Egyre többen már előzetes „diagnózissal” érkeznek az orvoshoz, miután mesterséges intelligencia segítségével próbáltak választ találni panaszaikra
Fotó: Freepik.com
A mesterséges intelligencia egyre több beteg számára válik elsődleges információforrássá, ám miközben segíthet az eligazodásban, könnyen félre is vezetheti azokat, akik orvosi tanácsért fordulnak hozzá. A mesterséges intelligencia hatásait elemző, Ép ész vs. gép ész című cikksorozatunkban Szabó Zoltán marosvásárhelyi háziorvossal és Pál-Varga Andrea családorvos-rezidenssel beszélgettünk arról, mennyire ajánlott a mesterséges intelligenciához fordulni diagnózisért, kezelésért vagy orvosi tanácsért.
2026. május 10., 08:572026. május 10., 08:57
A mesterséges intelligencia (AI, MI) egyre hangsúlyosabb szerepet kap az egészségügyi tájékozódásban: miközben gyors és kiterjedt információforrást kínál, gyakran felerősíti a bizonytalanságot és szorongást is. Olyan eszköz, amely segítheti az orvosi munkát, ugyanakkor félre is vezetheti a betegeket, különösen akkor, ha a kapott válaszokat véglegesnek tekintik.
A mesterséges intelligencia hatásait elemző, Ép ész vs. gép ész című cikksorozatunkban Szabó Zoltán marosvásárhelyi háziorvossal és Pál-Varga Andrea családorvos-rezidenssel beszélgettünk arról, mennyire ajánlott a mesterséges intelligenciához fordulni diagnózisért, kezelésért vagy orvosi tanácsért. Arra is kerestük a választ, szükség van-e szabályozásra az ilyen jellegű információk terén, milyen mértékben jelent segítséget az AI az orvosok számára, valamint hogyan alakulhat az orvoslás a következő évtizedben a robotika és a mesterséges intelligencia térnyerésével.
Bár az AI átalakítja az orvoslást, az emberi jelenlét és az orvosi döntéshozatal szerepe továbbra is megkerülhetetlen marad
Fotó: Haáz Vince
Szabó Zoltán háziorvos a Krónikának elmondta, tapasztalatai szerint elsősorban a 20 és 40 év közötti korosztály körében figyelhető meg, hogy a betegek már előzetes „diagnózissal” érkeznek a rendelőbe, miután mesterséges intelligencia segítségével próbáltak választ találni panaszaikra.
„Ennek van egyfajta pozitív oldala is, hiszen a mesterséges intelligencia rengeteg információt tartalmaz, és mond néha jó dolgokat, ugyanakkor gyakran meg is ijeszti a betegeket. Kitér az esetleges szövődményekre, mellékhatásokra, és a legtöbb betegnél negatív a kicsengése, ami részben mégis hasznos, mert sokan emiatt fordulnak orvoshoz, holott egyébként nem tennék” – mutatott rá.
Példaként említette, hogy ha valaki köhögni kezd, és rákeres ennek okára, a mesterséges intelligencia a legegyszerűbb magyarázatok mellett a legsúlyosabb lehetőségeket is felveti: lehet egy egyszerű megfázás, de akár tüdőrák jele is. Mint fogalmazott, hasonló a helyzet más panaszok esetében is: az AI jelzi, a szédülés hátterében állhat alacsony vérnyomás, de akár agydaganat is, ami könnyen pánikot kelthet a betegben.
A rendszer próbál maximalista lenni, és mindent elmond arról az illető tünetről, ami ugyan arra ösztönzi a betegeket, hogy segítséget kérjenek, orvoshoz forduljanak, de ezt gyakran felesleges félelem kíséri” – magyarázta.
Pál-Varga Andrea családorvos-rezidens szintén azt tapasztalja, hogy a páciensek egyre gyakrabban keresik fel kész elképzeléssel a betegségüket illetően, és sok esetben az orvos számára is kihívást jelent elmagyarázni: a mesterséges intelligencia által felállított diagnózis nem feltétlenül helytálló.
