Húsvét mint a kereszt felmagasztalása. Krisztus passiójának egyik stációját jelző kereszt a kolozsmonostori apátsági Kálvária templom udvarán
Fotó: Orbán Orsolya
Társadalmunk általános sajátosságává vált az ellenségesség, agresszivitás: a világban jelen vannak a háborúk, a társadalmi feszültségek és az egyre élesebb, ellenségesebb közbeszéd. Hogyan lehetne keresztényként, a húsvét ünnepe fényében megközelíteni ezt a jelenséget? – többek közt erről beszélt a Krónikának adott interjú második, befejező részében László Attila főesperes, a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia plébánosa.
2026. április 04., 19:062026. április 04., 19:06
2026. április 04., 23:032026. április 04., 23:03
(Az interjú első része itt olvasható.)
– A világban háborúk dúlnak, nagyok a társadalmi feszültségek és egyre élesebb, agresszívebb, ellenségesebb a közbeszéd, ami bennünket körbevesz – és amit mintegy felhangosít a digitális tér, ahol akár arctalanul, vagy álprofil mögé bújva lehet másokat vádolni, mocskolni, gyalázni. Társadalmunk könnyen észrevehető sajátosságává vált az ellenségesség, agresszivitás. Hogyan lehetne keresztényként, a húsvét ünnepe fényében megközelíteni ezt a jelenséget?
– Hangsúlyoztam már, hogy a döntésnek mekkora a jelentősége az életünkben. E tekintetben a probléma gyökerét abban látom, hogy
Ha viszont az életadó, az Isten szemszögéből közelítenénk meg önmagunkat, akkor a másik ember a testvér. És hogyha számomra az atyai ház a mérvadó, akkor a találkozásunk az atyai házban az a testvérek találkozása. De
Milyen különös, hogy Krisztus feltámadásának igazságát, valóságát a pénz dönti el egyes emberek számára. Sajnos a háború az hatalmas pénzt jelent, és a háborúban nem számít maga az emberi élet.
László Attila főesperes-plébános: „János apostol példája az, ami hozzám a legközelebb áll, és amit magaménak szeretek látni: a látásom abban segít, hogy higgyek”
Fotó: Orbán Orsolya
A konfliktusok esetén az ellenségkép-kreálás kerül előtérbe, és ezt követi a támadási kényszer. Ezt látjuk a közbeszédben is, és ezt a digitális világ ezt még jobban kihangosítja. Ugyanakkor jó tudni, hogy nem pusztán mai jelenségről beszélünk. Szabadjon visszatérnem a Bibliához. A Sátán, amikor megkísérti az embert, akkor túlzással és ferdítéssel kezdi: igaz, hogy Isten megtiltotta, hogy a kert valamennyi fájáról nem ehettek? Tehát az abszolút jóságot, az életet magát önzőségként állítja be.
A túlzás és ferdítés sok baj oka ma is: vannak, akik úgy érzik, hogy ha másik valamit kap, attól én leszek kevesebb. Ez eszement dolog. Ugyanez társadalmi szinten is érvényesül: egy testvérrel, egy szomszéd néppel kapcsolatban is. Ehelyett akár mi Erdélyben, vagy Kolozsváron is érezhetnénk azt: együtt többek tudunk lenni. Az a kérdés, hogy kinek hiszünk. A Jóistennek, aki életre, az atyai házba hív? Annak, aki az ember életét úgy képzeli el, hogy soha nem ér véget?
Itt akár a tékozló fiú példázatára is gondolhatunk, ami a Lukács evangéliuma 15. fejezetében található. Az Atya viszonyulása arra enged következtetni: ha nem térsz vissza, akkor nincs választásom, mert köt a szeretetem, amivel szabadnak teremtettelek téged, amivel szabad akaratot adtam neked. Tehát te döntesz, hogy velem együtt munkálod az emberségedet, vagy továbbra is engedsz a gonosz kísértésének, csábításának, és hiába győződsz meg újra és újra, hogy ő a hazugság atyja. A húsvét ünnepének az is fontos csúcspontja, hogy mintegy meghívja az embert: gyere, szemléld a történéseket.
