Antal Árpád és Tamás Sándor / Archív felvétel
Fotó: Tuchiluș Alex
Az erdélyi magyar jövőt veszélyezteti a romániai közigazgatási átszervezésre vonatkozó legújabb törvénytervezet – hangsúlyozta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerdán Sepsiszentgyörgyön sajtótájékoztatón.
2024. október 30., 15:392024. október 30., 15:39
2024. október 30., 16:402024. október 30., 16:40
Az RMDSZ háromszéki politikusai az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvénytervezete kapcsán leszögezték: Romániában minden,
Antal Árpád emlékeztetett: minden ilyen kezdeményezés pártpolitikai célokat szolgált, és nem a polgárok érdekeit, európai példákat tartott szem előtt, ezért ezek „ostoba, veszélyes kezdeményezések”.
Aláhúzta: Romániában a jelenlegi alkotmányos berendezkedésben nem lehet olyan közigazgatási átszervezést végrehajtani, amely a polgároknak használna, mivel a jelenlegi alaptörvény csak az országos, a megyei és a községi szintet határozza meg. Továbbá a kezdeményezők a pénzügyi érdekeket, a spórolási lehetőséget nézik és nem a polgárokét – mondta. Közölte: ha a 20 ezer lakosúnál kisebb városokat községgé fokozzák le, csökken ugyan az önkormányzati képviselők száma, de nehezebb lesz az ügyintézés.
Aláhúzta: az átszervezést nem a spórolási szándék kellene vezérelje, hanem a polgárok érdeke, különben valójában „burkolt államosítást”, központosítást jelent, miközben a kulcsszó a szubszidiaritás és a kohézió kellene legyen. Antal Árpád rámutatott: az erdélyi magyaroknak körülbelül kétharmada él olyan településen, amelyet magyar elöljáró vezet, és
„Ha mi ezt elveszítjük, utána elveszítjük az intézményrendszerünket” – fogalmazott. Kifejtette: a tervezet „könyvelési matematikával” közelíti meg a kérdést, eszerint a jelenlegi 319 városból mindössze 89 maradna. Úgy vélte, ezek átszervezése helyett inkább a járási szintet kellene bevezetni és közelebb vinni a polgárokhoz az intézményrendszert.
Sepsiszentgyörgy ötödik mandátumát töltő polgármestere leszögezte: az USR kezdeményezése „teljesen abszurd, ostoba és borzasztóan veszélyes”, ezért fontos, hogy az RMDSZ bejusson a román parlamentbe és meg tudja akadályozni az elfogadását.
Tamás Sándor a megyék átszervezése kapcsán közölte: a fejlesztési régiók megyékké alakításával a magyarság még a székelyföldi megyéket tartalmazó közigazgatási egységben is kisebbségbe kerülne, a partiumi vagy bánsági megyékből létrehozandókban pedig elenyésző lenne. „Ez egyrészt az emberek életében, másrészt az erdélyi magyar közösség életében jelentene végérvényesen nagy veszélyt” – fogalmazott. Kifejtette:
Rámutatott: az erdélyi magyarság ezeréves történelme „nagyon gyorsan véget fog érni”, ha a közösség nem figyel oda erre a kérdésre, mivel a helyi, megyei szintű átszervezés az országos politikára is kihat. Példaként a korábbi szlovákiai közigazgatási átszervezést említette, mely szerinte közvetve a pozsonyi magyar parlamenti jelenlét hiányának is egyik oka.
Aláhúzta: az RMDSZ nem tud változtatni azon, hogy a többi román párt milyen tervezetet nyújt be a román parlamentbe, de fel tudja mutatni a magyar közösség erejét. „Ezt egyféleképpen lehet megakadályozni vagy átalakítani, úgy, hogy ott ülünk az asztal mellett, ahol rajzolnak, mert rajzolni fognak 2024 után, egészen biztos” – mondta az új közigazgatási határokra utalva Tamás Sándor.
Mint arról beszámoltunk, az USR nemrég terjesztette be a bukaresti parlamentben közigazgatási reformcsomagja első törvénytervezeteit, amelyek az önkormányzatok számának drasztikus csökkentésével karcsúsítanák az államot. Az ellenzéki alakulat fejlesztési régiónként összevonná a megyéket, így a jelenlegi 41 megye helyett 7 maradna, Bukarestben pedig megszűnne a hat kerületi önkormányzati képviselőtestület, a fővárost egyetlen főpolgármesteri hivatal és közgyűlés igazgatná.
Az USR elképzelése szerint nem viselhetne városi rangot 20 ezer lakosnál kisebb település, a községeket pedig (több faluból) legalább 3000 lakossal lehetne kialakítani.
Benyújtotta a bukaresti parlamentnek közigazgatási reformcsomagja első törvénytervezeteit a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amely az önkormányzatok számának drasztikus csökkentésével karcsúsítaná az államot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!