Leggyakrabban depressziós betegeknek ír receptet a kolozsvári pszichiáter
Fotó: Orbán Orsolya
A középkorúak és idősek körében sok a tévhit a pszichiátriai kezelésekkel kapcsolatban, a fiatalabb nemzedékek viszont nyitottabbak az elmegyógyászati szaktanácsadásra. Az emberek elsősorban a megbélyegzéstől tartanak, ha munkahelyükön vagy a baráti körben kiderülne, hogy mentális problémákkal küzdenek. Videós egészségügyi riportunkban egy kolozsvári pszichológiai és pszichiátriai magánklinika szakorvosának segítségével térképeztük fel, mitől félnek az emberek, illetve miért fontos, hogy idejében eljussanak a mentális betegségekkel – többek között depresszióval – a szakrendelőbe.
2025. szeptember 10., 07:592025. szeptember 10., 07:59
2025. szeptember 10., 08:102025. szeptember 10., 08:10
Az elmegyógyászat az orvostudomány egyik ága, amelytől sokan tartanak, mert szégyellnivalónak vélik, ha lelki problémáik vannak. A leggyakrabban depressziós tüneteket kezelő dr. Vajda Ildikó pszichiáter, a kolozsvári Harmónia Psihocenter társalapítója és orvosigazgatója szerint bár a romániai társadalom az 1989-es rendszerváltás után nyitottabbá vált a pszichiátria iránt, még mindig a társadalmi megbélyegzéstől való félelem jelent akadályt a szakorvoshoz fordulás során. „Jelentősek a generációs különbségek: a fiatalok körében nem tapasztaljuk ezt a félelmet, ők sokkal nyitottabbak, de
amely politikai elnyomással társult. Ez máig megmaradt a kollektív emlékezetben, emiatt az idősebb nemzedékek kevésbé fordulnak pszichiáterhez” – összegzi a helyzetet a kolozsvári szakember, aki magánklinikai munkája mellett részmunkaidőben a Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház Pszichiátriai Osztályán is dolgozik.
Egészségügyi riportsorozatunk újabb állomásaként a kolozsvári Györgyfalvi negyedben működő Harmónia Psihocenterben kerestük fel Vajda Ildikót. A kincses városban nagy a hiány magyar pszichiáterekből, holott az elmegyógyászat azon területe az orvostudománynak, ahol a beteg leginkább anyanyelvén tudja feltárni lelki problémáit. Vendéglátónk szerint mindössze négy, magyar nyelven rendelő pszichiáter maradt Kolozsváron, miután az ötödik szakorvos idén külföldre távozott. Az utánpótlás sem kecsegtető: a helyi állami klinikán jelenleg egyetlen magyar rezidens készül erre a pályára.
Vajda Ildikó elmegyógyász szerint ma is sok a tévhit a pszichiáterek munkájával kapcsolatban
Fotó: Orbán Orsolya
Mint a legtöbb betegség esetében, a mentális zavarokkal küzdők számára is a háziorvosnál kellene kezdődjön az út, aki felméri az állapotot és továbbküldi a beteget a biztosító által finanszírozott szakorvosi kezelésre. „Sok páciens fél a háziorvostól, ezért közvetlenül fordul pszichiáterhez, azzal a kéréssel, hogy ne értesítsük a családorvosát. Tart attól, hogy ha mentális problémákkal kerül be az egészségügyi nyilvántartásba, az befolyásolja a munkavállalási lehetőségeit” – magyarázza a félelem okait a szakorvos. Ez azért sem helyes, mert a mentális betegség nem lehetne stigma, másrészt a munkavállalásról a munkaorvosnak kell döntenie.
A pszichiáterek tiszteletben tartják a páciensek kérését, ugyanakkor Vajda Ildikó szerint ez a hézagos rendszer nem ideális, hiszen a háziorvosnak kellene elsődleges szűrőként ismernie páciense teljes egészségi állapotát.
A Harmónia Psihocenter praxisában a leggyakoribb diagnózis a depresszió, ezt követik a szorongásos zavarok, a pánikbetegségek és a fóbiák. Előfordul a skizofrénia is, de a leggyakoribb betegség továbbra is a depresszió. Tudományos adatok szerint Európában a lakosság 7,2 százaléka, mintegy 40 millió ember szenved tőle, Kelet és Nyugat között azonban jelentős különbségek adódnak. Nyugat-Európában nagyobbak az arányok, míg Kelet-Európában valószínűleg az aluldiagnosztizáltság és a stigmatizáció miatt alacsonyabbak a hivatalos számok.
A pszichiátriai rendelő ajtaja
Fotó: Orbán Orsolya
Orvoshoz viszont csak a depressziósok fele jut el, sokan kezelés nélkül szenvednek. A kezeletlen depresszió nagy kockázata, hogy a tünetek idővel súlyosbodnak, és akár zárt osztályos kezelésig fajulhat a helyzet. „A pszichiátriai kórházi ellátás már önmagában rontja a beteg önértékelését, és stigmatizációhoz vezet. Ezért igyekszünk a járóbeteg-ellátásban kezelni, de a nagyon súlyos esetekben – főként öngyilkossági veszély esetén – szükséges a kórházi kezelés” – hangsúlyozza a szakember.
