Rossz példa. Az USR közigazgatási átszervezésről szóló tervezete figyelmen kívül hagyta a kulturális és történelmi hagyományokat, most a PSD állhat elő új térképpel
Fotó: USR/képviselőház
Ismét napirendre kerülhet a romániai közigazgatási átszervezés: Marcel Ciolacu hétfőn zöld utat kapott a Szociáldemokrata Párt (PSD) Országos Politikai Tanácsától, hogy törvénytervezetet dolgozzon ki az ország területi közigazgatási átszervezéséről – közölték politikai források a G4Mediával.
2025. január 13., 13:432025. január 13., 13:43
2025. január 13., 14:352025. január 13., 14:35
A közigazgatási átszervezés a megyék határainak átrajzolását és esetleg a települések új meghatározását is jelenti, abban az értelemben, hogy bizonyos lakosságszámhoz kötnék, melyik település minősülhet városnak vagy községnek.
Ciolacu hétfőn megerősítette, hogy új tervezet készül.
„Szeretnék még ebben a parlamenti ülésszakban előállni egy, a területi átszervezésről szóló tervezettel” – mondta.
A PSD-bizottság fogja kidolgozni a törvénytervezetet, amelyet aztán megvitatnak a kormánykoalícióban, majd a parlament elé terjesztik.
Lucian Romașcanu, a PSD szóvivője elmondta, hogy a párt Országos Politikai Tanácsának hétfői ülésén úgy döntöttek, hogy a közeljövő kormányzati és törvényhozási prioritása ennek a munkacsoportnak a felállítása.
„Ez egy olyan ígéret, amelyet a politikai osztály már nagyon régóta tett, és amelyet még nem teljesített. „A tervezet) szorgalmazni fogja a reformot, hogy dinamizáljuk és hatékonyabbá tudjuk tenni a helyi közigazgatást, így természetesen közvetlen következményeként csökkeni fognak az önkormányzatok adminisztrációs költségei, de a reform révén hatékonyabb lesz az emberek támogatása is” – mondta Romașcanu.
Megjegyezte, hogy a reform során sok mindent figyelembe kell venni.
„Bizonyára szükség van egyes helyi közösségek megerősítésére, szükség van a közszolgáltatások és az állami szolgáltatások megerősítésére ezekben a közösségekben. Nagyon sok minden beletartozik ebbe, beleértve az oktatást, az egészségügyet, az egészségügyhöz való hozzáférést, az infrastruktúrát és így tovább. Nincs olyan elv, hogy (egyes települések - a szerk.) megszűnjenek. Az összevonás talán szóba jöhet, ezt meg fogjuk vitatni” – mondta a PSD szóvivője.
Reméljük, az RMDSZ vezetői vannak annyira úriemberek, hogy legalább egy csokor virágot és egy doboz bonbont küldenek majd Elena Lasconinak, köszönetképpen azért, hogy a pártja kitűnő kampánytémát biztosított számukra a választások előtti hetekben.
Mint ismeretes, a közigazgatási-területi átszervezésről évek óta vita zajlik, a fő érvek gazdaságiak: elviekben lehetővé tenné a valódi decentralizációt és a bürokráciamentesítést, és megszüntetné az önkormányzatok költségeit a nagyon kis településeken.
Legutóbb a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) terjesztett be egy ilyen témájú törvénytervezetet a parlamenti és az elnökválasztási kampányban, tavaly októberben.
Az erdélyi magyar jövőt veszélyezteti a romániai közigazgatási átszervezésre vonatkozó legújabb törvénytervezet – hangsúlyozta Antal Árpád és Tamás Sándor szerdán Sepsiszentgyörgyön sajtótájékoztatón.
A javasolt intézkedések között szerepel a megyék és az önkormányzatok számának csökkentése, valamint Bukarest átszervezése, hogy takarékosabb államot hozzanak létre kevesebb intézménnyel, ahol takarékosan bánnak a közpénzekkel.
Az államfőválasztás első fordulóját követően, amelyet a szélsőjobboldali Călin Georgescu nyert meg, a második helyen pedig Elena Lasconi USR-elnök végzett, az USR az RMDSZ támogatásának megszerzése érdekében visszavonta a magyar politikusok által a túlzott központosítás és a magyarlakta régiók román többségű területekkel való összevonásának szándéka miatt bírált tervezetet.
Benyújtotta a bukaresti parlamentnek közigazgatási reformcsomagja első törvénytervezeteit a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amely az önkormányzatok számának drasztikus csökkentésével karcsúsítaná az államot.
Az RMDSZ ugyanis még a választások előtt hangsúlyozta: nem fogadna el olyan tervezetet, amely hátrányosan érintené a magyarokat, ezért azt tűzte ki célként, hogy ott üljön az asztalnál, amikor a térképeket átrajzolják.
Egyébként alkotmánymódosítás nélkül lehetetlen mélyre ható átszervezést végrehajtani, mivel az alaptörvény csak országos, megyei és települési szinteket rögzít, regionálist nem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!