Több mint 1,7 milliárd euró készpénzt jelentettek be Románia határain 2024–2025 között, az összeg jelentős részének Ukrajna a származási helye
Fotó: Pixabay
Több mint 1,7 milliárd euró készpénzt jelentettek be Romániába történt beutazáskor 2024-ben és 2025-ben a pénzügyminisztérium ellenőrző testülete és a Román Vámhatóság közös elemzése szerint. A jelentés ismétlődő pénzmozgásokra utal, amelyek egy szűk csoport kezében összpontosulnak, és Ukrajnából induló, visszatérő útvonalakon zajlanak, ami súlyos pénzmosási kockázatok gyanúját kelti a bukaresti hatóságok szerint.
2026. május 14., 13:232026. május 14., 13:23
2026. május 14., 13:332026. május 14., 13:33
A román határátkelőhelyeken benyújtott készpénzbevallásokra vonatkozó stratégiai elemzések rávilágítanak a jelentős, ismétlődő és koncentrált, határon átnyúló készpénzmozgásokra, amelyek tavaly és tavalyelőtt több mint 1,7 milliárd eurót tettek ki a pénzügyminisztérium által a Román Vámhatósággal együttműködésben nemrég készített jelentés szerint, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett csütörtökön.
A hivatalos adatokból kitűnik, hogy 2024. január 1. és 2025. december 31. között a lekérdezett adatbázisokban 7593 készpénzbevallást rögzítettek, ebből 5758-at az Európai Unióba való belépéskor a román határátkelőhelyeken, 1835-öt pedig az EU-ból való kilépéskor. A beutazáskor bejelentett teljes összeg 1,261 milliárd euró, a kiutazáskor pedig 511,7 millió euró volt.
a nagyon nagy összegű készpénznek egy szűk körű csoportnál való koncentrálódására, valamint ugyanazon útvonalak és határátkelőhelyek ismételt használatára.
amelyet a Moldovai Köztársaság és Törökország követett, míg a bejelentett készpénz fő célpontjai Törökország, Ausztria és Románia volt. Csak a 2024–2025 közötti időszakban a Románián keresztül az EU-ba történő belépéskor benyújtott nyilatkozatok 73 százalékának származási helye Ukrajna volt.
Az ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy egy szűk személyi kör ismétlődően szállított nagyon nagy összegű készpénzt.
A vizsgálat során olyan eseteket azonosítottak, amikor személyek ismétlődően jelentős összegű készpénzt hoztak be Románia határátkelőhelyein keresztül, elsősorban az Ukrajna–Románia–Ausztria vagy az Ukrajna–Románia–Törökország útvonalat használva.
Az elemzés azt is feltárta, hogy néhány átkelőhelyen rendkívül nagy mennyiségű készpénz halmozódott fel.
A vizsgálat során elemzett adatok azt mutatják, hogy 2025 első hónapjaiban a határon átvitt készpénzforgalom jelentősen megnőtt, mind az Európai Unióba történő behozatal, mind a kivitel tekintetében. A jelenség csúcspontját 2025 március és május között regisztrálták, amikor a bejelentett mennyiségek egyértelműen meghaladták a 2024 azonos időszakában mért szinteket.
2025 júniusától kezdődően, és 2026-ban is a pénzáramlások erőteljesen csökkentek. Így a 2025-ös év második felének és a 2026-os év első hónapjainak szintjei jelentősen alacsonyabbak, mint a csúcsidőszakban. A változás arra utal, hogy az év első felében azonosított jelenség enyhült, többek között a pénzügyminisztérium által kezdeményezett ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedések fokozása révén – vonja le a következtetést az Adevărul elemzése.
Amely szerint amúgy a pénzügyminisztérium ellenőrző testülete és a Román Vámhatóság jelenleg olyan ellenőrzési tevékenységeket folytat, amelyek céljai között szerepel az Európai Unióba behozott vagy onnan kivitt készpénz ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések és belső szabályok betartásának vizsgálata, valamint az uniós határon történő készpénzbejelentéshez használt egységes nyomtatvány kezelésének ellenőrzése a 2024–2025-ös időszakra vonatkozóan.
Mint ismeretes, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter március 6-án közölte, hogy Budapesten a magyar hatóságok „túszul ejtettek” hét ukrán állampolgárt, az Oscsadbank munkatársait, és elvették a szállított értékeket. Elmondása szerint az alkalmazottak készpénzt és aranyrudakat szállítottak két banki járművel a bankok közötti szokásos elszámolások keretében, és Ausztria felől Ukrajnába tartva keresztül haladtak volna Magyarországon.
Március 10-én a magyar kormány külön rendeletet fogadott el az Oscsadbanktól lefoglalt készpénz és arany ügyében, és a vizsgálat idejére ezek az értékek a magyar hatóságok ellenőrzése alatt maradtak. A magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) akkori közleménye szerint az Oscsadbank 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállított Ausztriából Ukrajnába pénzszállító járművekben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május elején ugyanakkor bejelentette, hogy Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátott a kormány egy határozattervezetet, amely szerint az állami protokollingatlanokat kezelő hatóságnak (RA-APPS) nyilvánossá kell tennie az ingatlanai és azok használóinak teljes listáját.
Őrizetbe vette az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Mihai Savint, a Román Vámhatóság vezetőjét hamisítás és hamis okmányok felhasználása gyanúja miatt, az ügyben egy utazási megbízás visszamenőleges kiadását vizsgálják.
A Bukaresti Kilencek (B9) és az északi NATO-szövetségesek vezetői a Cotroceni-palotában tartott szerdai csúcstalálkozójuk után kiadott közös nyilatkozatukban kiálltak az igazságos és tartós ukrajnai béke mellett.
Ígéretéhez híven Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter mindent megmozgatott annak érdekében, hogy a mezőgazdaságnak járó különböző támogatásokat a gazdák idén is megkaphassák. Egyelőre azonban két de minimis típusú támogatás sorsa bizonytalan.
Esélyesebb, hogy technokrata miniszterelnöke lesz Romániának, mint hogy valamely pártpolitikus – derül ki a Polymarket előrejelzési piac fogadásaiból.
Nem lehetséges az eddigi négypárti koalíció helyreállítása – jelentette ki Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke kedden este az Antena 3-nak nyilatkozva.
Június 30-ig díjmentesen igényelhető az első elektronikus személyazonosító igazolvány a 14. életévüket betöltött román állampolgárok számára – tájékoztattak a megyei rendőr-főkapitányságok sajtóosztályai.
Marian Neacșu szociáldemokrata párti parlamenti képviselő kedden kijelentette, hogy folyamatban van egy olyan parlamenti többség kialakítása, amely képes támogatni egy miniszterelnök-jelöltet.
A szenátus alkotmányügyi bizottsága alkotmányos természetű jogi konfliktust állapított meg a parlament és a kormány között a SAFE védelmi hitelprogramot is érintő 2026/38-as sürgősségi kormányrendelet kapcsán.
Esőre és viharokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás van érvényben kedden az ország szinte egész területén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!