Több mint 1,7 milliárd euró készpénzt jelentettek be Románia határain 2024–2025 között, az összeg jelentős részének Ukrajna a származási helye
Fotó: Pixabay
Több mint 1,7 milliárd euró készpénzt jelentettek be Romániába történt beutazáskor 2024-ben és 2025-ben a pénzügyminisztérium ellenőrző testülete és a Román Vámhatóság közös elemzése szerint. A jelentés ismétlődő pénzmozgásokra utal, amelyek egy szűk csoport kezében összpontosulnak, és Ukrajnából induló, visszatérő útvonalakon zajlanak, ami súlyos pénzmosási kockázatok gyanúját kelti a bukaresti hatóságok szerint.
2026. május 14., 13:232026. május 14., 13:23
2026. május 14., 13:332026. május 14., 13:33
A román határátkelőhelyeken benyújtott készpénzbevallásokra vonatkozó stratégiai elemzések rávilágítanak a jelentős, ismétlődő és koncentrált, határon átnyúló készpénzmozgásokra, amelyek tavaly és tavalyelőtt több mint 1,7 milliárd eurót tettek ki a pénzügyminisztérium által a Román Vámhatósággal együttműködésben nemrég készített jelentés szerint, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett csütörtökön.
A hivatalos adatokból kitűnik, hogy 2024. január 1. és 2025. december 31. között a lekérdezett adatbázisokban 7593 készpénzbevallást rögzítettek, ebből 5758-at az Európai Unióba való belépéskor a román határátkelőhelyeken, 1835-öt pedig az EU-ból való kilépéskor. A beutazáskor bejelentett teljes összeg 1,261 milliárd euró, a kiutazáskor pedig 511,7 millió euró volt.
a nagyon nagy összegű készpénznek egy szűk körű csoportnál való koncentrálódására, valamint ugyanazon útvonalak és határátkelőhelyek ismételt használatára.
amelyet a Moldovai Köztársaság és Törökország követett, míg a bejelentett készpénz fő célpontjai Törökország, Ausztria és Románia volt. Csak a 2024–2025 közötti időszakban a Románián keresztül az EU-ba történő belépéskor benyújtott nyilatkozatok 73 százalékának származási helye Ukrajna volt.
Az ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy egy szűk személyi kör ismétlődően szállított nagyon nagy összegű készpénzt.
A vizsgálat során olyan eseteket azonosítottak, amikor személyek ismétlődően jelentős összegű készpénzt hoztak be Románia határátkelőhelyein keresztül, elsősorban az Ukrajna–Románia–Ausztria vagy az Ukrajna–Románia–Törökország útvonalat használva.
Az elemzés azt is feltárta, hogy néhány átkelőhelyen rendkívül nagy mennyiségű készpénz halmozódott fel.
A vizsgálat során elemzett adatok azt mutatják, hogy 2025 első hónapjaiban a határon átvitt készpénzforgalom jelentősen megnőtt, mind az Európai Unióba történő behozatal, mind a kivitel tekintetében. A jelenség csúcspontját 2025 március és május között regisztrálták, amikor a bejelentett mennyiségek egyértelműen meghaladták a 2024 azonos időszakában mért szinteket.
2025 júniusától kezdődően, és 2026-ban is a pénzáramlások erőteljesen csökkentek. Így a 2025-ös év második felének és a 2026-os év első hónapjainak szintjei jelentősen alacsonyabbak, mint a csúcsidőszakban. A változás arra utal, hogy az év első felében azonosított jelenség enyhült, többek között a pénzügyminisztérium által kezdeményezett ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedések fokozása révén – vonja le a következtetést az Adevărul elemzése.
Amely szerint amúgy a pénzügyminisztérium ellenőrző testülete és a Román Vámhatóság jelenleg olyan ellenőrzési tevékenységeket folytat, amelyek céljai között szerepel az Európai Unióba behozott vagy onnan kivitt készpénz ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések és belső szabályok betartásának vizsgálata, valamint az uniós határon történő készpénzbejelentéshez használt egységes nyomtatvány kezelésének ellenőrzése a 2024–2025-ös időszakra vonatkozóan.
Mint ismeretes, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter március 6-án közölte, hogy Budapesten a magyar hatóságok „túszul ejtettek” hét ukrán állampolgárt, az Oscsadbank munkatársait, és elvették a szállított értékeket. Elmondása szerint az alkalmazottak készpénzt és aranyrudakat szállítottak két banki járművel a bankok közötti szokásos elszámolások keretében, és Ausztria felől Ukrajnába tartva keresztül haladtak volna Magyarországon.
Március 10-én a magyar kormány külön rendeletet fogadott el az Oscsadbanktól lefoglalt készpénz és arany ügyében, és a vizsgálat idejére ezek az értékek a magyar hatóságok ellenőrzése alatt maradtak. A magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) akkori közleménye szerint az Oscsadbank 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállított Ausztriából Ukrajnába pénzszállító járművekben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május elején ugyanakkor bejelentette, hogy Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
SPYDER mobil légvédelmi rendszer beszerzéséről írt alá Románia stratégiai keretmegállapodást az izraeli Rafael Advanced Defense Systems céggel a; a szerződés becsült értéke meghaladja a 2 milliárd eurót.
Nicușor Dan szerint a korábbi kormányalakítási megbízások után még volt alapja annak a várakozásnak, hogy az új kabinet megkapja a parlament bizalmát, mostanra azonban bizonyossá vált, hogy egy újabb kormányfőjelölt nem szerezne többséget.
Robbanótöltettel felszerelt drón maradványaira bukkantak Tulcea megyében. Idén 15 drón hatolt be illetéktelenül a román légtérbe, és 14 esetben azonosítottak drónokat vagy drónmaradványokat román területen – közölte a védelmi minisztérium.
Kedden is vörös, vagyis harmadfokú hőségriasztás van érvényben Románia háromnegyed részén; helyenként 40 Celsius-fok feletti nappali csúcsértékek várhatók – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Országszerte több mint 40 személy szorult orvosi ellátásra hétfőn a kánikula miatt, közülük 31-et kórházba szállítottak. Egy személy életét vesztette.
Vélhetően korlátozott jogkörű ügyvivői kormány marad Románia élén a következő hetekben, hónapokban is, miután a szerdán kezdődő parlamenti szünetig vajmi kevés az esély arra, hogy a pártok megállapodásra jussanak egy új kabinetről.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS), Románia egyik legnagyobb érdekvédelmi szövetsége hétfőn felhívta a figyelmet: a munkáltatóknak gondoskodniuk kell az alkalmazottak egészségügyi védelméről kánikula idején.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kész bármelyik politikussal tárgyalni egy kormánytöbbségről – jelentette ki hétfőn Petrișor Peiu.
A nagy hőségre vonatkozó vörös szintű riasztás miatt módosították a 2026-os érettségi vizsga ütemtervét. Az oktatási minisztérium hétfőn bejelentette, hogy minden érettségiző diák a szaknak megfelelő kötelező vizsgát július 1-jén, szerdán fogja letenni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!