Kelemen Hunor, Biró Zsolt és Szilágyi Zsolt a hétfői sajtótájékoztatón
Fotó: Biró István
Az autonómiaelképzelések összehangolását elősegítő alapelvekben állapodott meg a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetője. Értesüléseink szerint a hétfőn Kolozsváron aláírt dokumentum szövege kapcsán az utolsó pillanatig vita folyt a pártelnökök között.
2018. január 08., 12:482018. január 08., 12:48
2018. január 08., 18:552018. január 08., 18:55
Úgy tudjuk, hogy a szövegről még hétfőn délelőtt is folyt az egyeztetés, mivel a korábban már véglegesnek tekintett változaton az RMDSZ az utolsó pillanatban is módosításokat eszközölt. Emiatt adott pillanatban felmerült, hogy kútba fullad a nyilatkozat aláírása.
Az autonómiaelképzelések összehangolását elősegítő alapelvekben állapodott meg a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetője. A Kolozsváron aláírt dokumentumból az RMDSZ nyomására hiányoznak az önrendelkezés érdekében tervezett konkrét lépések.
A megállapodást végül a meghirdetett időponthoz képest fél órás késéssel szentesítette kézjegyével Kelemen Hunor, az RMDSZ, Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a szövetség kincses városi elnöki hivatalában.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az aláírást követően elmondta, az elmúlt 25 év autonómia-törekvéseit tartalmazó közös elvi állásfoglalás tető alá hozásának ötlete tavaly ősszel, az 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban elfogadott Kolozsvári nyilatkozat évfordulóján merült fel. A szövetségi elnök szerint a román egyesülést kimondó 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma jó év arra, hogy az erdélyi magyarság megfogalmazza az autonómiatörekvéseket. Hozzátette, a széleskörű autonómia a román többség érdeke is.
„Számunkra nem az a kérdés, hányan írják alá, hanem hányan szavazzák meg a parlamentben az autonómiáról szóló törvénytervezetet, ennek a sorsa ugyanis ezen múlik. Az RMDSZ-frakciók valamennyi, az autonómiáról szóló törvénytervezetet megszavaznak, mindegy, hányan írják alá” – jelentette ki a szövetségi elnök lapunk kérdésére, miszerint mennyi esély van a három politikai alakulat közötti konszenzus kialakítására, ha az RMDSZ és az MPP sem tudta összehangolni egymás autonómiatörekvését. Ennek bizonyítéka, hogy Kulcsár-Terza József MPP-alelnök, parlamenti képviselő egyedül terjesztette be a bukaresti törvényhozásban az SZNT autonómiastatútumát.
Kelemen szerint az RMDSZ és az MPP közös székelyföldi autonómiatervezetének beterjesztése azért késik, mert a javaslat előfeltétele a román alkotmány módosítása, ami ugyancsak késik. Megjegyezte: jelenleg is két autonómiatervezet van a román parlament asztalán: a 2007-ben benyújtott kulturális autonómiáé, és a Kulcsár-Terza József által benyújtott tervezet.
Szilágyi Zsolt EMNP-elnök közölte: alakulata számára az autonómia a megoldás, ezért azt tekintik normálisnak, ha egy képviselő vállalja, amit a közösségnek ígért (ezzel Kulcsár-Terzának az SZNT irányába tett fogadalmára utalt). „Amikor több mint tíz évvel ezelőtt a román szenátusban védtem a területi autonómiáról szóló statútumot, számos román honatya el akart vitetni. Ma viszont már megérett a román társadalom, a politikai osztály arra, hogy a magyarság elmondja, milyen jövőt képzel el magának” – jelentette ki a néppárti elnök. Az EMNP vezetője szerint az autonómiaigény kinyilvánítása a legfőbb lojalitási nyilatkozat Románia felé, amit a magyarság adhat. Azt üzeni ugyanis, hogy a magyarok továbbra is Románia kereteiben képzelik el a jövőjüket, és annak ellenére, hogy a Gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve megígért autonómiát máig sem kapták meg, demokratikus eszközökkel küzdenek a jogaikért.
