Úgy tűnik, se kiköpni, se lenyelni nem tudja az autonómia érdekében több tízezer embert megmozgató székely menetet a bukaresti kormány.
2013. november 03., 18:392013. november 03., 18:39
Hivatalos reakció ugyanis mindeddig nem érkezet, azon kívül, hogy Victor Ponta miniszterelnök fél szájjal kijelentette: „alkotmányos módon” reagálnak majd. Crin Antonescu liberális pártelnök reagált ugyan, mondván: elfogadhatatlan bármiféle enklávé az ország közepén, de ez inkább magánvélemény azon politikus részéről, aki már megkezdte a jövő évi államfőválasztások előtti kampányát.
A kormány tanácstalanságát jelezheti a Bogdan Diaconu PSD-s képviselő feljelentése körüli hercehurca. A magyarellenes megnyilvánulásokon kívül semmilyen más teljesítményt felmutatni nem tudó Diaconu kedden még melldöngetve jelentette be, hogy alkotmányellenes tevékenység miatt feljelentette a székely menet szervezőit, hogy aztán egy nap múlva már nevetséges indokkal visszavonja azt. Pontáék valószínűleg rájöttek, annál immár komolyabb az ügy, hogy hagyják, hogy a magyar ügyekben lassan Vadim Tudorhoz hasonló médiabohóccá avanzsáló Diaconura bízzák a kommunikációt. Diaconu ugyanis kimondottan jó szolgálatot tesz a magyar ügyeknek: állandó, szélsőséges hőbörgésével csak erősíti az eltökéltséget, hiszen megnyilvánulásai folyamatosan igazolják a vádakat az arrogáns bukaresti hatalom soviniszta nemzetállami érzéketlenségéről a több mint 1,2 milliós magyar közösség önrendelkezési törekvései iránt. Ha a tüntetés nyomán a magyarok azzal fordulhattak volna a világ közvéleményéhez, hogy lám, a „példás” kisebbségi politikát folytató Romániában a kormánypárt politikusa feljelenti a véleménynyilvánítás szabadságával élő magyarokat, az nagyon nem lett volna jó Bukarest számára, ezért vélhetően felülről szóltak rá Diaconura. Most pedig valószínűleg zajlik a tanakodás, mi legyen a kormány kommunikációjának fő csapásiránya. Még az is lehet, hogy úgy gondolják: azzal járnak a legjobban, ha agyonhallgatják.
Mindez azt jelzi: minél több olyan akcióra van szükség, amely elbizonytalanítja a kormányt. Hogy egyre kisebb mozgástere legyen kitérni a jogos önrendelkezési törekvések elől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A várakozásoknak megfelelően túlélte ugyan a bukaresti kormány a bizalmatlansági indítványokat, ám a társadalmi és koalíciós feszültségek továbbra is próbára teszik a kabinetet. Ezen belül Ilie Bolojan alatt erősen inog a miniszterelnöki szék.
Példás, dicséretes reakciók egész sorát váltotta ki a napokban Bukarestben történt sajnálatos incidens, amelynek során egy fiatal rasszista indíttatásból rátámadt egy bangladesi ételfutárra.
Olyan az ukrajnai rendezés ügye, mint egy hullámvasút: egyszer a Donald Trump által szorgalmazott béke lehetősége repít a magasba, máskor a tűzszüneti megállapodás látszólagos esélytelensége taszítja mélybe a világot.
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!