Hirdetés
Balogh Levente

Balogh Levente

Ki menti meg a magyarokat az eszement közigazgatási átszervezéstől és az asszimilációtól?

2024. november 15., 12:002024. november 15., 12:00

2025. február 17., 14:412025. február 17., 14:41

This article is available in English. Share it!

Reméljük, az RMDSZ vezetői vannak annyira úriemberek, hogy legalább egy csokor virágot és egy doboz bonbont küldenek majd Elena Lasconinak, az USR elnökének, köszönetképpen azért, hogy a pártja kitűnő kampánytémát biztosított számukra a választások előtti hetekben.

Mint ismeretes, az általában az értelmiségiek pártjának tekintett, technokrata megoldásokat preferáló liberális alakulat a választási kampány hevében olyan közigazgatási átszervezési javaslattal állt elő, amely drasztikusan átalakítaná az országot.

Eszerint

a jelenlegi, emberi léptékű megyék helyett az uniós források lehívásához mesterségesen kialakított gazdasági régiókat „nevezné ki” megyékké, vagyis az ország nyolc gigamegyéből állna.

Emellett a 20 ezernél kevesebb lakosú településeket megfosztaná városi rangjuktól, mint ahogy a 3000-nél kevesebb lakossal rendelkező községek sem lehetnének többé községek. A parlamenti küszöb megugrása miatt aggódó RMDSZ kampánygépezete természetesen azonnal ráugrott a témára, hiszen az már a korábbi, hasonló tervek kapcsán is elhangzott:

egy ilyen átszervezés esetén még a tömbmagyar vidékek is a beolvadás útjára lépnének, hiszen az új, hatalmas megyékben nyomasztóvá válna a román túlsúly.

A magyar szervezet illetékesei nem is mulasztanak el egyetlen alkalmat sem, hogy a tervezet kártékony voltát hangoztassák, és hozzátegyék, hogy annak megvalósulásától csakis ők lennének képesek megvédeni a magyarságot.

Nem mintha a vonatkozó tervek nem lennének valóban veszélyesek. De nem csak a magyarokra azok, hanem az ország minden polgárára, hiszen az erdélyi és partiumi románok számára ugyanúgy káros következményekkel járnának, mint a Kárpátokon túl élő moldvaiak vagy havasalföldiek esetében. Elvégre a kulturális és történelmi hagyományok, a földrajzi tények, a hosszú évek alatt kialakult gazdasági kapcsolatok semmibe vétele nemzetiségre való tekintet nélkül ugyanúgy tönkreteszi minden régió lakóinak az életét.

Mindemellett

számunkra amolyan „halmazati büntetés”, hogy egy ilyen eszement, a valóságot semmibe vevő terv az általános életminőség rontása mellett még a magyar közösség szülőföldjéről való eltűnését, asszimiliációját is felgyorsítaná.

Az USR által beterjesztett tervezet tökéletes példája annak a lekezelő arroganciának és hübrisznek, amely a magukat világmegváltónak képzelő politikusok és pártok sajátja: felülről irányított, társadalommérnökösködő kísérlet, az „akkor is fejleszteni fogunk, ha beledöglesz” elv jegyében, amelyet a jakobinusoktól kezdve a kommunistákon át a nácikig a közismert sikerrel és eredményességgel alkalmaztak a történelem során.

Ebbéli minőségében pedig kiválóan alkalmas arra, hogy teljes egészében lejárassa a közigazgatási átszervezés gondolatát, holott az alapvetően nem is lenne ördögtől való. Csak éppen tökéletesen fordított gondolkodásmód mentén kell megvalósítani.

Az USR tervezete mindenbe beavatkozni akaró, központosított állam elvén alapszik, amely elvonja a helyi szintről a döntési jogokat, és nagyrégiós központokba helyezi át.

Márpedig ez teljesen szembe megy a szubszidiaritás elvével, amely értelmében minden döntést a lehető legközelebbi szinten kell meghozni azokhoz, akiket érint, és amely elvileg az EU egyik fő alapelve is lenne.

Egy igazi közigazgatási reform nem íróasztalok mellett kitalált számok alapján, a fűnyíróelv szerint döntené el, hogy mely település milyen besorolást kaphat, hanem a terepen megtapasztalt realitások alapján – és a fő szempontnak annak kell lennie, hogy minél több területen adják át a döntési jogot a felsőbb szintektől az alsóknak. Természetesen a szükséges anyagi forrásokkal együtt.

