Balogh Levente
2024. november 15., 12:002024. november 15., 12:00
2025. február 17., 14:412025. február 17., 14:41
Reméljük, az RMDSZ vezetői vannak annyira úriemberek, hogy legalább egy csokor virágot és egy doboz bonbont küldenek majd Elena Lasconinak, az USR elnökének, köszönetképpen azért, hogy a pártja kitűnő kampánytémát biztosított számukra a választások előtti hetekben.
Mint ismeretes, az általában az értelmiségiek pártjának tekintett, technokrata megoldásokat preferáló liberális alakulat a választási kampány hevében olyan közigazgatási átszervezési javaslattal állt elő, amely drasztikusan átalakítaná az országot.
Eszerint
Emellett a 20 ezernél kevesebb lakosú településeket megfosztaná városi rangjuktól, mint ahogy a 3000-nél kevesebb lakossal rendelkező községek sem lehetnének többé községek. A parlamenti küszöb megugrása miatt aggódó RMDSZ kampánygépezete természetesen azonnal ráugrott a témára, hiszen az már a korábbi, hasonló tervek kapcsán is elhangzott:
A magyar szervezet illetékesei nem is mulasztanak el egyetlen alkalmat sem, hogy a tervezet kártékony voltát hangoztassák, és hozzátegyék, hogy annak megvalósulásától csakis ők lennének képesek megvédeni a magyarságot.
Nem mintha a vonatkozó tervek nem lennének valóban veszélyesek. De nem csak a magyarokra azok, hanem az ország minden polgárára, hiszen az erdélyi és partiumi románok számára ugyanúgy káros következményekkel járnának, mint a Kárpátokon túl élő moldvaiak vagy havasalföldiek esetében. Elvégre a kulturális és történelmi hagyományok, a földrajzi tények, a hosszú évek alatt kialakult gazdasági kapcsolatok semmibe vétele nemzetiségre való tekintet nélkül ugyanúgy tönkreteszi minden régió lakóinak az életét.
Mindemellett
Az USR által beterjesztett tervezet tökéletes példája annak a lekezelő arroganciának és hübrisznek, amely a magukat világmegváltónak képzelő politikusok és pártok sajátja: felülről irányított, társadalommérnökösködő kísérlet, az „akkor is fejleszteni fogunk, ha beledöglesz” elv jegyében, amelyet a jakobinusoktól kezdve a kommunistákon át a nácikig a közismert sikerrel és eredményességgel alkalmaztak a történelem során.
Ebbéli minőségében pedig kiválóan alkalmas arra, hogy teljes egészében lejárassa a közigazgatási átszervezés gondolatát, holott az alapvetően nem is lenne ördögtől való. Csak éppen tökéletesen fordított gondolkodásmód mentén kell megvalósítani.
Márpedig ez teljesen szembe megy a szubszidiaritás elvével, amely értelmében minden döntést a lehető legközelebbi szinten kell meghozni azokhoz, akiket érint, és amely elvileg az EU egyik fő alapelve is lenne.
Egy igazi közigazgatási reform nem íróasztalok mellett kitalált számok alapján, a fűnyíróelv szerint döntené el, hogy mely település milyen besorolást kaphat, hanem a terepen megtapasztalt realitások alapján – és a fő szempontnak annak kell lennie, hogy minél több területen adják át a döntési jogot a felsőbb szintektől az alsóknak. Természetesen a szükséges anyagi forrásokkal együtt.
Ehhez persze
Így aztán alapvető fontosságú, hogy az évszázadok óta kulturálisan és történelmileg összetartozó területek ugyanazon régióba kerüljenek, méghozzá úgy, hogy ne osszák be őket olyan régiók irányítása alá, amelyekhez jóformán semmi közük.
Persze egyértelmű, hogy az USR részéről az egész javaslat nem több kampányeszköznél, amelynek a legfőbb szerepe az, hogy annak kapcsán addig is beszélnek a pártról, amíg kifejtik, hogy miért úgy ostobaság az egész, ahogy van, hiszen a rossz reklám is reklám.
Ugyanakkor kiváló eszköz lesz a közbeszéd tematizálására, hiszen rá lehet fogni a mai helyzetre, hogy nem is az eddigi kormányok felelőssége az, hogy lassú a fejlődés, már ha egyáltalán van, hanem a rossz közigazgatási beosztásé.
Ennek nyomán újabb és újabb térképekkel lehet előállni, mindegyik kapcsán Kánaánt ígérve, ha végre megvalósul. Közben pedig nem kell olyan „másodlagos fontosságú” témákról beszéli, mint a koherens, közép- és hosszútávú fejlesztési és gazdaságpolitika, vagy rövid távon az infláció és a brutális költségvetési hiány visszaszorítása, amely a legrosszabb esetben akár adóemelésekkel és a szociális kiadások csökkentésével is járhat.
Persze előbb-utóbb valamelyik verzió megvalósul, de egyáltalán nem mindegy, hogy melyik és hogyan.
Éppen ezért javallott nem csupán etnikai szempontból támadni – az egyébként a magyar közösségre kiemelten veszélyes – tervezeteket, hanem igyekezni kell minél több román szövetségest is találni, akikben tudatosítani kell: bármely, az USR-éhez hasonló átszervezési kísérlet az ország valamennyi polgára számára rossz.
Az, hogy mi és hogyan valósul meg, amúgy is a parlamenti választások nyomán a román pártok között kialakuló erőviszonyon múlik. Ha nem lesz szükség egy újabb koalíció stabil többségéhez az RMDSZ-re, akkor sokkal nehezebb lesz egy ilyen, számunkra kiemelten veszélyes tervezet megvalósítását megakadályozni.
Így aztán
Ez jelentheti az igazi menekülési útvonalat az eszement közigazgatási átszervezési tervekkel és az asszimilációval szemben.
Rostás Szabolcs
Sok mindent elárul a romániai és magyarországi nyilvánosság „témaérzékenységéről”, hogy milyen irányba tolódott el az RMDSZ 17. kongresszusával kapcsolatos közbeszéd, kommentáradat.
Balogh Levente
Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.
Balogh Levente
A moldovai választások nyomán egyelőre elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország befolyási övezete újabb országgal gyarapodjon, ám biztosak lehetünk benne: Moszkva nem tesz le arról, hogy helyzetbe kerüljön a Pruton túli országban.
Balogh Levente
Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a jelek szerint mindent elkövet azért, hogy elnyerje a Dan Tanasă leglelkesebb követője címet.
Balogh Levente
Szemléletes szlengkifejezéssel élve az elmúlt napok drónincidenseivel Putyin elnök bekóstolta a NATO-t, a katonai szövetség pedig a hurrápotimista kommentárok ellenére nem vizsgázott a legfényesebben, miközben az ukrajnai háború tovább eszkalálódott.
Makkay József
Egyre több sebből vérzik a Bolojan-kormány reformcunamija minden fronton, amivel az elszabadult román államháztartást próbálja rendbe hozni. Az a legnagyobb baj vele, hogy kivitelezéséhez nincs meg a társadalom nagyobb részének a támogatása.
Balogh Levente
Talán nem vagyunk egyedül azzal, hogy inkább azon lepődtünk volna meg, ha az EB elfogadja a nemzeti régiók támogatásáról szóló erdélyi kezdeményezést. Így nem is csodálkozunk azon, hogy a testület lesöpörte az asztalról a projektet.
2 hozzászólás