„Ennek legtöbbször az az oka, hogy a betegek nem adják meg minden tünetüket a rendszernek, miközben az orvosi vizsgálat során olyan információk is kiderülnek, amelyek alapvetően befolyásolják a diagnózist. Egy-egy kórmegállapítás sokszor apró dolgokon múlik, ami leginkább a fizikai vizsgálat során derül ki” – fejtette ki a marosvásárhelyi fiatal orvos.
Hozzátette, ennek ellenére az AI-tól kapott egészségügyi tanácsokat nem célravezető teljes mértékben elutasítani, ugyanis az ezeken a platformokon talált információk gyakran tartalmaznak valós elemeket, amelyek figyelmeztetnek, hogy érdemes lenne felkeresni az orvost, vagy elmenni szűrővizsgálatra.
A robotika és a mesterséges intelligencia óriási fejlődést hozott az orvostudományban
Fotó: Borbély Fanni
A szakemberek szerint a mesterséges intelligencia használatának legnagyobb kockázatát nem önmagában az információkeresés jelenti, hanem az, ha a betegek az így kapott válaszok alapján kezelésbe kezdenek.
Szabó Zoltán hangsúlyozta, hogy megfelelő kórmegállapítás nélkül nem lehet biztonságos kezelést alkalmazni, ugyanis a gyógyszerek esetében számos tényezőt kell figyelembe venni.
„A kezelés megválasztásához elengedhetetlen a precíz diagnózis, mivel nemcsak a mellékhatások, hanem a különböző gyógyszerek közötti kölcsönhatások, illetve az ellenjavallatok is meghatározóak.
Például zöldhályog esetén bizonyos készítmények alkalmazása tilos, ezt viszont a ChatGPT által javasolt kezelés nem feltétlenül veszi figyelembe, így könnyen előfordulhat, hogy a beteg nem megfelelő módon kezeli a problémáját” – hívta fel a figyelmet a több évtizede Marosvásárhelyen praktizáló orvos.
Új cikksorozatot indít a Krónika a jelenünket, mindennapjainkat talán leginkább átalakító „erő”, a mesterséges intelligencia (AI) témakörében: Ép ész vs. gép ész.
A szakemberek rámutattak, a mesterséges intelligencia megfelelő keretek között hasznos lehet, ugyanakkor használata tudatosságot igényel. Elsősorban információgyűjtésre és tájékozódásra ajánlható, különösen olyan esetekben, amikor a beteg szeretné jobban megérteni tüneteit, vagy további kérdésekkel készül az orvosi vizsgálatra.
„Mint segédeszköz szóba jöhet, azonban önmagában nem alkalmas döntéshozatalra. Visszatérő panaszok esetén vagy bizonytalan kórmegállapításnál hasznos lehet az információk összegyűjtése, de ezt követően mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert egyértelműen nem lehet az AI-ra hagyatkozni” – hívta fel a figyelmet Szabó Zoltán.
A mesterséges intelligencia válaszainak megbízhatósága kapcsán a szakemberek óvatos megközelítést javasolnak. Pál-Varga Andrea szerint a kapott válaszok minősége nagymértékben függ attól, hogyan teszik fel a kérdést.
– mutatott rá.
Szabó Zoltán kitért arra is, hogy a mesterséges intelligencia az orvosok számára is egyre inkább eszközzé válik, de nem helyettesíti a szakmai döntéshozatalt. „Néha mi, orvosok is megkérdezzük az AI-t egy-egy problémakörben, hogy ő mire gondol, különösen akkor, amikor nehezen körülhatárolható vagy ritka betegségek merülnek fel. A rendszer előnye az általa kezelt hatalmas tudásanyag, ugyanis az az információhalmaz, amit ezeken a platformokon van, az emberi agy képtelen uralni, de minden esetben szükséges utánanézni a javaslatainak, ellenőrizni az innen jövő információkat” – mutatott rá.
