Több mint 1,7 milliárd euró készpénzt jelentettek be Románia határain 2024–2025 között, az összeg jelentős részének Ukrajna a származási helye
Fotó: Pixabay
Több mint 1,7 milliárd euró készpénzt jelentettek be Romániába történt beutazáskor 2024-ben és 2025-ben a pénzügyminisztérium ellenőrző testülete és a Román Vámhatóság közös elemzése szerint. A jelentés ismétlődő pénzmozgásokra utal, amelyek egy szűk csoport kezében összpontosulnak, és Ukrajnából induló, visszatérő útvonalakon zajlanak, ami súlyos pénzmosási kockázatok gyanúját kelti a bukaresti hatóságok szerint.
2026. május 14., 13:232026. május 14., 13:23
2026. május 14., 13:332026. május 14., 13:33
A román határátkelőhelyeken benyújtott készpénzbevallásokra vonatkozó stratégiai elemzések rávilágítanak a jelentős, ismétlődő és koncentrált, határon átnyúló készpénzmozgásokra, amelyek tavaly és tavalyelőtt több mint 1,7 milliárd eurót tettek ki a pénzügyminisztérium által a Román Vámhatósággal együttműködésben nemrég készített jelentés szerint, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett csütörtökön.
A hivatalos adatokból kitűnik, hogy 2024. január 1. és 2025. december 31. között a lekérdezett adatbázisokban 7593 készpénzbevallást rögzítettek, ebből 5758-at az Európai Unióba való belépéskor a román határátkelőhelyeken, 1835-öt pedig az EU-ból való kilépéskor. A beutazáskor bejelentett teljes összeg 1,261 milliárd euró, a kiutazáskor pedig 511,7 millió euró volt.
a nagyon nagy összegű készpénznek egy szűk körű csoportnál való koncentrálódására, valamint ugyanazon útvonalak és határátkelőhelyek ismételt használatára.
amelyet a Moldovai Köztársaság és Törökország követett, míg a bejelentett készpénz fő célpontjai Törökország, Ausztria és Románia volt. Csak a 2024–2025 közötti időszakban a Románián keresztül az EU-ba történő belépéskor benyújtott nyilatkozatok 73 százalékának származási helye Ukrajna volt.
Az ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy egy szűk személyi kör ismétlődően szállított nagyon nagy összegű készpénzt.
A vizsgálat során olyan eseteket azonosítottak, amikor személyek ismétlődően jelentős összegű készpénzt hoztak be Románia határátkelőhelyein keresztül, elsősorban az Ukrajna–Románia–Ausztria vagy az Ukrajna–Románia–Törökország útvonalat használva.
Az elemzés azt is feltárta, hogy néhány átkelőhelyen rendkívül nagy mennyiségű készpénz halmozódott fel.
A vizsgálat során elemzett adatok azt mutatják, hogy 2025 első hónapjaiban a határon átvitt készpénzforgalom jelentősen megnőtt, mind az Európai Unióba történő behozatal, mind a kivitel tekintetében. A jelenség csúcspontját 2025 március és május között regisztrálták, amikor a bejelentett mennyiségek egyértelműen meghaladták a 2024 azonos időszakában mért szinteket.
2025 júniusától kezdődően, és 2026-ban is a pénzáramlások erőteljesen csökkentek. Így a 2025-ös év második felének és a 2026-os év első hónapjainak szintjei jelentősen alacsonyabbak, mint a csúcsidőszakban. A változás arra utal, hogy az év első felében azonosított jelenség enyhült, többek között a pénzügyminisztérium által kezdeményezett ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedések fokozása révén – vonja le a következtetést az Adevărul elemzése.
Amely szerint amúgy a pénzügyminisztérium ellenőrző testülete és a Román Vámhatóság jelenleg olyan ellenőrzési tevékenységeket folytat, amelyek céljai között szerepel az Európai Unióba behozott vagy onnan kivitt készpénz ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések és belső szabályok betartásának vizsgálata, valamint az uniós határon történő készpénzbejelentéshez használt egységes nyomtatvány kezelésének ellenőrzése a 2024–2025-ös időszakra vonatkozóan.
Mint ismeretes, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter március 6-án közölte, hogy Budapesten a magyar hatóságok „túszul ejtettek” hét ukrán állampolgárt, az Oscsadbank munkatársait, és elvették a szállított értékeket. Elmondása szerint az alkalmazottak készpénzt és aranyrudakat szállítottak két banki járművel a bankok közötti szokásos elszámolások keretében, és Ausztria felől Ukrajnába tartva keresztül haladtak volna Magyarországon.
Március 10-én a magyar kormány külön rendeletet fogadott el az Oscsadbanktól lefoglalt készpénz és arany ügyében, és a vizsgálat idejére ezek az értékek a magyar hatóságok ellenőrzése alatt maradtak. A magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) akkori közleménye szerint az Oscsadbank 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállított Ausztriából Ukrajnába pénzszállító járművekben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május elején ugyanakkor bejelentette, hogy Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) kormányra kellene kerülnie – jelentette ki pénteken Gheorghe Falcă, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, a párt alelnöke.
Kihallgatásra beidézte pénteken reggelre az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) jászvásári kirendeltsége Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnököt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét.
A videójátékok világa 2026-ban elképesztő ütemben fejlődik, az új generációs grafikai motorok, a valós idejű sugárkövetés (ray tracing) és az mesterséges intelligenciával támogatott képfrissítési technológiák mind új szintre emelték a vizuális élményt.
Újabb drón csapódhatott be Románia területén péntekre virradóra, ugyanakkor a légvédelmi radarok nem jelezték idegen repülő tárgya berepülését az ország légterébe.
A legfrissebb adatok szerint Románia lakossága egyelőre még fiatalabbnak számít az uniós átlagnál, a számok azonban azt mutatják: az ország gyorsabban öregszik, mint Európa, ma száz fiatalra 136 idős jut.
Nem olcsó mulatság Romániában betegnek lenni: ha orvoshoz kell menni, az embereknek továbbra is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk – világít rá a Közgazdaságtudományi Akadémia Transzparencia a román egészségügyi rendszer pénzügyeiben című jelentése.
Nicușor Dan államfő közölte, az elnöki hivatal ígéretéhez híven előbb-utóbb közzé teszi a jelentést a 2024-es elnökválasztás eredményének érvénytelenítéséről.
Miután a parlament szerdán nem szavazott bizalmat a Siegfried Mureșan vezette kormánynak, Kelemen Hunor „felmelegítette” korábbi javaslatát, miszerint a politikai patthelyzet áthidalása érdekében köztisztviselőkből álló kormányt kellene alakítani.
Nicuşor Dan elnök szintén szerdán este bejelentette, hogy a következő egyeztetéseken feltételként fogja szabni a pártoknak, hogy ne vonják be az AUR-t a kormányba.
Siegfried Mureșan kormánya azért nem kapta meg az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatását a szerdai bizalmi szavazáson, mert a pártnak saját kormányzati ambíciói vannak – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János elemző.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!