Fotó: Biró István
Biró Zsolt szerint ünnepi alkalom a mai, amikor három politikai párt meg tudja erősíteni elkötelezettségét az autonómia irányába. Hozzátette, most elsősorban az alapelveket rögzítették, azokat a pontokat, amelyekben egyet tudnak érteni. „Fontos, hogy olyan konszenzusos változatot tudjunk kidolgozni, amely a teljes erdélyi magyar társadalom támogatottságát élvezi” – közölte Biró. Az MPP elnöke elmondta, „konszenzus” volt Kulcsár-Terza egyéni beterjesztése mögött, előtte egyeztetés folyt erről, szerinte pártja alelnöke becsületbeli kötelezettségének tett eleget, amikor egyedül terjesztette be december végén a a parlamentben az SZNT statútumát. „A témát ezáltal melegen tartjuk, közvitát generálunk” – fogalmazott Biró.
Újságírói kérdésre a pártelnökök elmondták, nem nehezedett nyomás rájuk a magyar kormány részéről a megegyezés aláírása érdekében.
A Krónika értesülései szerint a három politikai alakulat között nehezen jött létre a konszenzus az állásfoglalás tartalmát illetően, mégpedig amiatt, hogy az EMNP konkrét lépéseket javasolt az autonómiatörekvések gyakorlatba ültetése érdekében, ám az RMDSZ felülírta ezeket a javaslatokat. A néppárt például közös szakértői munkacsoport létrehozását szerette volna a kulturális autonómia törvényi keretét megteremtő törvénytervezet kidolgozása céljából. Az alakulat kezdeményezte azt is, hogy közös szakértői munkacsoport elemezze a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó két dokumentum – a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által elfogadott, valamint az RMDSZ és MPP által kidolgozott törvénytervezet – összehangolásának lehetőségét.
A cél ez esetben az lett volna, hogy a lehető legszélesebb támogatással bíró, az SZNT által véleménynyilvánító népszavazáson támogatást szerzett és a bukaresti törvényhozást kétszer is megjárt statútumtervezethez legközelebb álló törvénytervezet kerülhessen a parlament elé, legkésőbb 2018. első felében. Emellett szakértői munkacsoportot javasoltak annak érdekében is, hogy alkotmánymódosító csomagot dolgozzon ki a Gyulafehárvári Nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó pontjainak Románia alkotmányába foglalása, továbbá a különböző közösségi autonómia-formák alkotmányos pilléreinek megerősítése céljából, amelyet ez év folyamán az RMDSZ és az MPP képviselői a parlament elé terjesztenének.
Lapunk úgy tudja, az is szerepelt a javaslatok között, hogy az autonómia-nyilatkozat ötpárti legyen, és azt írja alá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetője is. Az RMDSZ azonban a konkrét lépések rögzítésén túlmenően elvetette a két szervezet csatlakozását is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vizsgálatot indított a Szeben megyei gyermekvédelem annál a kürpödi családnál, amelynek két gyermeke egy patakba fulladt hétfőn.
Súlyos baleset történt hétfő este a Nagyvárad–Félixfürdő közötti országúton – a váradszentmártoni kerülőúton –, ahol két személygépkocsi ütközött.
Több mint 67 ezren látogatták a közgyűjtemény kiállításait és rendezvényeit. A legnépszerűbbek közé tartozik az 1848–1849-es Ereklyemúzeum és a világhírű magyar festők műveiből álló Képtár.
A Szeben megyei Kürpöd (Chirpăr) település közelében patakba esett és életét vesztette hétfőn egy testvérpár: egy 6 éves kislány és egy 9 éves fiú.
Egy átfogó, erdészeti bűncselekmények elleni rendőrségi akció keretében a bihari hatóságok több mint 415 köbméter, jogszerű származással nem rendelkező tűzifát és fenyő fűrészárut foglaltak le, 110 000 lej értékben.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a jövő hét közepétől azonban ismét lehűl az idő; csapadékra a jövő héten lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat február 2. és 15. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Alkoholkómához közeli állapotban lévő gépkocsivezetőt vettek őrizetbe a szatmárnémeti rendőrök. A súlyos mozgás- és beszédzavarral előállított, alkoholos befolyásoltság alatt álló járművezetőt a bíróság 60 napos hatósági felügyelet alá helyezte.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét tartják február 2-án a római katolikus egyházban, minden templomban ekkor tartják a gyertyákat megszentelő szentmiséket.
A tanügyben foganatosított költségcsökkentő intézkedések nyomán Arad megyében történtek osztályösszevonások, megszűntek helyettesítői tanári állások, mindez azonban a magyar oktatást nem érintette – tudta meg a Krónika. Hasonló a helyzet Temes megyében.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!