A mesterséges intelligencia által összegyűjtött tudásanyag hasznosságát hangsúlyozta Pál-Varga Andrea családorvos-rezidens is. Mint fogalmazott, megfelelően használva kifejezetten segítséget jelent a mindennapi munkában. „Orvosként tudjuk, hogy pontosan mire keressünk rá, így az AI által felkínált lehetőségek közül tudatosan tudunk válogatni. Gyakran előfordul, hogy a rendszer olyan szempontokra is felhívja a figyelmet, amelyek elsőre nem jutnának eszünkbe. Például ritkább betegségeket is felvet, amelyek irányt adhatnak a további vizsgálatoknak, így el tudunk indulni annak megállapításában, hogy ezek valóban szóba jöhetnek-e” – magyarázta.
A sebészeti műtétek esetén is segítséget nyújt a mesterséges intelligencia
Fotó: Pinti Attila
A mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazása kapcsán az etikai dilemmák és a felelősség kérdése is hangsúlyosan megjelenik. Alapvető kérdés, hogy ki vállalja a következményeket egy téves kórmegállapítás vagy nem megfelelő kezelési javaslat esetén, illetve hol húzódik a határ az általános tájékoztatás és a tényleges orvosi tanács között.
Szabó Zoltán ennek kapcsán elmondta, a mesterséges intelligencia nem vonható felelősségre félrediagnosztizálás esetén. „A helyzet hasonló az interneten terjedő oltásellenes kampányokhoz. Amikor én beoltok valakit, lepecsételem az oltási könyvecskéjét, és a nevemmel vállalom, hogy beadtam a vakcinát. Az viszont, aki az interneten azt állítja, hogy az oltások veszélyesek vagy feleslegesek, nem vállal felelősséget a kijelentéseiért, és nem adja a nevét ahhoz, hogy miért ne oltsák be például a csecsemőket” – fejtette ki a családorvos. Hangsúlyozta,
Arra a kérdésünkre, hogy szükség van-e a mesterséges intelligencia egészségügyi használatának szabályozására, Szabó Zoltán elmondta, bizonyos szabályozási keretek már jelenleg is léteznek, még ha nem kifejezetten a mesterséges intelligenciára vonatkoznak is. Ilyen például a gyógyszerek felírásának rendszere, amely korlátozza a terápiás javaslatok gyakorlati alkalmazását. Mint rámutatott, a legtöbb készítmény csak orvosi receptre érhető el, így a kezeléshez továbbra is szükség van szakember bevonására.
Sok esetben az AI-alapú eljárások évekkel korábban ki tudnak szűrni bizonyos betegségeket, mint az orvosok
Fotó: Freepik.com
Példaként említette, ha a mesterséges intelligencia szorongásra például Xanaxot javasol, azt a beteg nem tudja legálisan beszerezni orvosi recept nélkül. „Ha valaki megkerülve az orvost mégis beszerzi, és egy közúti ellenőrzés során pozitív lesz a drogtesztje, elveszítheti a jogosítványát, bírósági eljárás elé nézhet, és ilyen helyzetben nem lehet a mesterséges intelligenciára hárítani a felelősséget” – mutatott rá. Hozzátette, meglátása szerint a jelenlegi rendszer bizonyos mértékig már szabályozza ezeket a helyzeteket, ugyanakkor a jövőben valószínű további korlátozások is várhatóak.
Pál-Varga Andrea is hangsúlyozta, hogy határozottan szükség lenne célzottabb szabályozásra. Mint fogalmazott,
„Különösen problémásnak tartom, hogy a mesterséges intelligencia terápiás javaslatokat is adhat. Nem tartom helyesnek, hogy gyógyszeropciókat ajánl, mivel a javaslatai nem veszik figyelembe a beteg egyéni sajátosságait, például az allergiákat, a mellékhatásokat vagy a társbetegségeket” – fogalmazott a fiatal orvos.
