VEZÉRCIKK – Különösebben nem meglepő, hogy az RMDSZ és az EMNP elnöke nem tudott megállapodni a választási összefogásról.
2016. január 28., 19:552016. január 28., 19:55
Legfeljebb elszomorító, hogy még akkor sem lehet kompromisszumos megoldást találni, amikor a román állami szervek minden szinten megpróbálják megnyirbálni a magyar közösség szerzett jogait.
Az önkormányzati választási törvény kilencedik cikkelyére való RMDSZ-es hivatkozás – miszerint a kisebbségi szervezetek csak saját néven és saját logóval indulhatnak – inkább hárításnak tűnik, hiszen egy új párt már önálló entitást, új szervezetet jelentene, amely saját jogon indulhatna. De ha ez tényleg ennyire rizikós, akkor az RMDSZ is előállhatna alternatív megoldásokkal. Hiszen a szövetség retorikájának visszatérő eleme az, hogy kiváló szakemberek garmadájával rendelkezik – ha pedig ez így van, csak képesek lennének kidolgozni egy olyan formulát, amely azt eredményezi, hogy az összefogás is megvalósul, annak jogszerűségéhez sem férhet kétség, és az összefogásban részt vevő alakulatok sem érzik úgy, hogy többet veszítettek, mint amennyit nyertek.
Azonban a jelek szerint az RMDSZ továbbra is betegesen irtózik attól, hogy elismerje: rajta kívül létezhet más alternatíva – pedig riválisait a választópolgárok legitimálták, még ha kevesebben is. Az MPP-t némi befutóhelyek meglebegtetésével meggyőzte arról, hogy ne akarjon önálló arculattal megjelenni, inkább indítson jelölteket az RMDSZ-es listákon. Ebbe a vonulatba látszik illeszkedni a mostani marosvásárhelyi trükk is, miszerint függetlenként indítanák a közös magyar polgármesterjelöltet, hogy inkább az RMDSZ logója se legyen a neve mellett, semhogy amellett ott virítson az EMNP és az MPP jelképe is.
Persze tény, hogy amennyiben az összes részt vevő fő célkitűzéseit programjában felvállaló koalíció – vagy összefogás, nevezzük bárhogy – sikeres lenne, az nem feltétlenül azt bizonyítaná, hogy az RMDSZ eddig az egyedüli helyes utat képviselte, ez pedig jelentős presztízs-, illetve bevételi veszteséget jelenthetne a számára. De hogy egy klasszikust – jelesül Kelemen Hunor csütörtöki kijelentését – idézzünk: az összefogásnak a magyar emberek érdekeit kell szolgálnia, és nem a politikai szervezetek önös érdekeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nincs miért szépíteni: az alkotmánybíróság ítéletével, amellyel megsemmisítette a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait módosító törvényt, tovább erodálta a román jogállamisági intézményekbe vetett, még meglévő bizalmat.
Bár a budapesti Ukrajna-csúcs időpontja bizonytalan, azért kijelenthető: a közkeletű vélekedéssel ellentétben a jelek szerint a hála mégiscsak politikai kategória – legalábbis Donald Trump akként tekinti Orbán Viktor magyar kormányfővel való viszonyában.
Kedvenc és gyűlölt politikusaink egyaránt hősiesen megvédték a nagyi lekvárját: rettenthetetlenül, még az adócsalóknak járó hivatali megbélyegzést is bátran felvállalva, jól kifotózkodták magukat a család ízléses éléskamrájában.
A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony szoros, kölcsönös előnyökön alapul, míg a magyar és a román kapcsolatok normalizálása még várat magára – ez vonható le tanulságként az RMDSZ múlt pénteki kongresszusán történtekből.
Sok mindent elárul a romániai és magyarországi nyilvánosság „témaérzékenységéről”, hogy milyen irányba tolódott el az RMDSZ 17. kongresszusával kapcsolatos közbeszéd, kommentáradat.
Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.
A moldovai választások nyomán egyelőre elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország befolyási övezete újabb országgal gyarapodjon, ám biztosak lehetünk benne: Moszkva nem tesz le arról, hogy helyzetbe kerüljön a Pruton túli országban.
Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a jelek szerint mindent elkövet azért, hogy elnyerje a Dan Tanasă leglelkesebb követője címet.
Szemléletes szlengkifejezéssel élve az elmúlt napok drónincidenseivel Putyin elnök bekóstolta a NATO-t, a katonai szövetség pedig a hurrápotimista kommentárok ellenére nem vizsgázott a legfényesebben, miközben az ukrajnai háború tovább eszkalálódott.
Egyre több sebből vérzik a Bolojan-kormány reformcunamija minden fronton, amivel az elszabadult román államháztartást próbálja rendbe hozni. Az a legnagyobb baj vele, hogy kivitelezéséhez nincs meg a társadalom nagyobb részének a támogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!