
Erőfeszítések. A háromoldalú tárgyalás nem hozott áttörést, de egyre több szó esik az új európai biztonsági rendszerről
Fotó: X/Rusztem Umerov
A háború végét kézzel fogható közelségbe hozó áttörés nem történt a kedden és szerdán Abu-Dzabiban lezajlott, Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok részvételével megtartott háromoldalú tárgyalásokon, ugyanakkor fontos, hogy a háborús felek végre ismét tárgyalóasztalhoz ültek, és egyre inkább fókuszba került egy új európai biztonsági rendszer kérdése.
2026. november 12., 14:082026. november 12., 14:08
Az Axios amerikai forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy az Egyesült Államok a tárgyalásokon felkérte Oroszországot, nyújtson be javaslatot egy jövőbeli, Európával kötendő biztonsági megállapodásra, amely felvázolja az ellenségeskedés enyhítését célzó lépéseket, és esetleg elhozza a fegyverszünetet.
A kérés arra utalhat, hogy Washington mostantól nyitott Oroszország régóta hangoztatott követeléseire, amelyek a NATO kelet-európai terjeszkedésének és katonai jelenlétének korlátozását célozzák.
Mint ismeretes,
Alekszandr Drobinyin, az orosz külügyminisztérium külpolitikai tervezési vezetője szerint a háború utáni megállapodás kiterjedhet a NATO-tagállamokkal kötendő kölcsönös megnemtámadási egyezményekre is.
Ugyanakkor az amerikai és az ukrán álláspont az, hogy bármilyen új biztonsági keret létrehozását Oroszország és Európa között meg kell előznie egy tűzszünetnek Oroszország és Ukrajna között, ami egyelőre nem tűnik közelinek.
Az abu-dzabi tárgyalások központi témája az Egyesült Államok javaslata volt, amely
Orosz tárgyalók szerint Putyin azért indította meg az ukrajnai inváziót, mert az akkori elnök, Joe Biden nem válaszolt a 2021-es levelére, amelyben biztonsági aggályait fejtette ki – közölte két, a tárgyalásokról tájékozott forrás. Ez volt az a levél, amelyben Moszkva a NATO visszavonulását követelte.
Az egyik forrás szerint az amerikai küldöttek, Jared Kushner és Steve Witkoff közölték az oroszokkal, hogy 2021 óta a világ sokat változott.
Azt javasolták, hogy Oroszország dolgozzon ki egy új javaslatot, amely
Kushner és Witkoff azt is közölték az oroszokkal, hogy
„Megmondtuk az oroszoknak, hogy értjük, hogy vannak vágyaik és félelmeik, de különböző feszültségcsökkentő intézkedéseket és javaslatokat is elő kell terjeszteniük, ha azt akarják, hogy Európa kedvezően fogadja ezeket a javaslatokat” – mondta Kushner a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón.

Ukrajna formája egy kicsit más lesz a béketárgyalások után – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy vasárnap este sugárzott interjúban.
Kushner és Witkoff csütörtökön Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy megismételjék ezt a kérést. Egy amerikai tisztviselő szerint azt is szeretnék, ha Putyin engedélyezné az európai képviselők részvételét az orosz–ukrán béketárgyalások következő fordulójában.
Moszkvából Kushner és Witkoff várhatóan Dublinba utaznak, hogy csütörtök este találkozzanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Az abu-dzabi tárgyalások Witkoff, Kushner és az amerikai Európai Parancsnokság parancsnoka, Alexus Grynkewich tábornok közvetítésével zajlottak az oroszok és az ukránok között.
A felek megállapodtak egy fogolycseréről, amelyről Kushner és az ukrán tárgyaló, David Arahamija azt mondták, hogy ez lehet a háború kezdete óta a legnagyobb ilyen jellegű megállapodás.
A keddi orosz–ukrán találkozók feszültek és időnként érzelmekkel teli hangulatúak voltak; a tárgyalóteremben jelen lévő forrás szerint mindkét fél hangot adott sérelmeinek, miután kilenc hónapig nem folytattak közvetlen párbeszédet.
Kushner és Witkoff megpróbálták enyhíteni a feszültséget, és elmondták az orosz és ukrán tárgyalóknak, hogy a cél az, hogy ez a tárgyalási forduló mindkét oldal vezetői számára választási lehetőségeket kínáljon.
– mondta a forrás.
„Elég kemény megbeszéléseink voltak” – mondta Kushner a szerdán lezárult tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón.
„Az oroszok szigorú utasításokkal érkeztek. Nagyon nehéz volt enyhíteni a helyzeten, de a tárgyalás eredményesen zárult” – mondta Arahamija.
Véleménye szerint ugyanakkor kedvező lendületet vettek az egyeztetések ahhoz, hogy még az új év kezdete előtt megoldást találjanak a feszültség enyhítésére, és a háború majdani lezárására.

Komoly téttel bíró kétnapos tárgyalások kezdődnek kedden Abu-Dzabiban, amelyeken az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna képviselői az európai országok partvonal melletti asszisztálása mellett az ukrajnai béke lehetőségéről tárgyalnak.
A Trump-kormány egyszerre szeretne tárgyalni egy új, Európa és Oroszország közötti biztonsági keretrendszerről, valamint egy orosz–ukrán békemegállapodásról. A Fehér Ház gondolkodásmódját jól ismerő forrás szerint azonban
Ez azonban nem lesz könnyű.
Kijev számára a biztonsági megállapodás annak biztosításáról szólna, hogy a szövetségesek segítségére sietnek, ha Ukrajnát ismét megtámadják, annak ellenére, hogy az ország nem tagja a NATO-nak.
