Dolgos bogarak. A méhészek abban reménykednek, hogy jobb időket is megér ez az ősi foglalkozás
Fotó: Orbán Orsolya
Nehéz anyagi helyzetben vannak a méhészek, mert pár éve alacsony a méz felvásárlási ára, amit a klímaváltozás negatív hatása tetéz. Sokan abbahagyták a méhészkedést, és aki kitart, már nem tud ebből főállásban megélni. A közel 300 méhcsaládot tartó Nemes András Maros megyei gazda – a Kis-Küküllő menti Méhész Egyesület elnöke – kitartásra biztatja a méhészeket, mert meggyőződése, hogy a mostani mélypont után jönnek szebb idők is eme ősi foglalkozás művelőire. Videós riportunkban a marosszéki méhész hármasfalui birtokára látogattunk.
2025. május 28., 07:592025. május 28., 07:59
A hosszan tartó esős, hűvös időszak ellenére olyan napot fogtunk ki Hármasfaluban, amikor hét ágra sütött a nap, így meg tudtuk figyelni a kedvező hordási időszakot kihasználó, rendkívüli aktív, izgatott kaptárlakó bogarakat a méhészetben.
Méhészkesztyűt ő sem viselt – ami megakadályozza a csípéseket a kézen és az alkaron –, de sokat segített a füstölő, ami fakéregből és fűrészporból ontotta a méhek megnyugtatására szánt füstöt. Közelről megnéztük, ahogy a gazda kaptárvassal szétválasztott egy lépet, majd keretfogóval kiemelte, hogy a méhészetéről készülő videóban élethű felvételek szülessenek a dolgos bogarakról.
A rendszerváltás óta eltelt évtizedekben sokszor megfordultam méhészetekben, a maihoz fogható nehéz helyzettel azonban korábban ritkán találkoztam. Az országot elárasztó importméz az elmúlt 2-3 esztendőben szinte kilátástalan helyzetbe hozta a hazai termelőket, amire idén rátevődött a rendkívül hideg és csapadékos májusi időjárás, amikor számos méhészetben a nehezen áttelt és megbetegedett méhállománnyal próbálnak új idényt kezdeni a gazdák.
Egyre többen felmondják, abbahagyják a valamikor jó kereseti forrásnak számító méhészetet, a gazdák másik része pedig abban reménykedik, hogy szebb idők is jönnek a mezőgazdaságban. Nemes András az utóbbi kategóriába tartozik, ő beleszületett a méhészetbe, így nyugdíjas emberként bőven van tapasztalata a jó és a rossz időszakokról egyaránt.
„Már a dédnagyapám is méhész volt, akitől nagyapám vette át a kaptárokat, majd az 1936-ban született apám is beállt a sorba. Volt időszak, amikor ez a foglalkozás életmentő tevékenységnek számított: a kulákká nyilvánított nagyapámtól minden vagyonát elkobozta a kommunista hatalom, csak pár kaptárnyi méhe maradt. Amikor már semmijük nem volt, nagyanyám egy fazék puliszkát főzött, ami mellé felhozott egy mézes keretet, ezzel vészelték túl a szörnyű korszakot” – emlékezik a nemzedékeken átívelő családi hagyomány legnehezebb időszakára a Maros megyei méhész.
Nemes András hármasfalui méhész közel 300 méhcsaládot tart
Fotó: Orbán Orsolya
Kezdetben tíz családdal kezdett vándorolni, és amikor látta, hogy megéri – van kereslet a mézre és az egyéb méhészeti termékekre –, folyamatosan bővítette állományát. Teherautós utánfutóval járt le minden évben Dél-Romániába, Calafat környékére. 2002 tavaszán – amikor egy kései fagy tönkreverte az akácvirágzást – több marosszéki méhésszel ott határozták el, hogy megalakítják Maros megye első magyar méhészegyesületét. Az új szakegyesület indulásakor kaptak hideget és meleget egyaránt, de 12 tag kitartott, és azóta egy jóval nagyobb társaság verődött össze az egyesületben, amelynek tagjait nem csak szakmai, hanem baráti kapcsolat is összeköti.
