Tóth Balázs fotós új könyve a sikeres vállalkolzás titkaiba is beleavat
Fotó: Sárréti Anita
Hogyan lesz a hobbiból jól jövedelmező kreatív vállalkozás? Erre ad praktikus, őszinte és motiváló választ Tóth Balázs, Magyarország egyik legismertebb portréfotósa, aki több mint tíz év tapasztalatát sűrítette új könyvébe.
2025. december 05., 09:322025. december 05., 09:32
2025. december 07., 13:002025. december 07., 13:00
Ez a könyv nemcsak a fotós szakmának szól, hanem minden kreatív vállalkozónak. Az új kötet címe önmagáért beszél: „Kattintásból 100 millió – Építs jövedelmező vállalkozást a fotózásból.”
A könyv frissen jelent meg, és már most hatalmas érdeklődés övezi.
Tóth Balázs neve ma már egyet jelent a professzionális headshot portréfotózással Magyarországon, de sokan ismerik a Kárpát-medence utódállamaiban is.
Balázs csapatával együtt mára piacvezető üzleti portréstúdiót épített Budapesten, TB Studio néven.
Több mint 7000 vezető és vállalkozó állt kamerája előtt – a legtöbben úgy érkeztek, hogy „én gyűlölöm, ha fotóznak”. Balázs számára mégis az a legnagyobb siker, amikor meg tudja mutatni, hogy a portréfotózás jó élmény is lehet, és az ügyfél önfeledt mosollyal távozik, élete legjobb képeivel.
2025-ben már 70 millió forintos árbevétellel működik a vállalkozása, de ahogy ő mondja:
A szerző így mesél a könyv motivációjáról: „A Kattintásból 100 millió című könyvet azért írtam meg, mert fájó szívvel láttam, hogy túl sok tehetséges magyar fotós tűnik el a színről néhány év után. Nem azért, mert ne lettek volna jók szakmailag, hanem mert nem tudták, hogyan kell üzletileg sikerre vinni azt, amit csinálnak. Tíz éve indultam a nulláról, és ma már egy több mint 70 milliós árbevételű céget vezetek, négy munkatárssal, prémium ügyfelekkel – úgy, hogy közben nem égtem ki. A könyv azoknak szól, akik szeretnék megérteni, hogyan lesz a hobbiból működő, jövedelmező vállalkozás.
Hiszem, hogy a megfelelő hozzáállással itthon is lehet stabil megélhetést elérni egy kreatív vállalkozásból, nemcsak külföldön” – állítja a könyv szerzője.
Bár a könyv eredetileg fotósoknak íródott, ha a „fotós” szót bármely más kreatív szakmára cseréljük, a tanácsok akkor is működnek. Minden kreatív vállalkozó számára használható kézikönyv.
akik már vállalkoznak, de akadozik a pénzügyi vagy ügyfélszerzési rendszerük; és azoknak, akik már stabilak, de szintet szeretnének lépni.
Balázs nem elméletet ír, hanem a saját tapasztalatait: több millió forintot költött képzésekre, és a saját jó és rossz döntéseiből szűrte le azt a tudást, amelyet a könyvben közérthetően, példákkal és a magyar piacon azonnal alkalmazható formában ad át.
Sárréti Anita
Fényképezőgépével évtizedek óta örökíti meg a város életét, művészfotóit, arcképeit kiállításokon csodálhatjuk meg. Horváth László hetvenévesen is Kolozsvár száguldó fotósa. A vele készült beszélgetést az Erdélyi Napló legfrissebb számában találhatják meg korábban írtuk
A kincses város száguldó fényképésze
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy Ildikó Marosvásárhelyről költözött Norvégiába, ahol nemcsak új életet kezdett, hanem írásra is adta a fejét: Norvégiai mindennapok című oldalán a norvég hétköznapokat mutatja be erdélyi szemmel.
A konyha ma már nem csak a hagyományos női szerepek terepe – legalábbis a felszínen. Csakhogy a statisztikák azt mutatják, hogy a valós mindennapi főzés továbbra is elsöprő többségben női feladat. Ez nem vélemény, nem empirikus tapasztalat: ez adat.
A klasszikus rock magyar gyöngyszemeit szólaltatja meg a KalotaRock zenekar, amely nemrég elnyerte az idei Legszebb Erdélyi Magyar Dal közönségdíját. Az elismerés jelzi számukra, hogy jó úton járnak, hogy még mindig van igény az élő rockzenére.
Az elmúlt hetekben újra és újra ugyanannál a témánál kötöttem ki, pedig nem foglalkoztam vele, csak az események sodortak bele. Az egyik esemény a Taste of Transylvania gasztrofesztivál, a másik egy kürtőskalácsfesztivál. Közös bennük az erdélyi konyha.
A Mérában gazdálkodó Horváth Csaba juhtartó gazda úgy kényszerült gyors váltásra, hogy a négyszáz fős juhállományát őrző pásztor faképnél hagyta. Az állattelepén tett látogatás révén egy olyan újítást sikerül bemutatni, amire sok juhtartó vevő.
A föld kopárságát gyümölcstermesztéssel pótolták, és bár az egykori híres piros páris almafajtát még nem sikerült visszatelepíteni, egyre többen oltanak és foglalkoznak almatermesztéssel a marosszéki zsákfaluban. Az almafáiról híres Gegesben jártunk.
Évente 13–14 ezer magzatot veszítenek el szüleik a várandósság idején. A perinatális veszteség ma már nem tabutéma, de sok esetben még a szakembereknek sincsenek meg az eszközeik ahhoz, hogy valódi támaszt nyújthassanak a gyászoló szülőknek.
„Örömteli közösség, elmélyült hit, épülő egyházmegye” – akár ez is lehetne a mottója az idei, immár harmadik alkalommal megszervezett Hitvalló Napnak, amely az Erdélyi Református Egyházkerület egyik kiemelkedő egyházmegyei rendezvényévé nőtte ki magát.
Az Állatok Világnapját minden évben október 4-én tartják, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet valamennyi állat – legyen az gazdás vagy gazdátlan, vad vagy háziasított – jogaira és jólétére.
A belvárosi nyüzsgés közepén, a kolozsvári egykori Bocskai téren (ma Avram Iancu) működik a Refo Café, amely egy különleges tér a város vendéglátóhelyei között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!