Székelyderzs is az összevonási tervek által célkeresztbe vett erdélyi magyar községek között található
Fotó: Pinti Attila
Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban – mely amúgy éppen az azt szorgalmazó PSD-t érintheti messze a legérzékenyebben. A demográfiai alapú, 1500 fős küszöböt megállapító közigazgatási átszervezés a magyar közösségek képviseletét és nyelvhasználatát is veszélyezteti.
2026. november 10., 07:592026. november 10., 07:59
Mintegy harminc, RMDSZ-es polgármester által irányított erdélyi magyar község lehet érintett a bukaresti kormány közigazgatási reformtervében, mely révén összevonnák az 1500-nál kevesebb lakost számláló önkormányzatokat. Érdekesség, hogy országos szinten a kipécézett községek több mint felét éppen a kormánynak minisztereket adó, az átszervezést nyomató Szociáldemokrata Párt (PSD) vezeti.
Alexandru Stoica PSD-s fejlesztési miniszter október végén közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
A tárcavezető 429 olyan közigazgatási egységet említett, melyek összlakossága egyenként nem haladja meg az 1500 főt. Ezt a 2021-es népszámlálás adatai alapján számolták ki. Ugyanakkor az is felmerült, hogy frissebb statisztikai adatok szerint vizsgálják meg a lakosságszámot.
A Cotidianul portál a minap megkereste a fejlesztési minisztériumot és kikérte az összevonási tervek által célkeresztbe vett közigazgatási egységek listáját, amely – a korábbi számmal megegyezően – 429 községet tartalmaz. A lap összevetette a településneveket a 2024-es helyhatósági választások eredményeivel.
A Cotidianul számításai szerint az Alexandru Stoica szociáldemokrata fejlesztési miniszter által javasolt közigazgatási reform 429 érintett községéből 227-et PSD-s elöljáró irányít (52,91%). A második helyen a PNL áll 156 elöljáróval (36,36%).
A lap kiszámolta az is, hogy az RMDSZ hány olyan községet irányít, amelyek lakossága nem haladja meg az 1500 főt – tehát érintett lehet az összevonásokban. A legtöbb település természetesen a legnagyobb magyar tömbben, Székelyföldön található.
Kovászna megyében az RMDSZ hetet irányít a kilenc érintett községből:
Itt érdemes megjegyezni, hogy a Cotidianul Vargyas helyett Kököst említi érintett községként. Bár mindkét közigazgatási egység a lélekszámhatáron mozog, a 2021-es népszámlálási adatok szerint Kökösnek 1540, Vargyasnak pedig 1472 lakosa volt.
Vargyas is „párt kereshet”, ha valóban véghez viszik a PSD által nyomatott reformot
Fotó: Kocsis Károly
Felbolygathatja az összevonási láz Esztelneket is, amelyet szintén magyar polgármester irányít: Salamon Balázst legutóbb függetlenként választották meg. A kilencedik település a román többségű Nagypatak, melyet PSD-s polgármester vezet.
Maros megyében az RMDSZ-nek nyolc polgármesteri hivatala lehet célkeresztbe véve:
Utóbbit a Cotidianul kimutatása nem említi, pedig 1475 lakosával szintén „a vonal alatt” van. Az adatokat feldolgozó román portál szerint Maros megyében a Nemzeti Liberális Párt (PNL) további öt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig három olyan községet irányít, amely „párt kereshet”.
Mezőmadarast is más községhez csatolhatják
Fotó: Haáz Vince
Hargita megyében a hat, átszervezésnek kitett községből ötöt irányít az RMDSZ:
A fennmaradó község, a román többségű Gyergyóholló a PSD „kezében” van. Ugyanitt érdemes megemlíteni az RMDSZ-es vezetésű Tusnádfürdőt is, amely ugyan nem község, de az ország legkisebb városa szintén ki van téve a reformláznak, hiszen csupán 1372-en lakják az öt évvel ezelőtti cenzus adatai szerint.
A Cotidianul az RMDSZ-es irányítású önkormányzatokat illetően még említést tesz 3-3 Kolozs, illetve Szatmár megyei községről, illetve egy-egy Bihar, Fehér és Szilágy megyeiről, anélkül hogy megnevezné őket.
