A román és a magyar futballválogatott péntek esti mérkőzése nem igényel hosszabb kommentárt, a 3-0-ás végeredmény önmagáért beszél.
2013. szeptember 08., 19:182013. szeptember 08., 19:18
2013. szeptember 08., 19:182013. szeptember 08., 19:18
Sportszakmai szempontból annyit mégis meg kell jegyezni, hogy a Bukarestben mutatott „játék\" alapján a magyar nemzeti tizenegy egyszerűen nem érdemli meg, hogy kijusson a jövő évi brazíliai világbajnokságra, Budapesten pedig ideje új szövetségi kapitány után nézni.
Sokkal több szót érdemel ellenben a magyarországi szurkolótábor botrányos bukaresti viselkedése. A pénteki fekete napként vonul be a magyar futballtörténelembe, de elsősorban nem Dzsudzsák Balázsék súlyos veresége, hanem az anyaországi drukkerhad randalírozása miatt.
Ezen a napon minden tisztességes magyarnak sült a képén a bőr, látva, miként dúlják fel a román főváros központját, csapnak össze a csendőrökkel a pingpongasztalhátú, kopaszra nyírt „szurkolók\", akik aztán hazafelé menet a vonatkocsikat is ízekre szedték. Akiknek a minősíthetetlen magatartása ráadásul nem magyarázható puszta románellenességgel, hiszen sepsiszentgyörgyi állomásozásuk során néhányan közülük nem átallottak kezet emelni egy helyi magyar képzőművészre is.
Ilyen garázdákat nemhogy nemzetközi sporteseményre, de magyar bajnokira is életveszélyes beengedni. Éppen ezért felfoghatatlan, hogy a román rendvédelmi szervek miért engedték órákon keresztül iddogálni őket Bukarest történelmi központjában, karba tett kézzel várva, mikor szabadul el a pokol. „Ezek az emberek nyilvánvalóan nem szoktak Schopenhauert olvasni\" – jelentette ki a pénteki „magyardúlás\" mérlegét megvonva a román csendőrség országos parancsnoka. Akinek igazság szerint önként le kellene mondania, hiszen a magyar hatóságoktól megfelelő tájékoztatást kapott arról, hogy nem filozófusok, hanem balhéra elszánt bajkeverők kísérik Bukarestbe a válogatottat.
Mindezek ismeretében az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálata jobban tette volna, ha úgy tesz, mint a magyar válogatott labdarúgók a vereség után: csöndben marad. A magyarországi rendbontók bukaresti „kiviselkedése\" után feljelentést tenni a román szurkolók magyarokat szidalmazó rigmusaiért egyenesen nevetséges és kontraproduktív. De maradjunk a sportnyelvnél: öngól.
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadal után három héttel pestis áldozata lett Hunyadi János hadvezér.
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.
Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.
Hogy Romániában gyanúsan tekintenek a kettős állampolgárokra, nem újdonság, azt már megszokták az erdélyi magyarok. De enyhén szólva meglepő, hogy Magyarországon is indulatokat gerjeszt a kettős állampolgárság kérdése.
szóljon hozzá!