Kelemen Hunor, Biró Zsolt és Szilágyi Zsolt a hétfői sajtótájékoztatón
Fotó: Biró István
Az autonómiaelképzelések összehangolását elősegítő alapelvekben állapodott meg a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetője. Értesüléseink szerint a hétfőn Kolozsváron aláírt dokumentum szövege kapcsán az utolsó pillanatig vita folyt a pártelnökök között.
2018. január 08., 12:482018. január 08., 12:48
2018. január 08., 18:552018. január 08., 18:55
Úgy tudjuk, hogy a szövegről még hétfőn délelőtt is folyt az egyeztetés, mivel a korábban már véglegesnek tekintett változaton az RMDSZ az utolsó pillanatban is módosításokat eszközölt. Emiatt adott pillanatban felmerült, hogy kútba fullad a nyilatkozat aláírása.
Az autonómiaelképzelések összehangolását elősegítő alapelvekben állapodott meg a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetője. A Kolozsváron aláírt dokumentumból az RMDSZ nyomására hiányoznak az önrendelkezés érdekében tervezett konkrét lépések.
A megállapodást végül a meghirdetett időponthoz képest fél órás késéssel szentesítette kézjegyével Kelemen Hunor, az RMDSZ, Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a szövetség kincses városi elnöki hivatalában.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az aláírást követően elmondta, az elmúlt 25 év autonómia-törekvéseit tartalmazó közös elvi állásfoglalás tető alá hozásának ötlete tavaly ősszel, az 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban elfogadott Kolozsvári nyilatkozat évfordulóján merült fel. A szövetségi elnök szerint a román egyesülést kimondó 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma jó év arra, hogy az erdélyi magyarság megfogalmazza az autonómiatörekvéseket. Hozzátette, a széleskörű autonómia a román többség érdeke is.
„Számunkra nem az a kérdés, hányan írják alá, hanem hányan szavazzák meg a parlamentben az autonómiáról szóló törvénytervezetet, ennek a sorsa ugyanis ezen múlik. Az RMDSZ-frakciók valamennyi, az autonómiáról szóló törvénytervezetet megszavaznak, mindegy, hányan írják alá” – jelentette ki a szövetségi elnök lapunk kérdésére, miszerint mennyi esély van a három politikai alakulat közötti konszenzus kialakítására, ha az RMDSZ és az MPP sem tudta összehangolni egymás autonómiatörekvését. Ennek bizonyítéka, hogy Kulcsár-Terza József MPP-alelnök, parlamenti képviselő egyedül terjesztette be a bukaresti törvényhozásban az SZNT autonómiastatútumát.
Kelemen szerint az RMDSZ és az MPP közös székelyföldi autonómiatervezetének beterjesztése azért késik, mert a javaslat előfeltétele a román alkotmány módosítása, ami ugyancsak késik. Megjegyezte: jelenleg is két autonómiatervezet van a román parlament asztalán: a 2007-ben benyújtott kulturális autonómiáé, és a Kulcsár-Terza József által benyújtott tervezet.
Szilágyi Zsolt EMNP-elnök közölte: alakulata számára az autonómia a megoldás, ezért azt tekintik normálisnak, ha egy képviselő vállalja, amit a közösségnek ígért (ezzel Kulcsár-Terzának az SZNT irányába tett fogadalmára utalt). „Amikor több mint tíz évvel ezelőtt a román szenátusban védtem a területi autonómiáról szóló statútumot, számos román honatya el akart vitetni. Ma viszont már megérett a román társadalom, a politikai osztály arra, hogy a magyarság elmondja, milyen jövőt képzel el magának” – jelentette ki a néppárti elnök. Az EMNP vezetője szerint az autonómiaigény kinyilvánítása a legfőbb lojalitási nyilatkozat Románia felé, amit a magyarság adhat. Azt üzeni ugyanis, hogy a magyarok továbbra is Románia kereteiben képzelik el a jövőjüket, és annak ellenére, hogy a Gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve megígért autonómiát máig sem kapták meg, demokratikus eszközökkel küzdenek a jogaikért.
