Nemes András a kaptárak hozamából ápolja gyűjtőszenvedélyét
Fotó: Orbán Orsolya
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította. A kaptárak gazdájának gyűjteménye nem kereskedelmi célokat szolgál: Nemes András saját örömére, a múlt iránti tiszteletből és megőrzésének szándékával halmozza fel a különleges darabokat.
2026. február 27., 14:002026. február 27., 14:00
Nemes András marosszéki gazda a rendszerváltás után kezdett foglalkozni a méhészettel – akkoriban vásárolta a kaptárait –, előtte közel négy évtizeden át a gyulakutai hőerőműben dolgozott. Nyugdíjas éveire talált rá igazán a gyűjtés örömére, amely mára mindennapjai meghatározó részévé vált. Mint mondja, a méhészeti termékekből befolyó pénz egy részét tudatosan forgatja vissza ebbe a hobbiba, mert számára ez nemcsak időtöltés, hanem értékmentő munka is.
A tárgyak Európa számos pontjáról érkeztek: Olaszországból, Németországból, Lengyelországból, valamint magyarországi vásárokról és piacokról is szerzett be darabokat.
A gyűjteményből azonban semmit sem ad el – minden darab a saját tulajdonában marad, hiszen, ahogyan fogalmaz, ez „a saját szórakozása”, egyben lelki feltöltődése.
Európa különböző országaiból kerültek Hármasfaluba a régi lámpák
Fotó: Orbán Orsolya
A ház egyik külön bejáratú részében berendezett tárlaton könyvek, litográfiák, kőnyomatok, régi használati tárgyak, mérlegek, lámpák és dokumentumok sorakoznak. Külön helyet kaptak az első világháborúhoz kapcsolódó katonaemlékek és leszerelési dokumentumok, valamint korabeli fényképek, amelyeket részben környékbeli, marosszéki családoktól gyűjtött össze. A falakon történelmi jeleneteket ábrázoló nyomatok láthatók, a polcokon százévesnél is régebbi könyvek – köztük klasszikus magyar szerzők kiadásai, amelyek egy letűnt kor hangulatát idézik meg.
Gyerekek és felnőttek körében egyaránt próbálja népszerűsíteni a mézfogyasztást Kiss Attila őstermelő méhész, aki Szatmár megyei óvodákban, iskolákban tart interaktív előadásokat, valamint gasztronómiai eseményeket szervez.
Egy évtizeddel ezelőtt egy régiségeket kínáló magyarországi piacon vásárolta meg az első darabokat; a szerzemény annyira felvillanyozta, hogy hamarosan újabb tárgyakkal bővült az otthona. Mi több, az évek során sikerült megvásárolnia egy régi Mercedes személygépkocsit is, amelyet betolt az egyik terem közepébe.
Nemes András méhész a kaptárai előtt
Fotó: Orbán Orsolya
Bár nem hirdeti magát, az arra járó ismerősök, vendégek betérnek hozzá, sőt Marosszék számos településén híre kelt a hármasfalusi „házi múzeumnak”: a látogatókról vendégkönyv is tanúskodik, a bejegyzések között sok a magyarországi vendég.
A 19. század végén és a 20. század elején megjelent könyvsorozatok
Fotó: Orbán Orsolya
Ottjártunkkor elmondta, hogy számára a gyűjtemény nem jövedelmet hozó befektetés, hanem személyes ügy és szenvedély. Úgy véli, ezek a tárgyak akkor maradnak meg igazán, ha valaki szívvel-lélekkel gondozza őket, és történeteiket is továbbadja. Ezért dolgozik ma is a méhesben: a kaptárok mellett a múlt emlékeit is „gondozza”, hogy azok ne vesszenek el, hanem tovább mesélhessenek a következő nemzedékeknek, csendesen összekötve a kétkezi munka világát a történelem tárgyi örökségével.
Nemes András részletesen bemutatja gyűjteményét a vendégeknek
Fotó: Orbán Orsolya
A korabeli luxusautó is értékes része a gyűjteménynek
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Nehéz anyagi helyzetben vannak a méhészek, sokan abbahagyták a méhészkedést, és aki kitart, már nem tud ebből főállásban megélni. Videós riportunkban a marosszéki Nemes András méhész hármasfalui birtokára látogattunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy Ildikó Marosvásárhelyről költözött Norvégiába, ahol nemcsak új életet kezdett, hanem írásra is adta a fejét: Norvégiai mindennapok című oldalán a norvég hétköznapokat mutatja be erdélyi szemmel.
A konyha ma már nem csak a hagyományos női szerepek terepe – legalábbis a felszínen. Csakhogy a statisztikák azt mutatják, hogy a valós mindennapi főzés továbbra is elsöprő többségben női feladat. Ez nem vélemény, nem empirikus tapasztalat: ez adat.
Hogyan lesz a hobbiból jól jövedelmező kreatív vállalkozás? Erre ad praktikus, őszinte és motiváló választ Tóth Balázs, Magyarország egyik legismertebb portréfotósa, aki több mint tíz év tapasztalatát sűrítette új könyvébe.
A klasszikus rock magyar gyöngyszemeit szólaltatja meg a KalotaRock zenekar, amely nemrég elnyerte az idei Legszebb Erdélyi Magyar Dal közönségdíját. Az elismerés jelzi számukra, hogy jó úton járnak, hogy még mindig van igény az élő rockzenére.
Az elmúlt hetekben újra és újra ugyanannál a témánál kötöttem ki, pedig nem foglalkoztam vele, csak az események sodortak bele. Az egyik esemény a Taste of Transylvania gasztrofesztivál, a másik egy kürtőskalácsfesztivál. Közös bennük az erdélyi konyha.
A Mérában gazdálkodó Horváth Csaba juhtartó gazda úgy kényszerült gyors váltásra, hogy a négyszáz fős juhállományát őrző pásztor faképnél hagyta. Az állattelepén tett látogatás révén egy olyan újítást sikerül bemutatni, amire sok juhtartó vevő.
A föld kopárságát gyümölcstermesztéssel pótolták, és bár az egykori híres piros páris almafajtát még nem sikerült visszatelepíteni, egyre többen oltanak és foglalkoznak almatermesztéssel a marosszéki zsákfaluban. Az almafáiról híres Gegesben jártunk.
Évente 13–14 ezer magzatot veszítenek el szüleik a várandósság idején. A perinatális veszteség ma már nem tabutéma, de sok esetben még a szakembereknek sincsenek meg az eszközeik ahhoz, hogy valódi támaszt nyújthassanak a gyászoló szülőknek.
„Örömteli közösség, elmélyült hit, épülő egyházmegye” – akár ez is lehetne a mottója az idei, immár harmadik alkalommal megszervezett Hitvalló Napnak, amely az Erdélyi Református Egyházkerület egyik kiemelkedő egyházmegyei rendezvényévé nőtte ki magát.
Az Állatok Világnapját minden évben október 4-én tartják, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet valamennyi állat – legyen az gazdás vagy gazdátlan, vad vagy háziasított – jogaira és jólétére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!