Hirdetés

Hét megyét hagyna meg, drasztikusan csökkentené a községek számát az USR közigazgatási törvénytervezete

Durva beavatkozás. Az USR tervezete számos közigazgatási egység felszámolásával durva központosítást eredményezne •  Fotó: USR/képviselőház

Durva beavatkozás. Az USR tervezete számos közigazgatási egység felszámolásával durva központosítást eredményezne

Fotó: USR/képviselőház

Benyújtotta a bukaresti parlamentnek közigazgatási reformcsomagja első törvénytervezeteit a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amely az önkormányzatok számának drasztikus csökkentésével karcsúsítaná az államot.

Krónika

2024. október 23., 10:322024. október 23., 10:32

Az USR kedden kiadott közleménye szerint a párt szenátusi frakcióvezetőjének és két képviselőjének aláírásával beterjesztett tervezet fejlesztési régiónként összevonná a megyéket, így a jelenlegi 41 megye helyett 7 maradna, Bukarestben pedig megszűnne a hat kerületi önkormányzati képviselőtestület, a fővárost egyetlen főpolgármesteri hivatal és közgyűlés igazgatná.

Az USR elképzelése szerint

Hirdetés

nem viselhetne városi rangot 20 ezer lakosnál kisebb település, a községeket pedig (több faluból) legalább 3000 lakossal lehetne kialakítani.

A tervezet a helyben maradó adóbevételek növelésével bátorítaná önkéntes egyesülésre a kisebb településeket. A települések fúzióiról helyi népszavazásokkal lehetne dönteni.

A parlamenti választásokra és kormányzati szerepre készülő ellenzéki párt szerint jelenleg tíz romániai település közül kilenc „csődtömeg”, nem képes a közösségeket fejleszteni, és csak arra való, hogy a közpénzeket a „pártklientúrához” juttassa.

Az alkotmánymódosítás nélkül is megvalósítható közigazgatási reformtól az USR azt reméli, hogy ezzel mintegy 17 milliárd lejt (1370 milliárd forintot), vagyis 2000 kilométernyi autópálya, vagy 5-6 regionális kórház megépítésére elegendő közpénzt lehetne megtakarítani évente.

Mint ismeretes, a közigazgatási szempontból semmilyen hatáskörrel nem rendelkező fejlesztési régiókat kizárólag statisztikai megfontolások alapján 1998-ban jelölte ki az európai integrációra készülő Románia.

Az erdélyi, partiumi és bánsági megyéket nem történelmi tájegységenként, hanem a lakosság száma alapján sorolták be a Nyugati, Észak-nyugati és Központi Fejlesztési Régióhoz.

Az RMDSZ nem hagyta szó nélkül a magyar szempontból hátrányos tervezetet.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a közösségi oldalára feltett videóban figyelmeztetett:

a tervezettel megszüntetnék a székelyföldi megyéket, és nem a hagyományos régiókhoz kötődő, jól működő közigazgatási egységet hoznak létre, hanem a mostani nyolc fejlesztési régiót alakítanák át olyan régiókká, ami közigazgatási hatáskörökkel rendelkezik.

Ez ugyanakkor több kistelepülés összeolvasztásával is járna.

Korodi rámutatott:

a bukaresti és regionális központosítással olyan emberek kezébe kerülne a döntéshozatal, amely nagyon messze van a helyi közösségektől,

ezt pedig felháborítónak tartja.

„Az erdélyi magyarság szempontjából ez úgy néz ki, hogy megszüntetik azokat a közigazgatási egységeket, amelyek erőt adnak” – fogalmazott Korodi.

Azzal példálózott, hogy Csíkszeredából, Csíkszenttamásról, Szentegyházáról, vagy éppen Gyimesközéplokról el kell menni Szebenbe vagy Brassóba ügyet intézni.

„El a kezekkel a helyi közigazgatástól, el a kezekkel azoktól az intézkedésektől, amivel az erdélyi magyarokat olyan helyzetbe hozzák, hogy a saját országukban még inkább kisebbségben legyenek” – szögezte le Korodi.

A közigazgatási átszervezési tervek kapcsán tavaly októberben Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke a Krónikának nyilatkozva emlékeztetett: a jelenlegi romániai közigazgatási berendezkedés 1968-ban jött létre.

korábban írtuk

Antal Árpád a Krónikának: elfogadhatatlan a községek közigazgatási összevonása
Antal Árpád a Krónikának: elfogadhatatlan a községek közigazgatási összevonása

A helyi közösségeket nem lehet matematikai, könyvelői szempontok szerint megközelíteni – jelentette ki a Krónikának Antal Árpád szentgyörgyi polgármester a közigazgatási átszervezés szükségességéről elhangzó román politikusi nyilatkozatok kapcsán.

„Egyetértünk abban, hogy ezzel sok minden nincs rendben, illetve sok mindenben kell változtatni. A jövő évi választások egyik legnagyobb tétje, hogy a megmérettetések után mi milyen mértékben tudunk beleszólni abba, amit a román politikai szereplők a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatosan elképzelnek.

