
Miközben a világ legbefolyásosabb vezetői a Bilderberg-csoport szupertitkos találkozóján, majd pedig a G8-csúcson kuglizgattak teljhatalmuk bábuival, szép csendben hivatalosan is megnyílt az európai őshonos kisebbségek védelméért indított harc brüsszeli frontja.
2013. június 20., 22:482013. június 20., 22:48
2013. június 21., 10:062013. június 21., 10:06
Az Erdélyből induló polgári kezdeményezések előretolt helyőrségeként az EMNP és az EMNT már sátrat vert az Európai Bizottság falai előtt. Az első üzenetváltás megtörtént: közel nyolcvan nap elteltével az a válasz érkezett az uniós erődből, hogy a szövetségest keresők küldetése szép és jó, de a kapuőrzőknek nincs felhatalmazásuk arra, hogy birodalmuk támogatásáról biztosítsák az igazáért harcoló kis szabadcsapatot.
Nem tudni, a kapudöngetés meddig hallatszott el Brüsszelben, de az már az első jelekből kitetszik, hogy az ügy továbbra is rendkívül kényes az EU számára. Pedig előbb-utóbb érdemben is foglalkoznia kell vele, hiszen az európai polgárok mozgósítása minden bizonnyal meghozza a várt eredményt. Az RMDSZ jelenleg milliós sereget toboroz az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójának dél-tiroli kongresszusán, ahol 30 ország több tucat kisebbségi szervezete fogja felkarolni az ügyet. Remélhetőleg az EMNP–EMNT, illetve az RMDSZ indítványa ugyanúgy megkapja a szükséges egymillió támogató aláírást, mint a Székely Nemzeti Tanács régióvédelmi kezdeményezése.
Kivételesen nem baj, hogy képviselőink külön utakon járnak: a több oldalról érkező nyomásgyakorlás csakis az ügy hasznára válhat. Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy valós előrelépést a várfalakon kívülről nagyon nehéz elérni. Mivel az európai őshonos kisebbségek ügye nem kontinenseket átölelő pénzügyi spekulációkról, világhatalmi machinációkról szól, elképzelhetetlen, hogy olyan befolyásos támogatókat nyerjen meg magának, mint mondjuk néhány bilderberges nagyúr. Az sem valószínű, hogy az európai parlamenti választások előtt valamelyik képviselőcsoport központi kampányában felkarolná a kezdeményezést, hiszen a makacs többségiek ott is többségben vannak. Így hát marad az üzengetés egy olyan békés hadviselésben, amelyben a legnagyobb ellenség az erős szövetséges hiánya. De legalább mindent megteszünk, amit lehet.
Közhellyé vált, hogy a gépkocsi már nem luxus, a megfelelő tömegközlekedési alternatívák nélkül alapvető szükségletté vált a mindennapokban. Egy olyan jog, amelynek szükségességét sok esetben nem lehet vitatni, viszont nem alanyi jog. Tenni kell érte.
Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
A híradót hallgatom. Beszámolnak arról, hogy egy német város karácsonyi vásárában késeltek, egy másikban, valahol Bajorországban pedig minél több személy halálra gázolását tervezte öt migráns.
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
December 10-e az emberi jogok világnapja, mivel 1948-ban ezen a napon fogadta el az ENSZ közgyűlése Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.
szóljon hozzá!