A Covid–19-járvány idején a távmedicina előtérbe került, és azóta is működő rendszernek bizonyul
Fotó: 123RF
Miközben egyes szakmákban egyre gyakrabban vetődik fel, hogy a mesterséges intelligencia részben vagy akár teljesen kiválthatja az emberi munkaerőt, az orvoslás esetében a szakemberek szerint ez a forgatókönyv nem reális. A robotika és az AI fejlődése ugyan jelentős változásokat hoz, és több területen is átalakítja a betegellátást, az emberi jelenlét és az orvosi döntéshozatal szerepe továbbra is megkerülhetetlen marad.
Szabó Zoltán elmondta, már most is érzékelhető az átalakulás, például a távmedicina térnyerésével. „A szüleimnek, akik szintén orvosok voltak, ha elmondtam volna ezelőtt 30 évvel, hogy egy nap a páciensek lefényképeznek bizonyos betegségeket, a laboreredményeket átküldik interneten, és mi azt megnézzük, és annak alapján javasolunk valamilyen kezelést, elképzelhetetlennek tartották volna.
– mutatott rá. Hozzátette, a Covid–19-járvány idején a távkonzultációk kényszerűen kerültek előtérbe, és ez azóta is működő rendszernek bizonyul, még ha nem is minden esetben ideális megoldás. Mint fogalmazott, az orvoslás további átalakulása elkerülhetetlen, ugyanakkor ennek mértéke egyelőre nehezen jósolható meg.
„Jelenleg a mesterséges intelligencia még nem teszi rá a kezét a beteg hasára, de a technológiai fejlődés iránya ezt hosszabb távon megváltoztathatja.
– vázolta fel a lehetséges jövőképet. Hozzátette, hogy bár ez ma még futurisztikusnak tűnhet, a közelmúlt technológiai fejlődése alapján nem zárható ki.
A jövőbeli kilátások kapcsán a fiatal rezidens orvos, Pál-Varga Andrea elmondta, nem tartja valószínűnek, hogy az AI teljes mértékben átvegye az orvosok szerepét, ugyanis a közeljövőben az emberi vizsgálatot nem fogja tudni helyettesíteni semmilyen formában. Mint fogalmazott, bár bizonyos területeken már most is jelentős előrelépést hozott a technológia, a mesterséges intelligencia inkább kiegészíti, mintsem kiváltja az orvosi tevékenységet.
„Vannak eljárások, ahol hangsúlyos az AI szerepe, például már léteznek olyan mesterségesintelligencia-alapú gépek, amelyek a mellrákot évtizedekkel korábban ki tudják szűrni, mint mi orvosok” – mutatott rá.
Elmondta,
Emellett a sebészetet is olyan területnek tartja, amely szorosan kapcsolódik ehhez a fejlődéshez, hiszen a pontos diagnosztikai képek a műtéti beavatkozásokat is segítik. Hozzátette, az onkológia esetében ugyanakkor még további kutatásokra van szükség, hogy a mesterséges intelligencia szerepe egyértelműen meghatározható legyen.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tragikus medvetámadás történt Beszterce-Naszód megyében: egy 53 éves nő életét vesztette, miután egy medve rátámadt a Telcs községhez közeli dombvidékén.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több régiójára.
Őrizetbe vettek egy 45 éves gyulafehérvári férfit, aki pénteken egy éles tárggyal megtámadott egy 12 éves kislányt és annak édesapját Gyulafehérváron – közölte szombaton a Fehér megyei rendőr-főkapitányság.
A Kolozs Megyei Tanács beavatkozási és elsősegélynyújtó-pontot hoz létre a Tarnica-tónál, miután jelentősen megnőtt a térségben történt balesetek száma.
Videót tett közzé a belügyminisztérium a Bihar megyei Pelbárthida településen meggyilkolt 18 éves lány feltételezett gyilkosának elfogásáról. A felvételeken az is látható, amint a férfi közvetlenül az elfogása után beismeri tettét a rendőrök előtt.
Gyermekpénz csak annak, aki rendszeresen jár iskolába? Az RMDSZ szerint az új rendszer csökkentené az iskolaelhagyást, a bírálók viszont attól tartanak, a legszegényebb családokat sújtaná. A tervezet kezdeményezőjét és iskolaigazgatót kérdeztünk.
Többórás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!