
Több mint 1,7 milliárd euró készpénzt jelentettek be Románia határain 2024–2025 között, az összeg jelentős részének Ukrajna a származási helye
Fotó: Pixabay
Több mint 1,7 milliárd euró készpénzt jelentettek be Romániába történt beutazáskor 2024-ben és 2025-ben a pénzügyminisztérium ellenőrző testülete és a Román Vámhatóság közös elemzése szerint. A jelentés ismétlődő pénzmozgásokra utal, amelyek egy szűk csoport kezében összpontosulnak, és Ukrajnából induló, visszatérő útvonalakon zajlanak, ami súlyos pénzmosási kockázatok gyanúját kelti a bukaresti hatóságok szerint.
2026. május 14., 13:232026. május 14., 13:23
2026. május 14., 13:332026. május 14., 13:33
A román határátkelőhelyeken benyújtott készpénzbevallásokra vonatkozó stratégiai elemzések rávilágítanak a jelentős, ismétlődő és koncentrált, határon átnyúló készpénzmozgásokra, amelyek tavaly és tavalyelőtt több mint 1,7 milliárd eurót tettek ki a pénzügyminisztérium által a Román Vámhatósággal együttműködésben nemrég készített jelentés szerint, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett csütörtökön.
A hivatalos adatokból kitűnik, hogy 2024. január 1. és 2025. december 31. között a lekérdezett adatbázisokban 7593 készpénzbevallást rögzítettek, ebből 5758-at az Európai Unióba való belépéskor a román határátkelőhelyeken, 1835-öt pedig az EU-ból való kilépéskor. A beutazáskor bejelentett teljes összeg 1,261 milliárd euró, a kiutazáskor pedig 511,7 millió euró volt.
a nagyon nagy összegű készpénznek egy szűk körű csoportnál való koncentrálódására, valamint ugyanazon útvonalak és határátkelőhelyek ismételt használatára.
amelyet a Moldovai Köztársaság és Törökország követett, míg a bejelentett készpénz fő célpontjai Törökország, Ausztria és Románia volt. Csak a 2024–2025 közötti időszakban a Románián keresztül az EU-ba történő belépéskor benyújtott nyilatkozatok 73 százalékának származási helye Ukrajna volt.
Az ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy egy szűk személyi kör ismétlődően szállított nagyon nagy összegű készpénzt.
A vizsgálat során olyan eseteket azonosítottak, amikor személyek ismétlődően jelentős összegű készpénzt hoztak be Románia határátkelőhelyein keresztül, elsősorban az Ukrajna–Románia–Ausztria vagy az Ukrajna–Románia–Törökország útvonalat használva.
Az elemzés azt is feltárta, hogy néhány átkelőhelyen rendkívül nagy mennyiségű készpénz halmozódott fel.
A vizsgálat során elemzett adatok azt mutatják, hogy 2025 első hónapjaiban a határon átvitt készpénzforgalom jelentősen megnőtt, mind az Európai Unióba történő behozatal, mind a kivitel tekintetében. A jelenség csúcspontját 2025 március és május között regisztrálták, amikor a bejelentett mennyiségek egyértelműen meghaladták a 2024 azonos időszakában mért szinteket.
2025 júniusától kezdődően, és 2026-ban is a pénzáramlások erőteljesen csökkentek. Így a 2025-ös év második felének és a 2026-os év első hónapjainak szintjei jelentősen alacsonyabbak, mint a csúcsidőszakban. A változás arra utal, hogy az év első felében azonosított jelenség enyhült, többek között a pénzügyminisztérium által kezdeményezett ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedések fokozása révén – vonja le a következtetést az Adevărul elemzése.
Amely szerint amúgy a pénzügyminisztérium ellenőrző testülete és a Román Vámhatóság jelenleg olyan ellenőrzési tevékenységeket folytat, amelyek céljai között szerepel az Európai Unióba behozott vagy onnan kivitt készpénz ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések és belső szabályok betartásának vizsgálata, valamint az uniós határon történő készpénzbejelentéshez használt egységes nyomtatvány kezelésének ellenőrzése a 2024–2025-ös időszakra vonatkozóan.
Mint ismeretes, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter március 6-án közölte, hogy Budapesten a magyar hatóságok „túszul ejtettek” hét ukrán állampolgárt, az Oscsadbank munkatársait, és elvették a szállított értékeket. Elmondása szerint az alkalmazottak készpénzt és aranyrudakat szállítottak két banki járművel a bankok közötti szokásos elszámolások keretében, és Ausztria felől Ukrajnába tartva keresztül haladtak volna Magyarországon.
Március 10-én a magyar kormány külön rendeletet fogadott el az Oscsadbanktól lefoglalt készpénz és arany ügyében, és a vizsgálat idejére ezek az értékek a magyar hatóságok ellenőrzése alatt maradtak. A magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) akkori közleménye szerint az Oscsadbank 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállított Ausztriából Ukrajnába pénzszállító járművekben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május elején ugyanakkor bejelentette, hogy Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le.

A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.

A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
A tűzoltók 15 megye 28 településén és Bukarestben vonultak ki az elmúlt 24 órában kiszivattyúzni a vizet az elárasztott lakóházakból és udvarokról, illetve eltávolítani a viharos időjárás miatt leszakadt tetőelemeket és kidőlt fákat.
Nem hagyta szó nélkül Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes, hogy neve felkerült a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) jelentésébe azon személyek listájára, akik „példátlanul agresszív magatartást tanúsítanak a bírákkal szemben”.
Egy friss felmérés arra világít rá, hogy a román állampolgárok fele biztosra veszi, hogy felismeri az álhíreket – de más emberek ítélőképességét a megkérdezettek nagy hányada alábecsüli.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem szavaz bizalmat az Eugen Tomac vezette szakértői kormánynak a parlamentben – jelentette be Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a párt elnöke.
Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter csütörtöki bejelentése szerint Románia az azonnali törlesztésnél kedvezőbb megoldást keres a Pfizerrel szembeni 680 millió eurós tartozás kifizetésére, hogy kímélje a költségvetést.
Bizalmat kért a román hadsereggel szemben Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter egy esetleges orosz támadás esetére.
A Bírák Fóruma Egyesület szerdán este cáfolta a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlegének azt az állítását, miszerint több mint 3500 bíró megszavazta „az igazságszolgáltatás politikai alárendelésére tett kísérlet elítélését”.
Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök közölte: hajlandó lecserélni azon miniszterjelölteket, akik ellen a parlamenti pártok kifogásokat emelnek, de ragaszkodik ahhoz, hogy ne politikai, hanem szakértői kormányt alakítson.
A román védelmi tárca hivatalos megkeresést intézett az ukrán védelmi minisztériumhoz a konstancai kikötőben felrobbant drónnal kapcsolatos incidens tisztázása érdekében – közölte Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Fontos, hogy a NATO megerősítse jelenlétét, a légi és tengeri drónok elleni képességeit Romániában – hangsúlyozta a Nicușor Dan elnök szerdán.
szóljon hozzá!