
A nagyvárosokban egyre elviselhetetlenebb lesz a nyár
Fotó: Pixabay.com
A Föld klímája vészes tempóban változik, és a legfrissebb adatok szerint már 1,48 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet. Románia is keményen szembesül a következményekkel: gyakoribb és erősebb hőhullámok, valamint kiterjedt aszályok sújtják az országot.
2024. október 30., 14:022024. október 30., 14:02
Az ENSZ figyelmeztetést bocsátott ki: ha nem történnek azonnali és hatékony lépések, az évszázad végére a globális átlaghőmérséklet akár 3 Celsius-foknál is nagyobb mértékben emelkedhet – olvasható a News.ro hírügynökség cikkében.
„Az év napjainak közel fele meghaladta az 1,5 Celsius fokos küszöböt, amelyet a párizsi egyezményben határoztak meg. Ez riasztó irányt mutat az éghajlat alakulásában, ami mélyreható hatással van az ökoszisztémákra és a társadalomra” – szerepel az InfoClima friss jelentésében. Románia az elmúlt hét évtizedben egyre intenzívebb hőhullámokkal szembesül. 1950 és 2023 között ezek időtartama és gyakorisága jelentősen megnőtt,
Az előrejelzések szerint ez a tendencia az évszázad végéig folytatódik, komoly hatást gyakorolva a közegészségügyre és a gazdaságra.
A klímaváltozásról szóló jelentés egyik szerzője, Bogdan Antonescu fizikus szerint a globális átlaghőmérséklet példátlan, mintegy 1,2 Celsius-fokos emelkedése megváltoztatta a hőhullámok jellemzőit.
Ahogy a globális átlaghőmérséklet tovább emelkedik, ezek hatásai is fokozódnak. Súlyosabb hőstressz, több haláleset és egyre nagyobb gazdasági veszteségek várhatók. Az aktuális hőhullámok világosan jelzik, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az üvegházhatású gázok koncentrációjának csökkentésére.
– figyelmeztet a fizikus.
A közzétett jelentés szerint a hőhullámok mellett az aszály is komoly kihívást jelent Románia számára. A mérsékelt, súlyos és extrém aszály által érintett területek növekedtek, különösen 2018-2020 és 2021-2023 között. A 2018-2021 közötti aszály volt a leghosszabb a feljegyzések szerint, és pusztító hatással volt a mezőgazdaságra és az élelmiszer-biztonságra. Az elsivatagosodási tendencia folytatódik, mélyen érintve az ökoszisztémákat és a mezőgazdasági termelést. Emellett egyre gyakoribbá váltak az erős viharok is: 1940 és 2023 között megfigyelhető volt az ezek létrejöttének kedvező feltételek fokozódása, különösen Románia keleti és északi részén.
– hangsúlyozzák a szakértők.
Egyre gyakoribbak lesznek az extrém hőmérsékletek
Fotó: Barabás Ákos
A kutatók arra is rámutattak, hogy városiasodás felerősíti a klímaváltozás hatásait. A városok melegebbek és szárazabbak, mint a vidéki területek – ezt a jelenséget városi hőszigetnek nevezik, ahol a hőmérsékletkülönbségek elérhetik akár a 7-8 Celsius-fokot is.
Ez a helyzet integrált városi politikákat és természetalapú megoldásokat követel, mert a globális átlaghőmérséklet növekedésével az emberiség közel kerül a visszafordíthatatlan „klímaváltozási fordulópontokhoz” – vélik a szakemberek.
A szakértők szerint az Atlanti-óceán meridionális áramlásának gyengülése csökkentheti a csapadék mennyiségét, és súlyosbíthatja az aszályokat Romániában, befolyásolva a mezőgazdaságot és az élelmiszer-biztonságot. Az előrejelzések és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése kulcsfontosságúvá vált, akárcsak az Európai Zöld Megállapodás és az Európai Klímatörvény célkitűzései, amelyek 2050-re tűzték ki a klímasemlegességet.
A jelentés szerzői figyelmeztetnek, hogy bár Románia tett, tesz lépéseket az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások előmozdítása érdekében, a nemzeti klímatörvény hiánya és döcögős végrehajtás rávilágítanak egy átfogó stratégia szükségességére.
A klímaváltozás kihat a mezőgazdaságra is
Fotó: Pinti Attila
„Bár a fosszilis tüzelőanyagok dominálnak, vannak tervek a megújuló és nukleáris kapacitások bővítésére 2050-ig. A gazdaság villamosítása és az energiatárolási infrastruktúra fejlesztése létfontosságú a klímasemlegesség eléréséhez. A közvélemény azonban vegyes:
A News.ro cikke kiemeli, hogy az ENSZ a COP29 (a Felek Konferenciája) előtt két héttel, amelyet Bakuban, Azerbajdzsánban tartanak, újra vészjelzést adott ki, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi klímavállalások nem elégségesek ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzák (az iparosodás előtti szinthez képest).
Az ENSZ jelentése szerint a 2030-ra vállalt kibocsátás-csökkentési ígéretek nem teljesülnek, és ha teljesülnének is, a hőmérséklet emelkedése így is elérhetné a katasztrofálisnak számító 2,6-2,8 fokot.

Miként alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz, mennyire tekinthető „normálisnak” a jelenség, hogy ősszel is virágoznak fák?
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
szóljon hozzá!