A pszichiátriai kezelésekhez ma már korszerű gyógyszerek állnak rendelkezésre, de a gyógyszeres terápia mellett a pszichoterápia is elengedhetetlen. A kettő együtt adja a leghatékonyabb eredményt. Nem véletlen, hogy a Harmónia Psihocenterben több klinikai pszichológus is dolgozik, így a közös munka szorosan hozzájárul a gyógyuláshoz. Fontos, hogy a beteg megértse a depresszió természetét, de az is, hogy a hozzátartozók tisztában legyenek a jellemzőkkel, hiszen a családi támogatás sokat segít.
Sok tévhit övezi a kezelést is. Amikor a beteg túljut a depressziós epizódon, nem szabad önkényesen abbahagynia a gyógyszeres kezelést. „Együtt kell megbeszélnünk, mikor hagyjuk abba a terápiát.
Ha a kezelés megszakítása után visszatér a depresszió, az azt jelzi, hogy hosszabb távon, akár évekig vagy élethosszig kell folytatni” – magyarázza Vajda Ildikó. Veszélyes tévhit az is, hogy szégyen pszichiáterhez fordulni, illetve hogy a gyógyszerek bódítanak vagy függőséget okoznak. A szakorvos szerint ez nem igaz.
A betegségre hajlamosító tényezők között fontos szerepet játszik az alkoholfogyasztás is
Fotó: Orbán Orsolya
A depresszió és más mentális betegségek kialakulását genetikai tényezők is elősegíthetik – ha a családban előfordult, valószínűbb az ismételt megjelenés. Nőknél a hormonális változások, például a menopauza környéke hajlamosító tényező. Emellett környezeti és pszichológiai okok is közrejátszhatnak: stresszes életesemények, traumák, családi veszteségek, tartós munkahelyi vagy családi feszültségek, társas kapcsolatok elvesztése, negatív gondolkodásmód, túlzott önkritika és szociális elszigeteltség. A depresszió kockázatát növeli az alkohol- és drogfogyasztás is.
– hangsúlyozza a szakember.
A megelőzésben kiemelt szerepük van a közösségi programoknak.
Az iskolai kezdeményezések segíthetnek a gyerekeknek és a serdülőknek egészséges megküzdési stratégiákat kialakítani.
A rendszeres testmozgás nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát csökkenti, hanem a szerotonintermelést fokozva pozitívan hat a hangulatra is.
Váróterem. A legtöbb beteg szeretné titokban tartani a mentális problémáit
Fotó: Orbán Orsolya
„Fontos, hogy mindenki olyan tevékenységet végezzen, ami örömet okoz számára. Ne hagyjuk abba a hobbijainkat, maradjunk kapcsolatban barátainkkal, családunkkal, beszéljünk érzéseinkről megbízható emberekkel vagy szakemberrel. A lelki terhek megosztása segít a problémák reálisabb értelmezésében. A rendszeres testmozgás, a rövid séták, a napi rutin, a megfelelő alvás és étkezés mind hozzájárulnak a mentális egészség megőrzéséhez. Kerülni kell az alkoholt, a drogokat és a dohányzást, mert hosszú távon rombolják a lelki egyensúlyt” – tanácsolja Vajda Ildikó pszichiáter.
Megnőtt a közoktatásban dolgozó fejlesztőpedagógusok száma, a szülők nyitottabbá váltak a sajátos nevelési igényű gyerekek felzárkóztatására. Egészségügyi videós riportsorozatunk e heti részében a Kolozsvári Református Kollégiumba látogattunk el.
A sztrók az egyik legelterjedtebb népbetegség, amivel szemben egyre hatékonyabban veszik fel a harcot a neurológusok, de Romániában még mindig lemaradást kell behozni a gyors beavatkozás terén. Dr. Simori Gábor kolozsvári ideggyógyásszal beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szabadulószoba segítségével érzékeltetik a kommunizmus kegyetlen mivoltát a középiskolásokkal Brassóban. Az oktatási projekt célja, hogy élményszerűen bemutassa egy elnyomó rezsim mindennapi életre gyakorolt hatását.
Az Olt fölött átívelő, Szászhermányt Vámoshíddal összekötő, több mint száz éves közúti híd állapota annyira leromlott, hogy bármelyik pillanatban összeomolhat – közölték a Brassó megyei hatóságok.
Felfüggesztették a Szászsebest Tordával összekötő A10-es autópálya szakaszának végleges átvételét a munkálatok garanciális ideje alatt feltárt „hibák” miatt.
Üzembe helyezték a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézete által épített kolozsvári parkolóházat hétfőn a Házsongárdi temető szomszédságában. A létesítmény átadását számos bürokratikus akadály hátráltatta.
A Wizz Air Románia 2026 márciusában kilenc új járat indítását teszi lehetővé Marosvásárhelyről. A diszkont légitársaság hétfőn jelentette be marosvásárhelyi bázisának újbóli megnyitását.
Változékony és az ilyenkor megszokottnál enyhébb időjárásra számíthatunk a következő két hétben, december 18. után sokfelé várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Romániai és magyarországi rendőrautók és rendőrök lepték el Nagykároly belvárosát szombaton: a román–magyar rendőrségi akcióban egy szimulált bankrablás elkövetőjének kézre kerítésében működtek együtt az egyenruhások.
Három, 17, illetve 18 éves lány megsérült, amikor autóbalesetet szenvedtek vasárnap reggel Beszterce-Naszód megyében.
Tűz ütött ki szombat este egy, a Szatmár megyei Borválaszút környéki erdőben található menedékházban – a katasztrófavédelem egységei jelenleg is próbálják megfékezni a lángokat a News.ro hírügynökség tájékoztatása szerint.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt szombaton 9 óra 25 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!