Őszi, téli virágzások, „megbolonduló” növények: megszűnőben égövünk négy évszakos felosztása   

„A növények pedig alkalmazkodnak a környezeti körülményekhez. Például az idén nálunk a kertben egész télen virágzott az ibolya, és tavasszal, amikor normálisan virágozni szokott, akkor is hozott virágot. De most ősszel, a napokban egy járdaszegélynél szintén láttam virágzó ibolyát. Régen március-áprilisban volt ennek az ideje, most meg már egész évben virágzik. A növények alkalmazkodnak az időjárási körülményekhez, persze, ehhez általában hosszú időre van szükség. Bizonyos növényeknek olyan rügyeik vannak, hogy a számukra ideális időjárási körülmények között virágot bonthatnak” – mondta el a szakember.

Ez nemcsak a nagyon meleg idő miatt történik, hanem a nagy szárazság miatt is: sokszor elveszítik leveleiket, rügyeik kialakulnak, aztán aktiválódnak, és ezekből kibomlanak a virágok. Például az aranyeső is gyakran kivirágzik ősszel, holott »klasszikusan» tavasszal van ennek az ideje” – sorolta Macalik Kunigunda.

és így a nagyon beteg, illetve nagyon öreg fák a kihalás veszélyét érezve elkezdenek virágozni. Ez gyakran megfigyelhető jelenség a gesztenyefáknál. Eddig is meg lehetett figyelni, csak néha a sajtó felkapja, hogy jaj, most a gesztenyefa virágzik. A kártevő által megtámadott fa új leveleket is hajt a vegyes rügyekből, a nyugvó rügyekből ősszel újra hajt és kizöldül, a nagyon világos levelekkel kifejezetten olyan, mint kora tavasszal, és megjelennek ilyenkor a virágzatok is. Nem tudom, hogy ez befolyásolja-e a jövő évi termést.

Régebben másodvirágzásnak inkább azt mondták, amikor az első nagy általános virágzás után pár héttel megint kivirágoztak a fák” – magyarázta a biológus. Hozzátette, ez a jelenség olyankor is előfordul, amikor például erős rovartámadás éri őket, vagy gombabetegség. „Természetesen ha nagyobb energiát fektet a növény abba, hogy ősszel kivirágzik, kérdés, miként alakulnak utána a vegyes rügyei, amik aztán pihennek a nyugvó időszakban, majd következő tavasszal bomlanak – azokból lesznek az újabb virágok” – magyarázta.

A biológus arról is beszélt, hogy a klímaváltozás miként befolyásolja a növényvilág működését. „Tény, hogy a klímaváltozásnak, a szélsőséges időjárásnak tudhatóak be változások, a meleg hőmérsékletnek, sok esetben a szárazságnak. A lágyszárúaknál is gyakoriak a korábban szokatlannak érzékelt jelenségek, csak ez nem annyira feltűnő, mint fáknál. A tavasszal virágzó növények egyébként kivirágozhatnak ősszel is, az időjárási viszonyok függvényében” – magyarázta a biológus. Aki érdekességképpen azt is hozzátette, hogy bizonyos növények rügyeinél vannak „pótjátékosok”, mint a focicsapatban.

„Meg lehet figyelni például tavasszal, hogy ha sérül a fa, mert fagy éri, pedig már lombot hajtott, akkor lefagynak a levelei,

– ami persze sokkal szegényesebb, de elég lesz ahhoz, hogy életben tartsa magát a fát” – magyarázta Macalik Kunigunda.

a szélsőségesen meleg, szinte csapadékmentes nyár, és egy enyhe tél, és nincs köztük tavasz és ősz – ami viszont a növények szempontjából nagyon fontos volt. Jelenlegi tudásunk szerint a nappalok hossza is befolyásolja a növényvilágot: tehát amikor rövidülnek a nappalok, akkor »tudják», hogy következik a pihenő, a nyugalmi fázis, amikor pedig hosszabbodnak a nappalok tavasszal, akkor aktiválódnak. Úgy tűnik, hogy ezeket a dolgokat is kezdik felülírni a hőmérséklet-változások, például a nagyon enyhe telek” – fejtette ki a Krónikának a biológus.

korábban írtuk

Fűben-fában gyógyerő – Macalik Kunigunda biológus a vadon termő növények fogyasztásáról, az ajánlott óvatosságról

Bár legtöbben áruházakban, piacokon vásároljuk meg a tavasz beköszöntével egyre kívánatosabb zöldfűszernövényeket, akadnak bátrabb, kísérletezőbb kedvű természetkedvelők, akik erdőn-mezőn keresik meg az ehető növényeket.