VEZÉRCIKK – Bár az ország gazdasági-pénzügyi kilátásai nem adnak okot túlzott aggodalomra, nehéz örökséget hagyott maga után az utcai tüntetések nyomására lemondott Ponta-kormány.
2015. november 25., 19:522015. november 25., 19:52
A helyére lépett technokrata kabinet nyakába szakad az ebben az időszakban foganatosított béremelések, valamint a januárban hatályba lépő adó- és áfacsökkentés kigazdálkodása. Ráadásul a jövő évi költségvetés tervezetét is készen kapta meg, amely több mint 4 százalékos gazdasági növekedéssel és a Brüsszel által engedélyezett 3 százalékos költségvetési hiánnyal számol.
Első ránézésre nem is lenne baj, csakhogy a román gazdaság fejlődésének ütemére egyáltalán nem lehet mérget vetni a geopolitikai fejlemények, az Európába áramló népvándorlás, a terrorizmusellenes küzdelem, no meg a közel-keleti konfliktus eszkalálódása miatt. De Dacian Cioloş kormányának dolgát nemcsak külső, hanem belső tényezők is nehezítik.
A politikai osztály – és az azt kiszolgáló sajtó – egy része máris ráirányította az ágyúkat az alig egy hete beiktatott szakértői kabinetre, időnap előtt bizonygatva annak alkalmatlanságát. E téren meglepő egyetértéseknek vagyunk tanúi, egyformán ostorozza az új kormányt Traian Băsescu volt államfő és eddigi kíméletlen politikai ellenfele, Victor Ponta exminiszterelnök. Ennek a furcsa összeborulásnak a legárulkodóbb jele, hogy Băsescu újabban annak a hírtelevíziónak a stúdiójában követeli Cioloşék távozását, amely egy Ponta-közeli médiamogul tulajdona, annak idején pedig élharcosa volt a volt államelnök felfüggesztésének.
Az már csak hab a tortán, hogy egyes politikusok – köztük a titkosszolgálat egykori, jelenleg a Szociáldemokrata Párt szenátoraként tevékenykedő tisztje – hajmeresztő összeesküvés-elméleteket gyártanak a brüsszeli kormányt is megjárt miniszterelnökről. Például hogy a Romániában pornószektaként elhíresült jógamozgalom tagja, politikai előmenetelét pedig annak köszönheti, hogy állítólag a belügyminisztérium egykori kémfőnökének rokona.
A nevetséges vádak is jelzik, Cioloşra kemény esztendő vár a jövő évi választásokig tartó mandátuma alatt, hiszen súlyos bizalomvesztése közepette a politikumnak elemi érdeke, hogy lejárassa a választók előtt.
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
A híradót hallgatom. Beszámolnak arról, hogy egy német város karácsonyi vásárában késeltek, egy másikban, valahol Bajorországban pedig minél több személy halálra gázolását tervezte öt migráns.
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
December 10-e az emberi jogok világnapja, mivel 1948-ban ezen a napon fogadta el az ENSZ közgyűlése Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.
Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.
Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.
Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.
Focidrukkernek lenni nem feltétlenül és nem csupán a játék szeretetét, a gólért való rajongást jelenti.
szóljon hozzá!