„Húsvétkor megtörik minden sötét. A fény megosztható, bárkié lehet, kap belőle”
Fotó: Orbán Orsolya
Hogy melyik oldalra állsz, azt te döntöd el. És bátorítanék mindenkit, hogy döntsön, nemcsak a maga érdekében, hanem a szerettei érdekében is, hiszen például nem mindegy, hogy hogyan formálódik a családja, mi lesz a gyermekeiből. Hiszen nem mindegy nekünk, hogy akit szeretünk, akikért áldozatot vállalunk, azok jövője ne érdekeljen bennünket. És sajnos megtörténik, hogy erre az a válasz, hogy „most nem érdekel”. Ezért fontos, hogy maradjunk meg a hűségesek köreiben, akik újra és újra jelenvalóvá téve megélik mindazt, amit a húsvét ad ajándékként.
Itt látom a szépségét az egyházunknak, hogy számtalan szimbólummal, szimbolikus gesztust formálva jelenvalóvá, emberivé teszi az ünnepet. Gondolok itt magára a liturgiára: ahogy nagycsütörtök este felhangzik a kereplők hangja, mindig lélek-megérintő pillanat. Az is szép szimbólum, ahogyan csend van nagypénteken, vagy ahogy a húsvét vigíliáját ünnepelve megjelenik egy parányi, pici gyertyafény a hatalmas templomban, a Szent Mihályban.
és Jézus szándéka szerint már testeként kapunk vissza, azért, hogy örök életünk legyen. Tehát húsvét az örök életünk munkálásának a legcsodálatosabb jele – és itt mutatkozik meg az Isten nagysága. Meghív egy lakomára, hogy ebben éljük meg az életet magát, testvéri közösségben, az Ő jelenlétében.
László Attila főesperes-plébános
Fotó: Orbán Orsolya
– Visszakanyarodnék oda, hogy a mai társadalom miként viszonyul a halál, az elmúlás témájához: az érzékelhető sokszor, hogy mintha „eltolná” a mai civilizációnk magától a szenvedést, a halált, az öregséget. Az öregek sokszor öregotthonba kerülnek, a családi közösség nincsen együtt, ugyanakkor érzékelhető „a fiatalság diktatúrája”: a kereskedelem és reklámipar is azt közvetíti, hogy az ember örökké fiatal szép tud maradni, hogy a külső számít leginkább meg az anyagiak. A húsvéti gondolatkör fényében nézve pedig ez torz gondolat…
– Az örök élet bennünk van, magunkban hordozzuk. Azt nem lehet kiiktatni. A csapda, amit itt megint a Sátán állít, az a gondolat, hogy az örök életet itt, a Földön kell megvalósítani, itt legyen az emberé. Persze hatalmas üzletágak bontakoztak ki: a szépségipar, a fiatalító műtétek, és sorolhatnánk. Holott az ember az örök életet nem itt a Földön fogja birtokolni. És hogy miért? Azért, mert Isten így akarja, és ezt ígérte az embernek. Ez döntés kérdése, hogy elfogadom, vagy nem, és e szerint élek-e. Valóban megváltozott a halálhoz való viszonyulásunk. És ez rossz, mert hozzásegíti az embert ahhoz, hogy kierősödjön a másik oldal, és tévutakra kerüljünk.
Ez a „körbeölelés” pedig segítette az embert egyrészt a búcsúzásban, másrészt az elengedésben. És a búcsúzást minden felekezet valamilyen formában imádságosan vette körül, tehát megjelenik a vallás is nyomatékosan: ez pedig túlmutatott az evilágin, kiemelve a földi valóságból az embereket, és reményt adott. Talán ezért tudták könnyebben elviselni.
Húsvétra való készülődés a nagyhéten Kolozsváron
Fotó: Orbán Orsolya
Vettem már részt olyan külföldi temetésen, ahol rendezvényszervező szervezte meg a ceremóniát. Kaptunk a „szertartásra” 20 percet, majd lesüllyedt szép zenére egy alagsori részbe a koporsó, és mindenki ment haza. Nekem ez volt az első ilyen jellegű élményem ezzel a jelenséggel kapcsolatban: az elhunytnak mondhatni „az életből kiszakított” búcsúztatása, a halál relativizálása.