Nemes András úgy látja, hogy a rendszerváltást követő 20-25 esztendőben nagyon jól ment a méhészkedés: kedvezett hozzá az éghajlat, rengeteg volt a nektár, és a nagybani felvásárlók tisztességes árat fizettek a mézért, sok család ebből élt meg Erdélyben.
Másrészt az uniós csatlakozást követő években a szakminisztérium többféle pályázati forrást kínált a méhészetek számára, ami elindított egy lavinát: sokan a gyors meggazdagodást látták benne, és tömegek kezdtek el vásárolni méhcsaládokat, kaptárakat anélkül, hogy szakmai tudásuk lett volna” – magyarázza a marosszéki méhész.
A minőségi erdélyi méz a kétes minőségű importtal mérkőzik meg a piacon
Fotó: Orbán Orsolya
Az első 20 ezer eurós pályázatok nagyon csábítóak voltak, de mivel sok esetben nem hozzáértő gazdákhoz jutott a pénz, a végeredmény fiaskó lett: rengeteg fertőző kaptár, beteg méhcsalád maradt hátra, a csalódott emberek menekültek az Eldorádónak hitt méhészkedéstől. Sokan nem tanulni, nem méhészkedni akartak, hanem sok pénzt keresni, amire a méhészet nem a megfelelő foglalkozás.
A lejtőn elindult méhészkedésnek az elmúlt öt esztendő tett keresztbe, amikor új betegségek, a korábbinál erősebb fertőzések kezdték el tizedelni az állományokat, és az egyre szeszélyesebb időjárás miatt a hozzáértő méhészek is nehezen tudtak megbirkózni a kihívásokkal. Közben egyre többe kerül a vándoroltatás, és a megtermelt mézet egyre nehezebb értékesíteni.
Az idei szárazság a méhészetet is hátrányosan befolyásolta: a rövid ideig tartó virágzás miatt a hordás ideje is lerövidült, úgyhogy jó, ha a méztermés a fele lesz a tavalyinak.
„Jól látszik, hogy a felvásárlók által követelt egyre több bevizsgálásnak egyetlen célja van: lenyomni az árakat, és minél olcsóbban felvásárolni a mézet. Minden méhészetben nő a raktárkészlet, mert abban reménykedünk, hogy a következő évben talán jobb lesz” – foglalja össze a méhészek nehézségeit a hármasfalui termelő. Ez vezetett oda, hogy mára a méhészet már csak keresetkiegészítő foglalkozásként jön szóba, főállásban egyre kevesebb gazda tud ebből megélni.
vagy eltartsa a családját. A helyzetükön az uniós és a román állami támogatás sem segít számottevően, az egyetlen megoldás a vonzó mézpiac lenne, ami viszont Romániában is folyamatosan szűkül a rengeteg importméz miatt.
A méhész füstölővel tartja távol kíváncsiskodó „munkatársait”
Fotó: Orbán Orsolya
A nehéz helyzet ellenére Nemes András mégis bizakodó. A méhészegyesület elnökeként minden méhésznek azt tanácsolja, hogy tartson ki, mert a méheknek pótolhatatlan szerepük van a természetben és mindennapi életünkben egyaránt. A mézre és a méhészeti termékekre egyre nagyobb szüksége van az embereknek, így remélhetőleg kialakul egy olyan szerencsés helyzet, ami a mostani mélypont után újra felívelő pályára állítja ezt az ősi mezőgazdasági foglalkozást.
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.
Hatszáz fős juh- és kecskeállományával a csegezi Szilágyi Dezső Aranyosszék elismert állattartója. Videós riportunkban a húsvéti élőállat-értékesítéssel is foglalkozó termelőt arról faggattuk, hogy a tavalyi mélypont után miként talált magára a juhászat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nagy Egyesülés a románok számára egy nemzeti ideál megvalósulása volt, a magyarok számára pedig nagy veszteséget jelentett – állapította meg a parlament keddi ünnepi ülésén tartott beszédében Turos Lóránd.
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!