Kelemen Hunor szerint néha éppen ott van szükség a legerősebb közösségi jelenlétre, ahol a legkevesebben vannak
Fotó: Kelemen Hunor Facebook-oldala
A szórvány és a tömb ugyanaz a közösség, és felelősséggel tartoznak egymásért, ami politikai értelemben is konkrét feladatokat jelent – hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton a magyar szórvány napja alkalmából mondott ünnepi beszédében a Beszterce-Naszód megyei Paszmoson.
2026. november 14., 18:102026. november 14., 18:10
Az RMDSZ szombaton az észak-erdélyi szórványtelepülés felújított Teleki-kastélyában tartotta a szórványnapi központi rendezvényét. Kelemen Hunor a szórvány iránti felelősségről beszélve hangsúlyozta:
Továbbá munkalehetőség, ami miatt a fiatalok haza akarnak jönni.
Az RMDSZ elnöke szerint ugyanilyen fontos, hogy a szórványban élők ne érezzék azt, hogy egyedül maradtak és problémáik túl kicsik ahhoz, hogy Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Bukarestben vagy Budapesten meghallják őket. „Mert néha éppen ott van szükség a legerősebb közösségi jelenlétre, ahol a legkevesebben vannak” – fogalmazott.
Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című művére emlékeztetett, mely kapcsán az író édesanyjának elvárása az volt, hogy „igaz legyen”. Akkor is ezt a tanácsot kell követni, amikor a magyar szórványról beszélünk – mondta. „Ne szépítsük meg, ami nehéz, ne hallgassuk el a fogyást, az elvándorlást, azokat a településeket, ahol megszűnt a magyar iskola, ahol egyre kevesebben ülnek vasárnap a templomban, ahol egy család távozása néha már egy egész közösség meggyengülését jelenti” – fogalmazott Kelemen Hunor.
„Mert az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy vannak emberek, akik itt maradnak, gyermeket nevelnek, közösséget szerveznek, templomot tartanak fenn, magyar szót adnak tovább, és akik nap mint nap bebizonyítják, hogy egy közösség jelentőségét nem föltétlenül a lélekszáma határozza meg. Vállalják ezt a sorsot, egyéni, családi áldozatot hoznak, mely nélkül nem lenne közösség” – mutatott rá a politikus.
Az RMDSZ szombaton Paszmos felújított Teleki-kastélyában tartotta a szórványnapi központi rendezvényét
Fotó: Kelemen Hunor Facebook-oldala
Felhívta a figyelmet, hogy amit ma örökségnek nevezünk, valamikor valakiknek a jelene volt, döntéseiknek, munkájuknak és kitartásuknak az eredménye. Az utódok dolga az, hogy hozzátegyenek ahhoz, amit kaptak, és majd úgy adják tovább.
Aláhúzta: nem hisz abban, hogy a magyarságot úgy lehet tömbre és szórványra osztani, mintha az egyiknek több, a másiknak kevesebb lehetősége, joga lenne a jövőhöz.
Kifejtette: míg a természetben a megmaradás törvénye magától végbemegy, a közösségben a megmaradáshoz emberek kellenek, akik továbbadják a nyelvet, őrzik az emlékezetet, iskolát tartanak fenn, hazatérnek és maradnak. „Egy közösség nem attól marad meg, hogy semmit sem veszít el, hanem attól, hogy amit örökölt, azt képes újra és újra életté alakítani” – összegezte Kelemen Hunor.
Hozzátette: a magyar szórvány napja ezért nemcsak az ünneplésé, hanem figyelmeztetés is, hogy a munkát november 15. után is folytatni kell.
A paszmosi ünnepségen a szövetség szórványbeli politikusai voltak jelen, akiknek részvételével több kerekasztal-beszélgetést is tartottak a szórványbeli kihívásokról. Szó esett a belső megújulás lehetőségeiről és az oktatás speciális problémáiról is. A rendezvény a Teleki-kastély látogatásával zárult.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Havazás és havas eső köszöntött be Románia több térségébe, a lehűlés nyomán Brassóban és a hegyvidéki üdülőtelepeken is megjelent a hó. Az ország középső részén több országúton télies útviszonyok között lehet közlekedni.
Báró Nopcsa Ferenc a magyar paleontológia úttörője, a hátszegi törpedinoszauruszok felfedezője és leírója, kalandos élete során hírszerzéssel is foglalkozott, és Albánia önjelölt királya is volt.
Hiába reménykedtünk: jövőre sem indul újra a vonatközlekedés Kolozsvár és Nagyvárad között, még a jól álló Élesd–Várad szakaszon sem.
Több mint 1,1 millió lejt utal ki a kormány a december elsejei román nemzeti ünnep gyulafehérvári megünneplésére.
Nagy visszhangot váltott ki a magyarországi közéletben az ellenzéki pártok által „politikai foglyoknak”, a Tisza-kormány „üldözöttjeinek” tekintett volt kormányzati tisztségviselőkért Budapesten tartott újabb ima.
Nyolc év szünet után decemberben újraindítja romániai belföldi járatait a Wizz Air: a magyar fapados légitársaság heti tizenkét járattal köti össze Kolozsvárt Bukaresttel.
Bár Ilie Bolopjan akkori miniszterelnök májusban még meglehetősen derűlátóan úgy nyilatkozott, hogy az idei év végére az épülő radnóti hőerőmű már áramot fog táplálni a romániai energetikai rendszerbe, a jelek szerint ez mégsem történik meg.
Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
Szinte egyszerre kapta meg Hargita megye a Green Destinations Silver Award minősítést és az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címet. Dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Megvan a kivitelezője a kolozsvári Keleti park első, tízhektáros szakaszának, így többévnyi tervezés és kisajátítás után végre megkezdődhet a kincses város történetének egyik legnagyobb zöldövezeti beruházása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!