Az előre látható eredmények mellett aggasztó adatok is kiderülnek abból a felmérésből, amelyben azt vizsgálták, hogyan szavaznának a frissen honosult erdélyi és partiumi polgárok a jövő évi magyarországi parlamenti választásokon.
2013. október 21., 19:542013. október 21., 19:54
A választási preferenciák nem meglepőek: mintegy 80 ezer új állampolgár venne részt a szavazáson, ami egy országgyűlési mandátumot jelent. Mivel pedig a Fidesz a leadott voksok 86 százalékát kapná meg, ez az egy mandátum a kormánypártnak jutna. Ez minden bizonnyal annak tudható be, hogy a Fideszre eddigi retorikája, illetve kormányon megtett lépései – a kedvezménytörvény, majd a könnyített honosítás bevezetése – nyomán úgy tekint a határon túli magyarok elsöprő többsége, mint arra az anyaországi pártra, amely a leginkább elkötelezettebb az elszakított nemzetrészekről való gondoskodás iránt.
Az ellenzéki pártok viszont azt a konzekvenciát vonhatják le, hogy egyelőre hiábavaló volt elzarándokolni Erdélybe és bocsánatot kérni 2004. december 5-ért.
Van azonban a felmérésben egy számunkra aggasztó adat is. Eszerint miközben például a románok 71 százaléka egyetért azzal, hogy a határon túli románok ingyenes romániai orvosi ellátásban részesüljenek, az anyaországi magyaroknak csupán egyharmada gondolkodik így a könnyen honosult határon túli honfitársak tekintetében. Ez még akkor is elgondolkodtató, ha tényleg nem korrekt egy olyan szociális rendszer juttatásait ingyenesen használni, amelyhez az ember nem járult hozzá anyagilag. Azt jelzi ugyanis, hogy koránt sem teljes körű a konszenzus a határon túliakhoz való viszonyulásról.
Ez főleg azért aggasztó, mert fennáll a veszélye, hogy az ellenzéki erők eddigi erdélyi toborzópolitikájuk kudarcát látva 2004-hez hasonlóan ismét csak a határon túliak elleni kampány révén próbálnak meg a Fideszen ütni egyet. A jövő évi választási kampány így a határon túliakkal kapcsolatos politika próbaköve is lesz. A balliberális oldal azáltal bizonyíthatja a bocsánatkérés őszinteségét, ha a mostani adatok ismeretében nem csupán nem próbálja meg még inkább ellenük hangolni az anyaországiak erre fogékony részét, de emellett megpróbálja szétoszlatni választóiban a velük kapcsolatos előítéleteket és téveszméket.
Nyugdíjas halk suttogása a sarki patikában: „Kedveske, melyik az olcsóbb? Ezt a két gyógyszert most hagyjuk ki, majd jövő hónapban visszajövök értük.”
Donald Trump amerikai elnök iráni kalandja nem feltétlenül úgy alakult, ahogy azt a legderűlátóbb illetékesek remélték, ennek a hatásait pedig Európában, benne Erdélyben is érezzük – és várhatóan közép- és hosszú távon is érezni fogjuk.
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Négy éve az arab labdarúgó-világbajnokságról, nyolc éve „az első afrikai aranyról”, a fekete kontinensen gyarmatosított egykori francia kolóniákon élők leszármazottai által Franciaország színeiben megnyert focivébéről írtam.
Egyre fullasztóbb a levegő az autóban, összeszorul a gyomor. Az sem segít, ha lehúzzuk az összes ablakot. A vezetés, a gépkocsifenntartás ugyanis egyre inkább luxussá válik: a nép autóját a drága parkolóban piszkíthatják kedvükre a madarak.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Valamikor régen a sör a szegény ember bora volt. Ma már lassan a középosztály pezsgője.
Tanügyi rendszerünk ezer sebből vérzik. Bukarestben azonban rátapintottak a probléma lényegére, megvan a megfellebbezhetetlen megoldás: a szabóság.
Kereken egy héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon levontuk a következtetést, miszerint elbuktak Nicușor Dan proxyjai, kudarcot vallott Románia államelnökének második kormányalakítási kísérlete is.
Egy nemzet jövője a gyermekeken, a szülőanyákon-édesanyákon múlik. És az édesapákon.
szóljon hozzá!