Minden eddiginél durvább nyilatkozatháborúhoz vezetett a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) két legnagyobb pártjának vezetői között a külföldön és belföldön is bírált amnesztiatörvény és a Btk.-módosítás ügye.
2013. december 16., 20:062013. december 16., 20:06
Miközben a kormány igyekszik menteni a menthetőt, és az amnesztiatörvény jegelésével, a Btk. kapcsán pedig az alkotmánybíróságra bízva a döntést csitítaná a kedélyeket, Victor Ponta miniszterelnök, a PSD elnöke, és Crin Antonescu, a szenátus és a PNL első embere egyaránt a másik rovására szeretné magát tisztázni a gyanú alól, hogy a kormányoldal valójában a korrupt politikusoknak kívánt kedvezni a két törvénnyel.
A kormány imázsmentő szándékának eshetett „járulékos” áldozatául Lucian Bolcaş egykori PRM-s politikus is, akit a PSD az alkotmánybíróság tagjává jelölt, a vele szemben felmerült, antiszemitizmusra vonatkozó vádak miatt azonban hivatalosan visszalépett – nem kizárható azonban, hogy Ponta kérte meg: a további nemzetközi bírálatok elkerülése érdekében mondjon le „önként” az alkotmánybírói talárról.
Ez azonban csak mellékszál, Bolcaş visszaléptetése nem tereli el a figyelmet sem a Btk. ügyéről, sem arról, hogy Antonescu gyakorlatilag azzal vádolta meg Pontát, hogy szándékosan, aljas manőverrel próbálta megtéveszteni a nyilvánosságot az amnesztiatörvény kapcsán. Az a hangfelvétel, amelynek tanúsága szerint pártja tagjai előtt azt állította: Ponta úgy szerette volna elhárítani magától magától a felelősséget, hogy kormánya tagjaival együtt a nyilvánosság előtt ugyan ellenezte volna az amnesztiatörvényt, de azt a parlamentnek azért meg kellett volna szavaznia, akár az USL-kormány „őszödi beszédeként” is értékelhető, ha igaznak bizonyul a Pontával szembeni vád.
Bizonyosan most annyi jelenthető ki, hogy Antonescu, hogy saját magát mentse, ismét csak a szociáldemokratákra hárított minden felelősséget a problémák miatt, és bemártotta szövetségesét, amire az durván reagált, hazugsággal vádolva őt. Holott egyértelmű, hogy felelősségük közös és azonos mértékű. A mostani kapálózás és a felelősség előli menekülés ezért ugyanúgy kikezdi a kormány még megmaradt hitelességét, mintha valóban kiszivárgott volna Ponta „őszödi” beszéde.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nincs miért szépíteni: az alkotmánybíróság ítéletével, amellyel megsemmisítette a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait módosító törvényt, tovább erodálta a román jogállamisági intézményekbe vetett, még meglévő bizalmat.
Bár a budapesti Ukrajna-csúcs időpontja bizonytalan, azért kijelenthető: a közkeletű vélekedéssel ellentétben a jelek szerint a hála mégiscsak politikai kategória – legalábbis Donald Trump akként tekinti Orbán Viktor magyar kormányfővel való viszonyában.
Kedvenc és gyűlölt politikusaink egyaránt hősiesen megvédték a nagyi lekvárját: rettenthetetlenül, még az adócsalóknak járó hivatali megbélyegzést is bátran felvállalva, jól kifotózkodták magukat a család ízléses éléskamrájában.
A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony szoros, kölcsönös előnyökön alapul, míg a magyar és a román kapcsolatok normalizálása még várat magára – ez vonható le tanulságként az RMDSZ múlt pénteki kongresszusán történtekből.
Sok mindent elárul a romániai és magyarországi nyilvánosság „témaérzékenységéről”, hogy milyen irányba tolódott el az RMDSZ 17. kongresszusával kapcsolatos közbeszéd, kommentáradat.
Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.
A moldovai választások nyomán egyelőre elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország befolyási övezete újabb országgal gyarapodjon, ám biztosak lehetünk benne: Moszkva nem tesz le arról, hogy helyzetbe kerüljön a Pruton túli országban.
Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a jelek szerint mindent elkövet azért, hogy elnyerje a Dan Tanasă leglelkesebb követője címet.
Szemléletes szlengkifejezéssel élve az elmúlt napok drónincidenseivel Putyin elnök bekóstolta a NATO-t, a katonai szövetség pedig a hurrápotimista kommentárok ellenére nem vizsgázott a legfényesebben, miközben az ukrajnai háború tovább eszkalálódott.
Egyre több sebből vérzik a Bolojan-kormány reformcunamija minden fronton, amivel az elszabadult román államháztartást próbálja rendbe hozni. Az a legnagyobb baj vele, hogy kivitelezéséhez nincs meg a társadalom nagyobb részének a támogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!