Ehhez persze

szükséges a felelős gazdálkodás és a megfelelő ellenőrzési mechanizmusok is, de a helyes irány semmiképpen sem az, hogy szétrobbantjuk az évszázados, gyakran évezredes szerves fejlődés nyomán létrejött rendszereket csak azért, mert valakiken valamely ideológia hatására éppen kitört a reformdüh, és világmegváltósdit akarnak játszani.

Így aztán alapvető fontosságú, hogy az évszázadok óta kulturálisan és történelmileg összetartozó területek ugyanazon régióba kerüljenek, méghozzá úgy, hogy ne osszák be őket olyan régiók irányítása alá, amelyekhez jóformán semmi közük.

Persze egyértelmű, hogy az USR részéről az egész javaslat nem több kampányeszköznél, amelynek a legfőbb szerepe az, hogy annak kapcsán addig is beszélnek a pártról, amíg kifejtik, hogy miért úgy ostobaság az egész, ahogy van, hiszen a rossz reklám is reklám.

Nem csodálkoznánk persze, ha más pártok is felkapnák a témát – korábban is volt rá példa –, hiszen kellőképpen hangzatos, ugyanakkor általános és megfoghatatlan ahhoz, hogy érdemi konkrétumokat kelljen elmondani róla.

Ugyanakkor kiváló eszköz lesz a közbeszéd tematizálására, hiszen rá lehet fogni a mai helyzetre, hogy nem is az eddigi kormányok felelőssége az, hogy lassú a fejlődés, már ha egyáltalán van, hanem a rossz közigazgatási beosztásé.

Ennek nyomán újabb és újabb térképekkel lehet előállni, mindegyik kapcsán Kánaánt ígérve, ha végre megvalósul. Közben pedig nem kell olyan „másodlagos fontosságú” témákról beszéli, mint a koherens, közép- és hosszútávú fejlesztési és gazdaságpolitika, vagy rövid távon az infláció és a brutális költségvetési hiány visszaszorítása, amely a legrosszabb esetben akár adóemelésekkel és a szociális kiadások csökkentésével is járhat.

Persze előbb-utóbb valamelyik verzió megvalósul, de egyáltalán nem mindegy, hogy melyik és hogyan.

Afelől ne legyenek illúzióink, hogy ha az átalakítás „melléktermékeként” a magyarok beolvadása, eljelentéktelenedése is megvalósíthatónak tűnik, akkor az etnikailag tiszta román országot évszázados vágyálomnak tekintő román politikum nem habozik majd véghez is vinni, ami ennek érdekében megtehető.

Éppen ezért javallott nem csupán etnikai szempontból támadni – az egyébként a magyar közösségre kiemelten veszélyes – tervezeteket, hanem igyekezni kell minél több román szövetségest is találni, akikben tudatosítani kell: bármely, az USR-éhez hasonló átszervezési kísérlet az ország valamennyi polgára számára rossz.

Az, hogy mi és hogyan valósul meg, amúgy is a parlamenti választások nyomán a román pártok között kialakuló erőviszonyon múlik. Ha nem lesz szükség egy újabb koalíció stabil többségéhez az RMDSZ-re, akkor sokkal nehezebb lesz egy ilyen, számunkra kiemelten veszélyes tervezet megvalósítását megakadályozni.

Így aztán

nem árt már idejekorán minél több román politikai és civil szervezetben, önkormányzati illetékesben és egyszerű polgárban is tudatosítani, hogy egy, a magyarok számára kiemelten rossz, óriásmegyékben gondolkodó és a történelmi, kulturális tradíciókat semmibe vevő tervezet megvalósulásával ők sem járnának jobban.

Ez jelentheti az igazi menekülési útvonalat az eszement közigazgatási átszervezési tervekkel és az asszimilációval szemben.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

A Donroe-elv, avagy Amerika az amerikaiaké, de főleg az Egyesült Államoké

Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.

Somogyi Botond

Somogyi Botond

Trump és Venezuela: ki sem lóg a lóláb...

Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.

Balogh Levente

Balogh Levente

Most zárult le egy generáció fiatalsága

Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ha nem lett volna elég a válságból, az alkotmánybírák gondoskodtak újabbról

Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.

Balogh Levente

Balogh Levente

Benes-dekrétumok: bebetonozott jogfosztás a jogállamiságra olyannyira finnyás EU-ban

Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ha szlovákozásért járt a bocsánatkérés, járjon a románozásért is

Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.

Balogh Levente

Balogh Levente

Gazságszolgáltatás

Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.

Hirdetés