A románok fakereszteket állítottak az úzvölgi katonatemetőben a bíróság által lebontatott betonkeresztek helyett. Az igazságszolgáltatás szerint ez rendben van, mert a temető nem műemlék
Fotó: Pinti Attila
A „kereszt és a becsület védelmében” újabb megemlékezésre készül a szélsőségesen nacionalista Mihai Tîrnoveanu és az általa alapított Nemzet Útja (Calea Neamului) egyesület: csütörtök délután a Csíkszentmárton községhez tartozó falu katonatemetőjében ünneplik ortodox szertartás szerint Urunk Mennybemenetelét, egyben megemlékeznek a Hősök Napjáról, koszorút helyezve el a 2023-ban illegálisan állított fakereszteken. A mára elnéptelenedett Úzvölgye és az osztrák-magyar katonatemető az erőszakos román területfoglalás, a magyar emlékjelek megbecstelenítésének és a történelemhamisítás jelképe lett 2019 óta.
2026. május 20., 16:262026. május 20., 16:26
A civilben fogorvos, a közéletben a magyarok ellen uszító és a magyar történelmi emlékjelekkel szemben „hadjáratot” folytató brassói Mihai Tîrnoveanu a közösségi oldalán tett közzé felhívást, miszerint május 21-én, csütörtök 17.30 órára az úzvölgyi katonatemetőbe várják a megemlékezőket. Az ortodox egyházban most ünneplik Urunk Mennybenetelét, ami egybeesik a Hősök Napjának alkalmából. A szervezők – a Nemzet Útja (Calea Neamului) egyesület és az ASTRA egyesület brassói központi szervezete – azt ígérik, hogy „a 7. gyalogos hadosztály becsületét” és a temetőben 2023 júliusában felállított 150 fakeresztet „védelmezik” majd. Egyben megemlékeznek az 1916-ban az Úzvölgyében „az osztrák-magyar hadsereg kötelékébe tartozó honvéd gyalogos hadosztály felett aratott győzelemről”.
A felhívás szerint a rendezvény „a román nemzeti öntudat erősítését” célozza, és részt vesznek rajta azok a diákok is, akik a szervezők segítségével korábban történelmi helyszíneket jártak be Brassóban és a Fogarasi-havasokban. A tanulókat az úzvölgyi élményeik alapján írt esszéikért díjazást kapnak.
A Magyar Unitárius Egyház ezt határozottan visszautasította, és a Krónikához is eljuttatott álláfoglalásában történelemhamisítással vádolta az aktivistát, akitől a xenofób eszmék sem állnak messze.
Valótlannak nevezi a Magyar Unitárius Egyház Mihai Tîrnoveanu állítását, miszerint a bölöni unitárius templom egykor ortodox volt. A szélsőségesen magyarellenes aktivista húsvétvasárnap vonult fel híveivel az erdővidéki településen.
A Tîrnoveanu által szervezett mostani rendezvény újra előtérbe helyezi az úzvölgyi katonatemető körül évek óta húzódó román–magyar feszültséget. Emlékezetes – mint arról a Krónika részletesen beszámolt –, hogy 2019 júniusában, ugyancsak a Hősök Napján
és ortodox szertartás keretében felszentelte az akkor illegálisan elhelyezett betonkereszteket és egy kelta keresztet mintázó emlékművet. Az emlékjeleket korábban a Bákó megyei szomszédos Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata állíttatta, amely a területet is saját tulajdonaként telekkönyveztette, holott az a Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozik.
2019. június 6-án a románok erőszakkal foglalták el az úzvölgyi temetőt
Fotó: Pinti Attila
A kegyeletsértés és a temetőt élőlánccal védő magyarok elleni agresszió, valamint a hősi halottak nyughelyének sérthetetlenségéről szóló román–magyar kormányközi egyezményt megsértő akció nemzetközi visszhangot is kapott.
Tiltakozó jegyzéket adott át a magyar kormány a román kabinetnek az úzvölgyi katonai temetőben csütörtökön történtek miatt – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek.
A következő években több bírósági döntés született, s a Krónika által is ismertetett ítéletek kimondták többek között, hogy:
A Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) és román hadtörténészek is kimondták, hogy az elesett román katonákat nem ott hantolták el, és ha nyugszanak is ott román nemzetiségű hősök, azok olyanok lehetnek, akiket az osztrák-magyar vagy a német hadseregbe soroztak be az első világháborúban. Nyilvánvaló tehát Tîrnoveanuék történelemhamisító szándéka.
A hatóságok szerint állati eredetűek azok a csontok, amelyeket román nacionalista szervezetek az Úzvölgyén eltemetett 150. román katona földi maradványainak tekintettek.
2022-ben a hatóságok végrehajtották a bírósági döntést, és eltávolították a betonkereszteket, viszont 2023-ban román civil szervezetek újabb – ezúttal fából készült – kereszteket állítottak fel a temető román parcellájának tekintett részén. Ezek a fakeresztek képezik a mostani rendezvény egyik központi elemét.
Mihai Tîrnoveanu azt is írta, hogy csütörtökön „megvédjük azt a 150 fakeresztet, amelyet egy maroknyi bátor ember állított a hősök emlékére 2023 júliusában, annak ellenére, hogy Magyarország az RMDSZ-en keresztül politikai-jogi deszantot hajtott végre Románia területén”. A soviniszta megnyilvánulásairól hírhedt szervező szerint „politikai indíttatású megfontolásokból, az RMDSZ káros befolyása miatt nyomást gyakorolnak a Bákó megyei szervezett csoportokra, hogy felejtsék el Úzvölgyét.”
A felhívás szerint a román résztvevők minden évben „százszámra” gyűlnek össze Úzvölgyében, gyakran nehezen megközelíthető hegyi utakon érkezve,
A román vádhatóság és igazságszolgáltatás ímmel-ámmal kezelte az Úzvölgyében történteket, tavaly áprilisban arról számoltunk be, hogy a Bákói Táblabíróság elévülés miatt megszüntette az úzvölgyi verekedők és rongálók ellen indított utolsó pert, amely még a bírák asztalán volt.
A Bákói Táblabíróság elévülés miatt megszüntette az úzvölgyi verekedők és rongálók ellen indított utolsó pert, amely még a bírák asztalán volt. A csütörtökön kimondott ítélet szerint a két vádlottnak kártérítést kell fizetnie Kovács Csaba informatikusnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!