Kolozs megyében Körösfő (1424 lakos) és Búza (1138) összevonásra „alkalmas” a felvetés szerint, viszont – legalábbis a 2021-es népszámlálási adatok szerint – harmadik, RMDSZ-es községet nem találtunk. Viszont Kalotaszentkirály (1558) és Magyarszovát (1552) éppen csak vonal fölé került, egy frissebb nyilvántartás szerint pedig veszélybe kerülhet az önállósága.
Szatmár megyében három helyett négy községet találtunk:
Emellett Kálmándon Sütő Imre a Német Demokrata Fórum színeiben vezeti a magyar többségű községet. Bihar megyében Érszőllős az egyetlen veszélyeztetett RMDSZ-es község, Szilágy megyében Kárásztelek, Fehér megyében pedig Torockó.
Körösfő önállósága is megszűnhet
Fotó: Orbán Orsolya
Utóbbi község jól példázza, milyen következményekkel járhat magyar szempontból egy kizárólag népességszámra épülő közigazgatási átszervezés. A Torockóból és Torockószentgyörgyből álló, mintegy ezer lakosú, 88 százalékban magyarlakta község környezetében, a Fehér megyei oldalon nagyobb, román többségű községek találhatók. Ha a magyar községet valamelyikkel összevonnák, a jelenlegi önálló magyar önkormányzat helyett egy több ezer lakosú, román többségű közigazgatási egység része lenne – érzékeltette a tervezett változtatások súlyát a Krónikának nyilatkozó Horváth Anna.
Az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke azok után nyilatkozott lapunknak, hogy kiderült:
Az RMDSZ az éppen Torockón rendezett múlt pénteki tanácskozásán állásfoglalást fogadott el, amelyben leszögezi: népszavazás és a helyi közösségek beleegyezése nélkül nem lehet átrajzolni a közigazgatási határokat.
Horváth Anna szerint a szövetség nem a közigazgatási reformot ellenzi, hanem azt, hogy Bukarestben, kizárólag lakosságszám alapján döntsenek évszázados magyar közösségek jövőjéről. Egyébként az átszervezés mindent összevetve a fentebb vázoltaknál is nagyobb mértékben érintené az erdélyi magyarságot. Hiszen a 429 közigazgatási egységből 49 olyan, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 15 százalékot. Az 5 százalékos küszöböt pedig 14 megye 63, összevonásra „ítélt” községében haladja meg a magyarság számaránya.
Közben a Funky Citizens átfogó adatelemzése rámutatott: az önkormányzatok harmada már a saját alkalmazottait sem tudja kifizetni. A küszöbön álló közigazgatási reform azonban nem merülhet ki a kistelepülések vak kényszerösszevonásában, ha valódi, válságálló megoldást és a kisebbségi jogok megmaradását akarjuk a következő évtizedre.
Ugyanakkor hétfőn újabb, a korábbiaknál is „hajmeresztőbb” ötlettel álltak elő a szociáldemokraták: immár nem csupán az 1500, hanem a 3000 fősnél kevesebb lakosú települések összevonása is napirenden van. Dragoș Benea, a PSD alelnöke és közigazgatási reformért felelős politikusa sajtótájékoztatón ismertette a tervezett közigazgatási reform lehetséges forgatókönyveit.
Immár nem csupán az 1500, de a 3000 fősnél kevesebb lakosú települések összevonása is napirenden van – derült ki hétfőn.
Bukarestben újra elővették a vonalzókat és az Excel-táblázatokat, hogy átrajzolják Románia közigazgatási térképét. A magyar érdekképviselet a dán modellel példálózik és helyi népszavazásokat vet fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.
Az előttünk álló napokban többnyire száraz, napos, hűvös időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egyhetes előrejelzése szerint a hét második felében és a hétvégén többfelé mínusz fokok érkeznek.
Miközben Románia jelentős energiatermelő kapacitásokkal rendelkezik, a lakosság magas villanyszámlákkal szembesül. A magyarországi árakkal való összehasonlítás különösen fájó, hiszen nálunk az olcsó energiatermelés előnyeiből alig érzékelünk valamit.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!