Ez a viszonyulás azt sugallta: „jó, hát nem is történt olyan nagy probléma, az elhunyt nem lesz most már velünk, de ez része az életnek”. Viszont ebben a fajta közelítésben nincs benne az, ami valóban emberi, hiányzik belőle az, amit épp a húsvét hordoz: az élet az örök, és Istennél lesz teljessé.
László Attila főesperes-plébános: „Az is szép szimbólum, ahogyan csend van nagypénteken, vagy ahogy a húsvét vigíliáját ünnepelve megjelenik egy parányi, pici gyertyafény a hatalmas templomban, a Szent Mihályban”
Fotó: Orbán Orsolya
– Zárásként megkérném, nevezze meg, melyik húsvéthoz kötődő jelenet, pillanat áll a legközelebb Önhöz az evangéliumokból.
– Az, mikor Péter és János hírt kap, hogy üres a sír. János, a szeretett tanítvány ott állt a kereszt alatt, tehát gyakorlatilag a tanítványok közül ő az egyetlen, aki a borzalmat végigéli kezdettől a végéig. És amikor Jézus sírjához érkezik, benéz az üres sírba, minden egyértelművé válik a számára és hisz.
Az egyházunk nem véletlenül teszi jelenvalóvá a húsvéti történéseket, a meghívás egyértelmű. És a kérdés, hogy ezt a meghívást halljuk-e meg, vagy a világ mókuskerék-zaját.
A kolozsmonostori apátsági Kálvária templomban tartottak keresztúti ájtatosságot
Fotó: Orbán Orsolya
László Attila főesperes-plébános: „A konfliktusok esetén az ellenségkép-kreálás kerül előtérbe, és ezt követi a támadási kényszer. Ezt látjuk a közbeszédben is, és ezt a digitális világ ezt még jobban kihangosítja”
Fotó: Orbán Orsolya
A húsvét manapság sokak számára pusztán kulturális, családi összejövetellé, vakációzássá, hosszú hétvégévé vált, holott a kereszténység legnagyobb ünnepéről van szó, amelynek lényege a szenvedés, a halál és az élet az összefonódása.
A reményt nem lehet megszerezni, kiérdemelni, megvásárolni, hiszen ajándék, viszont sokat tehetünk azért, hogy ezt az ajándékot be tudjuk fogadni – vallja Darvas Piroska teológus, jelenleg Kolozsváron tevékenykedő segítőnővér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Áramlopás gyanúja miatt tartottak nagyszabású rendőrségi akciót Maros megyében, amelynek nyomán három férfit 24 órára őrizetbe vettek. A hatóságok szerint az érintettek illegális berendezések segítségével csatlakoztak közvetlenül az elektromos hálózatra.
A bizonytalanság, háborúk és válságok terhe alatt élő világban az ember biztonságra vágyik. A húsvéti üzenet választ ad: Krisztus feltámadása hitünk alapja, reménységünk és jövőnk biztosítéka – hangsúlyozza Kolumbán Vilmos József református püspök.
Határrendészekből és vámosokból álló közös csapat, kutyás egységek közreműködésével, egy légpuskát és 200 darab lövedéket talált a csomagok ellenőrzése során a kolozsvári nemzetközi repülőtéren.
Közel kétmillió euró értékű finanszírozást nyert el a Szatmár Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság és a Dél‑Nyugat Szatmár Vidékfejlesztési Akciócsoport az egyedül élő, alacsony jövedelmű idősek támogatására a Nagykároly és Tasnád térségében.
Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.
Van valami különös varázsa annak, amikor egy kisgyerek először vesz a kezébe tojásírót. Videós riportunkban mi is jelen voltunk a Hagyományok Háza tojásírást oktató több foglalkozásán Kolozsváron.
Marosvásárhely lakosságának egyharmada buszokkal közlekedik – számolt be a Marosvásárhelyi Rádió.
Elhunyt Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye közösségi oldalán.
Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják azok az erdélyi magyar választópolgárok, akik személyesen szeretnék leadni voksukat a magyarországi országgyűlési választáson.
Egy rendőr megsérült csütörtökön, amikor egy verekedéshez riasztották a Maros megyei Felsőrépa községben; az incidens során a rendőr kénytelen volt használni a fegyverét, és az agresszort lábon lőtte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!