A román és a magyar futballválogatott péntek esti mérkőzése nem igényel hosszabb kommentárt, a 3-0-ás végeredmény önmagáért beszél.
2013. szeptember 08., 19:182013. szeptember 08., 19:18
Sportszakmai szempontból annyit mégis meg kell jegyezni, hogy a Bukarestben mutatott „játék\" alapján a magyar nemzeti tizenegy egyszerűen nem érdemli meg, hogy kijusson a jövő évi brazíliai világbajnokságra, Budapesten pedig ideje új szövetségi kapitány után nézni.
Sokkal több szót érdemel ellenben a magyarországi szurkolótábor botrányos bukaresti viselkedése. A pénteki fekete napként vonul be a magyar futballtörténelembe, de elsősorban nem Dzsudzsák Balázsék súlyos veresége, hanem az anyaországi drukkerhad randalírozása miatt.
Ezen a napon minden tisztességes magyarnak sült a képén a bőr, látva, miként dúlják fel a román főváros központját, csapnak össze a csendőrökkel a pingpongasztalhátú, kopaszra nyírt „szurkolók\", akik aztán hazafelé menet a vonatkocsikat is ízekre szedték. Akiknek a minősíthetetlen magatartása ráadásul nem magyarázható puszta románellenességgel, hiszen sepsiszentgyörgyi állomásozásuk során néhányan közülük nem átallottak kezet emelni egy helyi magyar képzőművészre is.
Ilyen garázdákat nemhogy nemzetközi sporteseményre, de magyar bajnokira is életveszélyes beengedni. Éppen ezért felfoghatatlan, hogy a román rendvédelmi szervek miért engedték órákon keresztül iddogálni őket Bukarest történelmi központjában, karba tett kézzel várva, mikor szabadul el a pokol. „Ezek az emberek nyilvánvalóan nem szoktak Schopenhauert olvasni\" – jelentette ki a pénteki „magyardúlás\" mérlegét megvonva a román csendőrség országos parancsnoka. Akinek igazság szerint önként le kellene mondania, hiszen a magyar hatóságoktól megfelelő tájékoztatást kapott arról, hogy nem filozófusok, hanem balhéra elszánt bajkeverők kísérik Bukarestbe a válogatottat.
Mindezek ismeretében az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálata jobban tette volna, ha úgy tesz, mint a magyar válogatott labdarúgók a vereség után: csöndben marad. A magyarországi rendbontók bukaresti „kiviselkedése\" után feljelentést tenni a román szurkolók magyarokat szidalmazó rigmusaiért egyenesen nevetséges és kontraproduktív. De maradjunk a sportnyelvnél: öngól.
Ízlelgessük egy kicsit: egy magát szociáldemokratának nevező párt jóvoltából Romániában olyan helyzet állt elő, hogy már nem is csupán hipotetikus, megfoghatatlan, távoli rémképként szerepel a napirenden egy szélsőjobboldali párt kormányra kerülése.
A Szociáldemokrata Párt válságkezelési receptje jelenleg a következő: ha ég a ház, víz vagy poroltó helyett a repülőüzemanyag-válságra is fittyet hányva az utolsó kerozinkészleteket kell ráönteni.
A vasárnapi választási eredmények ismeretében fölösleges vitatni, hogy Magyarország demokratikus ország.
Fene tudja, hogy – politikai értelemben – utoljára mikor tátongott ekkora szakadék az anyaországiak és a határon túliak között.
Két nappal az országgyűlési választást követően is folyik a találgatás, vajon mi vezetett a Fidesz-KDNP több mint másfél évtizede tartó hatalmának megdöntéséhez, a Tisza Párt elsöprő győzelméhez.
Talán nem túlzás kijelenteni: a rendszerváltoztatás óta a legintenzívebb és legdurvább választási kampányidőszak ér véget a vasárnapi országgyűlési választásokkal.
Jó egy hónapja zajlik már az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, ami Donald Trump amerikai elnök legutóbbi bejelentése alapján még olyan két-három hétig tarthat.
Sokat, egyre többet foglalkozik a média és a közvélemény a családon belüli erőszakkal, no meg a távoltartás lehetőségével és gyakorlatával. Elítélendő, kerülendő, megelőzendő, büntetendő.
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.
szóljon hozzá!