Moszkva viszont azt szeretné, hogy az átdolgozott „biztonsági keretrendszer” magában foglalja a NATO kelet-európai befolyásának korlátozását.
Vlagyimir Megyinszkij, a Kreml tárgyalója a többi félre hárította a felelősséget.
– mondta.
Az új biztonsági keretmegállapodás „új Jalta és Potsdam” szerepét töltené be – mondta Megyinszkij az 1945-ös csúcstalálkozókra utalva, amelyeken a győztes szövetséges hatalmak felosztották a háború utáni Európát befolyási övezetekre.
Ugyanakkor a tárgyalások légkörét jószándékúnak és gyakorlatiasnak minősítette, helyesnek nevezte a konfliktus lezárását követően létrehozandó kontinentális biztonsági rendszer kérdésének felvetését.
Mint mondta, a konfliktus rávilágított arra, hogy a jelenlegi rendszer nem működik megfelelően, és hogy felül kell vizsgálni.
„Ukrajnában egyszerűen felszakadt a tályog. A szervezetet egészében kell gyógyítani, itt nem lehet elég egy tapasz” – hangoztatta.
A tisztségviselő szerint ez lett a központi téma Abu-Dzabiban, egyes kérdésekben a felek megegyezésre jutottak, másokban viszont nem. Bejelentette, hogy a megbeszélések folytatódnak.
– hangsúlyozta.
Közölte, hogy az orosz fél nem tárgyalt az Európai Unió képviselőivel Abu-Dzabiban.
„Nem igazán értjük, milyen minőségben tartózkodnak itt. A tárgyalások a korábbi jóváhagyás értelmében háromoldalú jellegűek” – mondta.
Megyinszkij szerint Moszkva kész lenne megfontolni az európaiak konkrét javaslatait, ha kapna ilyeneket, eddig azonban nem érkezett békekezdeményezés az európai országoktól.
„Ami egy sor európai ország vezetésének álláspontját illeti: ők lényegében az ukrán nép csoportos félrevezetésével foglalkoznak.
– nyilatkozta.
Háláját fejezte ki Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai közvetítőknek, akiket példaként állított az európaiak elé a béke elérése iránti elkötelezettség terén.
„Az európai országok akkor válhatnak az ukrajnai béketárgyalások résztvevőivé, amikor felébred bennük a lelkiismeret” – fogalmazott Megyinszkij.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a tárgyalások során szóba került-e a területi kérdés, kijelentette:
Mint mondta, a tárgyalási folyamat konkrét részleteit az orosz fél nem hozza nyilvánosságra, amíg végleges megállapodásokra nem jutnak.
Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes, az orosz küldöttség tagja azt hangoztatta, hogy
Alekszandr Drobinyin, az orosz diplomáciai tárca külpolitikai tervezési osztályának igazgatója egy moszkvai, a kollektív biztonságról megtartott szerdai moszkvai fórumon azt hangoztatta, hogy NATO-tagállamok részt vehetnének az eurázsiai biztonsági architektúrában.
„Ezen architektúra résztvevői közül nem zárjuk ki azoknak az országoknak a részvételét sem, amelyek jelenlegi szakaszban még például az Észak-atlanti Szövetség tagjai, de bizonyos körülmények között elgondolkodhatnak azon, hogy szükségük van-e további lépésekre saját biztonságuk biztosítása érdekében” – fogalmazott Drobinyin.
Vagyis jelen állás szerint úgy tűnik, hogy
A kérdés csak az, hogy egy ilyen rendszer összeegyeztethető-e az európai – különösen az egykor Moszkva befolyása alatt álló exkommunista országok – saját felfogásával a biztonságukról.
Védelmébe vette George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentését, miszerint a románok kifosztják a német szociális rendszert.
Kedden 11 halálos áldozatot és több mint 70 sérültet követelő tömegbaleset történt. A hatóságok szerint a férfi vallomása kulcsfontosságú az ügyben, ugyanakkor a nyomozás jelenlegi állása szerint nem indokolt további fogva tartása.
Orbán Áront és társait üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett embercsempészéssel gyanúsítják.
Újabb német politikus verte ki a biztosítékot Romániában azzal, hogy bírálta a Romániából érkezett bevándorlóknak nyújtott állami segélyeket.
A Charles ciklon miatt heves esőzésekre és viharos szélre számítanak Portugália több térségében, ezért november 11-re a legmagasabb, vörös szintű meteorológiai riasztást adták ki. A román külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki.
Az orosz és egyéb fenyegetések hatékonyabb elhárítása érdekében az Európai Unió 50 millió euróval támogatja egy fekete-tengeri, román–bolgár biztonsági központ létrehozását.
Komoly téttel bíró kétnapos tárgyalások kezdődnek kedden Abu-Dzabiban, amelyeken az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna képviselői az európai országok partvonal melletti asszisztálása mellett az ukrajnai béke lehetőségéről tárgyalnak.
Új politikai helyzetet teremtett a vajdasági magyar közösségben a vasárnapi nemzeti tanácsi választás. Az eredmény hosszabb távon a vajdasági magyar érdekképviselet működését, Budapest és Belgrád kisebbségpolitikai kapcsolatrendszerét is átalakíthatja.
Ukrajna formája egy kicsit más lesz a béketárgyalások után – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy vasárnap este sugárzott interjúban.
Sajtóinformációk szerint őrizetbe vették Orbán Viktor testvérét, Orbán Áront embercsempészet gyanújával – közölte a miniszterelnök hétfőn a Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!