autonómiát a tömbben élőknek, önkormányzati autonómiát a magyar többségű településeinknek és kulturális autonómiát az ország magyar polgárai összességének. Alapelvként szögezik le a felek, hogy a székelyföldi területi autonómiát annak történelmi határai között autonóm régióként képzelik el.
Döntéshozó testületének regionális jogszabályalkotói és végrehajtói hatáskörökkel kell rendelkeznie az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, a gazdaság és a saját közigazgatás kiépítése és működtetése terén, továbbá azokon a területeken, amelyek a régió gazdasági fejlődése és önigazgatása szempontjából szükségesek. A magyar nyelvnek jogállását tekintve a régión belül egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel.
Közös célként határozzák meg az erdélyi magyarok több mint egyharmadának otthont adó Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű – közigazgatási jogállásának kialakítását. Rögzítik azt is, hogy a kulturális autonómia alapvető közösségi jog, ennek törvény általi elismertetése és intézményrendszerének kiépítése az egyetlen életképes megoldás az Erdély különböző régióiban számbeli kisebbségben – helyenként szórványban – elő magyar közösségek nemzeti identitásának megtartására és szülőföldjén való boldogulására.
„Arra törekszünk, hogy a közösen elfogadott alapértékek és kitűzött célok mentén a különböző közösségi autonómiaformák törvényi keretének megteremtése érdekében olyan törvénytervezetek kerüljenek a román törvényhozás elé, amelyek a lehető legszélesebb politikai és társadalmi támogatást élvezik. Meggyőződésünk, hogy az erdélyi magyarság jövője, és az ennek szervezeti keretet nyújtó közösségi autonómiaformák tekintetében kialakított konszenzus hozzájárul közösségeink megmaradásához, gyarapodásához a szülőföldön való boldogulásához” – szerepel az állásfoglalásban, amely szerint a három alakulat ennek szellemében folytatja az együttműködést az egyes konkrét kérdésekben.
Mint arról beszámoltunk, a három politikai alakulat között nehezen jött létre a konszenzus az állásfoglalás tartalmát illetően, mégpedig amiatt, hogy az EMNP konkrét lépéseket javasolt az autonómiatörekvések gyakorlatba ültetése érdekében, ám az RMDSZ felülírta ezeket a javaslatokat. A korábban már véglegesített szövegből kimaradt többek között, hogy a közösségi autonómia-formák közjogi megalapozását célzó közös lépéssorozat, összehangolt cselekvési terv a politikai alakulatok jövőbeni megállapodásának tárgyát képezi.

Az autonómiaelképzelések összehangolását elősegítő alapelvekben állapodott meg a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetője. Értesüléseink szerint a hétfőn Kolozsváron aláírt dokumentum kapcsán az utolsó pillanatig vita folyt a pártelnökök között.
88 éves korában elhunyt Csapó I. József volt RMDSZ-es szenátor, az autonómiatörekvések egyik ismert képviselője.
Időkapszula került elő a Szatmár megyei Sárközújlak felújítás alatt álló katolikus templomának toronygombjából: a helyzetjelentést a Ceaușescu-rendszer legsötétebb, legnehezebb éveiben tapasztalt kilátástalan élethelyezetéről írta Áib Sándor néhai pap.
Közel 29 ezer eurónyi kenőpénz átvétele közben értek tetten kedden egy Bihar megyei RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség nyomozói.
Egyre több részlet derül ki az Arad megyei gyermekkéselésről, a háttérben húzódó zaklatásról és a rendszer hiányosságairól. Mihai Pașca prefektus közölte, hogy a vizsgálatok alapján a tragédiába torkolló konfliktust korábbi bántalmazások előzték meg.
A mára elnéptelenedett Úzvölgye és az osztrák-magyar katonatemető az erőszakos román területfoglalás, a magyar emlékjelek megbecstelenítésének és a történelemhamisítás jelképe lett 2019 óta.
Fel kellett függeszteni Temesváron a Forradalom útjának építési munkálatait, amelyeket az uniós újjáépítési program (PNRR) keretében finanszíroznak, miután probléma merült fel az építéshez használt, Iránból behozott türkiz színű gránittal.
A közösségi együttlét erejét, az egymásra figyelés fontosságát hangsúlyozzák az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú szervezői.
Az épületek homlokzatára szerelt, és azokat elcsúfító kábelek eltávolításával tenné vonzóbbá a városképet Brassó önkormányzata, a hatóságok azt szeretnék, ha az év végéig a város összes épületét megtisztítanák a vezetékektől.
Különleges és történelmi jelentőségű eseményre készül Nagyszalonta: a hajdúváros idén nemcsak színes kulturális programokkal és koncertekkel várja az érdeklődőket a Szalontai Napokra, hanem újabb Guinness-rekord felállítására is vállalkozik.
Miközben Romániában egyre több a medvetámadás, és a falvakba rendszeresen bejáró nagyvadak emberéleteket is követelnek, a szakemberek szerint a helyzet nem oldható meg gyors politikai döntésekkel.
szóljon hozzá!