Fotó: Biró István
Biró Zsolt szerint ünnepi alkalom a mai, amikor három politikai párt meg tudja erősíteni elkötelezettségét az autonómia irányába. Hozzátette, most elsősorban az alapelveket rögzítették, azokat a pontokat, amelyekben egyet tudnak érteni. „Fontos, hogy olyan konszenzusos változatot tudjunk kidolgozni, amely a teljes erdélyi magyar társadalom támogatottságát élvezi” – közölte Biró. Az MPP elnöke elmondta, „konszenzus” volt Kulcsár-Terza egyéni beterjesztése mögött, előtte egyeztetés folyt erről, szerinte pártja alelnöke becsületbeli kötelezettségének tett eleget, amikor egyedül terjesztette be december végén a a parlamentben az SZNT statútumát. „A témát ezáltal melegen tartjuk, közvitát generálunk” – fogalmazott Biró.
Újságírói kérdésre a pártelnökök elmondták, nem nehezedett nyomás rájuk a magyar kormány részéről a megegyezés aláírása érdekében.
A Krónika értesülései szerint a három politikai alakulat között nehezen jött létre a konszenzus az állásfoglalás tartalmát illetően, mégpedig amiatt, hogy az EMNP konkrét lépéseket javasolt az autonómiatörekvések gyakorlatba ültetése érdekében, ám az RMDSZ felülírta ezeket a javaslatokat. A néppárt például közös szakértői munkacsoport létrehozását szerette volna a kulturális autonómia törvényi keretét megteremtő törvénytervezet kidolgozása céljából. Az alakulat kezdeményezte azt is, hogy közös szakértői munkacsoport elemezze a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó két dokumentum – a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által elfogadott, valamint az RMDSZ és MPP által kidolgozott törvénytervezet – összehangolásának lehetőségét.
A cél ez esetben az lett volna, hogy a lehető legszélesebb támogatással bíró, az SZNT által véleménynyilvánító népszavazáson támogatást szerzett és a bukaresti törvényhozást kétszer is megjárt statútumtervezethez legközelebb álló törvénytervezet kerülhessen a parlament elé, legkésőbb 2018. első felében. Emellett szakértői munkacsoportot javasoltak annak érdekében is, hogy alkotmánymódosító csomagot dolgozzon ki a Gyulafehárvári Nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó pontjainak Románia alkotmányába foglalása, továbbá a különböző közösségi autonómia-formák alkotmányos pilléreinek megerősítése céljából, amelyet ez év folyamán az RMDSZ és az MPP képviselői a parlament elé terjesztenének.
Lapunk úgy tudja, az is szerepelt a javaslatok között, hogy az autonómia-nyilatkozat ötpárti legyen, és azt írja alá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetője is. Az RMDSZ azonban a konkrét lépések rögzítésén túlmenően elvetette a két szervezet csatlakozását is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Egy új medence még nem éleszt újjá egy fürdővárost. Szabó Tekla művészettörténésszel a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek megújulásának akadályairól, az örökségvédelem és a mai vendégigények összehangolásáról beszélgettünk.
Tizennégy házkutatást tartottak három megyében kedd reggel egy nagyszabású, illegális faanyagszállítással kapcsolatos büntetőügyben. A Maros megyei rendőrök által irányított akció során tíz szállítójárművet és kétezer köbméter faanyagot helyeztek zár alá.
Három hétre bezárt hétfőn a temesvári repülőtér a kifutópályánál zajló felújítási munkálatok idejére. A temesvári járatokat november 22-ig az aradi repülőtér szolgálja ki.
Romániában évtizedes mélypontra került a betöltetlen álláshelyek száma, egy állásra kétszer annyian pályáznak, mint tavaly. A kolozsvári Job Drop csoport közösséggel és ingyenes egyéni programmal segíti a friss diplomásokat a munkaerőpiaci útvesztőben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!