Idézet
Az elmúlt években a román politikum kétszer futott neki ennek a történetnek, és mindkét alkalommal az RMDSZ-nek sikerült megakadályozni, hogy a számunkra hátrányos közigazgatási átszervezés ne történhessen meg”

– mondta.

Hozzátette: amikor közigazgatási átszervezésről beszélünk, két irányból közelíthető meg a téma.

„Az egyik a regionális szint kérdése. Jelenleg Románia közigazgatása kormányból, megyei önkormányzatokból, városokból és községekből áll, illetve létezik egy regionális szint, a fejlesztési régiók, amelyek nem rendelkeznek közigazgatási hatáskörrel.

Idézet
Figyelembe véve Románia lakosságát, infrastruktúráját, a jelenlegi fejlesztési régiók túlságosan nagyok. Javaslatunk az, hogy alakítsunk ki kisebb méretű fejlesztési régiókat, és azoknak adjunk közigazgatási hatáskört.

A hatásköröket azonban nem a megyei önkormányzatoktól, hanem a kormánytól kell elvenni. Nagyon kényes kérdés, amikor köztes közigazgatási szintben gondolkodunk a megyék és a kormány között. Hogyan nézne ki? A magyar lakta megyék milyen régióhoz tartoznának?” – hívta fel a figyelmet Antal.

Azt is leszögezte: az RMDSZ számára

elfogadhatatlan a községek összevonása.

Ezzel semmilyen problémát nem oldanak meg. Különböző hatásköröket, feladatokat lehetne körzetesíteni, ami viszont ma is működik. Létrehozhatók önkormányzati konzorciumok, vagy egy főépítész kiszolgálhat több községet.

„Ha költségkímélő megoldásokról beszélünk, ebbe az irányba lehet elmozdulni, viszont a meglévő községek felszámolását nem támogatjuk. A helyi közösségeket nem lehet matematikai, könyvelői szempontok szerint megközelíteni. Egy olyan országban szeretnék élni, ahol a legkisebb mócvidéki vagy székelyföldi település ugyanolyan esélyekkel tud fejlődni, mint Bukarest. Az itt megszületett gyerekeknek is legyen esélyük azokat a szolgáltatásokat élvezni, amit a bukarestieknek” – hangsúlyozta.

Kijelentette: az RMDSZ számára az a legfontosabb, hogy 2025-ben közösségként és politikai szervezetként is rendelkezzen azzal az erővel, hogy csak olyan közigazgatási átszervezést lehessen Romániában megvalósítani, ami a magyar közösség számára is elfogadható és kedvező.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 16., csütörtök

Magyar Péter Európa-barát? A román elnök szerint majd kiderül

Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.

Magyar Péter Európa-barát? A román elnök szerint majd kiderül
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Koalíciós válság: Nicușor Dan elismerte, hogy nagy a baj

Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.

Koalíciós válság: Nicușor Dan elismerte, hogy nagy a baj
2026. április 16., csütörtök

Brüsszelnek gyanús a romániai atomerőmű felújításának állami támogatása

Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.

Brüsszelnek gyanús a romániai atomerőmű felújításának állami támogatása
2026. április 16., csütörtök

Szerencsejátékok: tiltani vagy tűrni? – A gazdasági hatásokra figyelmeztetnek az ágazati munkáltatók

A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).

Szerencsejátékok: tiltani vagy tűrni? – A gazdasági hatásokra figyelmeztetnek az ágazati munkáltatók
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Eltökéltek a miniszterelnök megbuktatása mellett a szociáldemokraták

Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.

Eltökéltek a miniszterelnök megbuktatása mellett a szociáldemokraták
2026. április 16., csütörtök

Hazatérnek a dák kincsek, és az ország több pontján is bemutatják az elrabolt műtárgyakat

Jövő héten szállítják Romániába a hollandiai Drents múzeumból elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket – jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.

Hazatérnek a dák kincsek, és az ország több pontján is bemutatják az elrabolt műtárgyakat
2026. április 16., csütörtök

Milliók pártok támogatására, az AUR kapja a második legnagyobb összeget

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) áprilisban összesen 15 469 735 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.

Milliók pártok támogatására, az AUR kapja a második legnagyobb összeget
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Eltávolították az erdélyi születésű antiszemita költő-politikus szobrát az egyik megyeszékhely közteréről

Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.

Eltávolították az erdélyi születésű antiszemita költő-politikus szobrát az egyik megyeszékhely közteréről
2026. április 16., csütörtök

Párttársa Bolojanról: nem egy báb, nem fog lemondani

A PNL nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök „nem egy báb”, és nem fog lemondani.

Párttársa Bolojanról: nem egy báb, nem fog lemondani
2026. április 16., csütörtök

Az alkotmánybíróság elnöke szerint alkotmánysértés miatt kellett érvényteleníteni a 2024-es elnökválasztást

A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.

Az alkotmánybíróság elnöke szerint alkotmánysértés miatt kellett érvényteleníteni a 2024-es elnökválasztást
Hirdetés
Hirdetés