A nagyvárosokban egyre elviselhetetlenebb lesz a nyár
Fotó: Pixabay.com
A Föld klímája vészes tempóban változik, és a legfrissebb adatok szerint már 1,48 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet. Románia is keményen szembesül a következményekkel: gyakoribb és erősebb hőhullámok, valamint kiterjedt aszályok sújtják az országot.
2024. október 30., 14:022024. október 30., 14:02
Az ENSZ figyelmeztetést bocsátott ki: ha nem történnek azonnali és hatékony lépések, az évszázad végére a globális átlaghőmérséklet akár 3 Celsius-foknál is nagyobb mértékben emelkedhet – olvasható a News.ro hírügynökség cikkében.
„Az év napjainak közel fele meghaladta az 1,5 Celsius fokos küszöböt, amelyet a párizsi egyezményben határoztak meg. Ez riasztó irányt mutat az éghajlat alakulásában, ami mélyreható hatással van az ökoszisztémákra és a társadalomra” – szerepel az InfoClima friss jelentésében. Románia az elmúlt hét évtizedben egyre intenzívebb hőhullámokkal szembesül. 1950 és 2023 között ezek időtartama és gyakorisága jelentősen megnőtt,
Az előrejelzések szerint ez a tendencia az évszázad végéig folytatódik, komoly hatást gyakorolva a közegészségügyre és a gazdaságra.
A klímaváltozásról szóló jelentés egyik szerzője, Bogdan Antonescu fizikus szerint a globális átlaghőmérséklet példátlan, mintegy 1,2 Celsius-fokos emelkedése megváltoztatta a hőhullámok jellemzőit.
Ahogy a globális átlaghőmérséklet tovább emelkedik, ezek hatásai is fokozódnak. Súlyosabb hőstressz, több haláleset és egyre nagyobb gazdasági veszteségek várhatók. Az aktuális hőhullámok világosan jelzik, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az üvegházhatású gázok koncentrációjának csökkentésére.
– figyelmeztet a fizikus.
A közzétett jelentés szerint a hőhullámok mellett az aszály is komoly kihívást jelent Románia számára. A mérsékelt, súlyos és extrém aszály által érintett területek növekedtek, különösen 2018-2020 és 2021-2023 között. A 2018-2021 közötti aszály volt a leghosszabb a feljegyzések szerint, és pusztító hatással volt a mezőgazdaságra és az élelmiszer-biztonságra. Az elsivatagosodási tendencia folytatódik, mélyen érintve az ökoszisztémákat és a mezőgazdasági termelést. Emellett egyre gyakoribbá váltak az erős viharok is: 1940 és 2023 között megfigyelhető volt az ezek létrejöttének kedvező feltételek fokozódása, különösen Románia keleti és északi részén.
– hangsúlyozzák a szakértők.
Egyre gyakoribbak lesznek az extrém hőmérsékletek
Fotó: Barabás Ákos
A kutatók arra is rámutattak, hogy városiasodás felerősíti a klímaváltozás hatásait. A városok melegebbek és szárazabbak, mint a vidéki területek – ezt a jelenséget városi hőszigetnek nevezik, ahol a hőmérsékletkülönbségek elérhetik akár a 7-8 Celsius-fokot is.
Ez a helyzet integrált városi politikákat és természetalapú megoldásokat követel, mert a globális átlaghőmérséklet növekedésével az emberiség közel kerül a visszafordíthatatlan „klímaváltozási fordulópontokhoz” – vélik a szakemberek.
A szakértők szerint az Atlanti-óceán meridionális áramlásának gyengülése csökkentheti a csapadék mennyiségét, és súlyosbíthatja az aszályokat Romániában, befolyásolva a mezőgazdaságot és az élelmiszer-biztonságot. Az előrejelzések és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése kulcsfontosságúvá vált, akárcsak az Európai Zöld Megállapodás és az Európai Klímatörvény célkitűzései, amelyek 2050-re tűzték ki a klímasemlegességet.
A jelentés szerzői figyelmeztetnek, hogy bár Románia tett, tesz lépéseket az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások előmozdítása érdekében, a nemzeti klímatörvény hiánya és döcögős végrehajtás rávilágítanak egy átfogó stratégia szükségességére.
A klímaváltozás kihat a mezőgazdaságra is
Fotó: Pinti Attila
„Bár a fosszilis tüzelőanyagok dominálnak, vannak tervek a megújuló és nukleáris kapacitások bővítésére 2050-ig. A gazdaság villamosítása és az energiatárolási infrastruktúra fejlesztése létfontosságú a klímasemlegesség eléréséhez. A közvélemény azonban vegyes:
A News.ro cikke kiemeli, hogy az ENSZ a COP29 (a Felek Konferenciája) előtt két héttel, amelyet Bakuban, Azerbajdzsánban tartanak, újra vészjelzést adott ki, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi klímavállalások nem elégségesek ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzák (az iparosodás előtti szinthez képest).
Az ENSZ jelentése szerint a 2030-ra vállalt kibocsátás-csökkentési ígéretek nem teljesülnek, és ha teljesülnének is, a hőmérséklet emelkedése így is elérhetné a katasztrofálisnak számító 2,6-2,8 fokot.
Miként alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz, mennyire tekinthető „normálisnak” a jelenség, hogy ősszel is virágoznak fák?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!