Az előre látható eredmények mellett aggasztó adatok is kiderülnek abból a felmérésből, amelyben azt vizsgálták, hogyan szavaznának a frissen honosult erdélyi és partiumi polgárok a jövő évi magyarországi parlamenti választásokon.
2013. október 21., 19:542013. október 21., 19:54
A választási preferenciák nem meglepőek: mintegy 80 ezer új állampolgár venne részt a szavazáson, ami egy országgyűlési mandátumot jelent. Mivel pedig a Fidesz a leadott voksok 86 százalékát kapná meg, ez az egy mandátum a kormánypártnak jutna. Ez minden bizonnyal annak tudható be, hogy a Fideszre eddigi retorikája, illetve kormányon megtett lépései – a kedvezménytörvény, majd a könnyített honosítás bevezetése – nyomán úgy tekint a határon túli magyarok elsöprő többsége, mint arra az anyaországi pártra, amely a leginkább elkötelezettebb az elszakított nemzetrészekről való gondoskodás iránt.
Az ellenzéki pártok viszont azt a konzekvenciát vonhatják le, hogy egyelőre hiábavaló volt elzarándokolni Erdélybe és bocsánatot kérni 2004. december 5-ért.
Van azonban a felmérésben egy számunkra aggasztó adat is. Eszerint miközben például a románok 71 százaléka egyetért azzal, hogy a határon túli románok ingyenes romániai orvosi ellátásban részesüljenek, az anyaországi magyaroknak csupán egyharmada gondolkodik így a könnyen honosult határon túli honfitársak tekintetében. Ez még akkor is elgondolkodtató, ha tényleg nem korrekt egy olyan szociális rendszer juttatásait ingyenesen használni, amelyhez az ember nem járult hozzá anyagilag. Azt jelzi ugyanis, hogy koránt sem teljes körű a konszenzus a határon túliakhoz való viszonyulásról.
Ez főleg azért aggasztó, mert fennáll a veszélye, hogy az ellenzéki erők eddigi erdélyi toborzópolitikájuk kudarcát látva 2004-hez hasonlóan ismét csak a határon túliak elleni kampány révén próbálnak meg a Fideszen ütni egyet. A jövő évi választási kampány így a határon túliakkal kapcsolatos politika próbaköve is lesz. A balliberális oldal azáltal bizonyíthatja a bocsánatkérés őszinteségét, ha a mostani adatok ismeretében nem csupán nem próbálja meg még inkább ellenük hangolni az anyaországiak erre fogékony részét, de emellett megpróbálja szétoszlatni választóiban a velük kapcsolatos előítéleteket és téveszméket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
A híradót hallgatom. Beszámolnak arról, hogy egy német város karácsonyi vásárában késeltek, egy másikban, valahol Bajorországban pedig minél több személy halálra gázolását tervezte öt migráns.
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
December 10-e az emberi jogok világnapja, mivel 1948-ban ezen a napon fogadta el az ENSZ közgyűlése Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.
Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.
Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!