A nagyvárosokban egyre elviselhetetlenebb lesz a nyár
Fotó: Pixabay.com
A Föld klímája vészes tempóban változik, és a legfrissebb adatok szerint már 1,48 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet. Románia is keményen szembesül a következményekkel: gyakoribb és erősebb hőhullámok, valamint kiterjedt aszályok sújtják az országot.
2024. október 30., 14:022024. október 30., 14:02
Az ENSZ figyelmeztetést bocsátott ki: ha nem történnek azonnali és hatékony lépések, az évszázad végére a globális átlaghőmérséklet akár 3 Celsius-foknál is nagyobb mértékben emelkedhet – olvasható a News.ro hírügynökség cikkében.
„Az év napjainak közel fele meghaladta az 1,5 Celsius fokos küszöböt, amelyet a párizsi egyezményben határoztak meg. Ez riasztó irányt mutat az éghajlat alakulásában, ami mélyreható hatással van az ökoszisztémákra és a társadalomra” – szerepel az InfoClima friss jelentésében. Románia az elmúlt hét évtizedben egyre intenzívebb hőhullámokkal szembesül. 1950 és 2023 között ezek időtartama és gyakorisága jelentősen megnőtt,
Az előrejelzések szerint ez a tendencia az évszázad végéig folytatódik, komoly hatást gyakorolva a közegészségügyre és a gazdaságra.
A klímaváltozásról szóló jelentés egyik szerzője, Bogdan Antonescu fizikus szerint a globális átlaghőmérséklet példátlan, mintegy 1,2 Celsius-fokos emelkedése megváltoztatta a hőhullámok jellemzőit.
Ahogy a globális átlaghőmérséklet tovább emelkedik, ezek hatásai is fokozódnak. Súlyosabb hőstressz, több haláleset és egyre nagyobb gazdasági veszteségek várhatók. Az aktuális hőhullámok világosan jelzik, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az üvegházhatású gázok koncentrációjának csökkentésére.
– figyelmeztet a fizikus.
A közzétett jelentés szerint a hőhullámok mellett az aszály is komoly kihívást jelent Románia számára. A mérsékelt, súlyos és extrém aszály által érintett területek növekedtek, különösen 2018-2020 és 2021-2023 között. A 2018-2021 közötti aszály volt a leghosszabb a feljegyzések szerint, és pusztító hatással volt a mezőgazdaságra és az élelmiszer-biztonságra. Az elsivatagosodási tendencia folytatódik, mélyen érintve az ökoszisztémákat és a mezőgazdasági termelést. Emellett egyre gyakoribbá váltak az erős viharok is: 1940 és 2023 között megfigyelhető volt az ezek létrejöttének kedvező feltételek fokozódása, különösen Románia keleti és északi részén.
– hangsúlyozzák a szakértők.
Egyre gyakoribbak lesznek az extrém hőmérsékletek
Fotó: Barabás Ákos
A kutatók arra is rámutattak, hogy városiasodás felerősíti a klímaváltozás hatásait. A városok melegebbek és szárazabbak, mint a vidéki területek – ezt a jelenséget városi hőszigetnek nevezik, ahol a hőmérsékletkülönbségek elérhetik akár a 7-8 Celsius-fokot is.
Ez a helyzet integrált városi politikákat és természetalapú megoldásokat követel, mert a globális átlaghőmérséklet növekedésével az emberiség közel kerül a visszafordíthatatlan „klímaváltozási fordulópontokhoz” – vélik a szakemberek.
A szakértők szerint az Atlanti-óceán meridionális áramlásának gyengülése csökkentheti a csapadék mennyiségét, és súlyosbíthatja az aszályokat Romániában, befolyásolva a mezőgazdaságot és az élelmiszer-biztonságot. Az előrejelzések és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése kulcsfontosságúvá vált, akárcsak az Európai Zöld Megállapodás és az Európai Klímatörvény célkitűzései, amelyek 2050-re tűzték ki a klímasemlegességet.
A jelentés szerzői figyelmeztetnek, hogy bár Románia tett, tesz lépéseket az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások előmozdítása érdekében, a nemzeti klímatörvény hiánya és döcögős végrehajtás rávilágítanak egy átfogó stratégia szükségességére.
A klímaváltozás kihat a mezőgazdaságra is
Fotó: Pinti Attila
„Bár a fosszilis tüzelőanyagok dominálnak, vannak tervek a megújuló és nukleáris kapacitások bővítésére 2050-ig. A gazdaság villamosítása és az energiatárolási infrastruktúra fejlesztése létfontosságú a klímasemlegesség eléréséhez. A közvélemény azonban vegyes:
A News.ro cikke kiemeli, hogy az ENSZ a COP29 (a Felek Konferenciája) előtt két héttel, amelyet Bakuban, Azerbajdzsánban tartanak, újra vészjelzést adott ki, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi klímavállalások nem elégségesek ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzák (az iparosodás előtti szinthez képest).
Az ENSZ jelentése szerint a 2030-ra vállalt kibocsátás-csökkentési ígéretek nem teljesülnek, és ha teljesülnének is, a hőmérséklet emelkedése így is elérhetné a katasztrofálisnak számító 2,6-2,8 fokot.
Miként alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz, mennyire tekinthető „normálisnak” a jelenség, hogy ősszel is virágoznak fák?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.
Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.
A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
Jövő héten szállítják Romániába a hollandiai Drents múzeumból elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket – jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) áprilisban összesen 15 469 735 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.
A PNL nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök „nem egy báb”, és nem fog lemondani.
A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!