
Fotó: Jakab Mónika
BÚCSÚ A NAPILAPTÓL – A Magyar Értelmező Kéziszótár a cím fogalmát így határozza meg: „Elhunyt személy érdemeit méltató cikk vagy beszéd.”
2023. január 01., 20:242023. január 01., 20:24
Ha jelen esetben a sokunk által kedvelt és értékelt Krónika, és vele együtt a lapcsaládhoz tartozó Erdélyi Napló és az Előretolt Helyőrség „halálának” kapcsán kívánok néhány méltató gondolatot leírni, jogosnak tűnik a kérdés, hogyan lehetséges ez, hiszen nem egy személyről van szó.
Széles skálán mozgó tartalma mindenkinek ízlése szerinti olvasnivalót nyújtott. A nemzeti azonosságtudatot erősítő írások, bármilyen témában szívet, lelket, értelmet nyitogattak. Igazi konzervatív lapnak tartottam, amelyik nem állt be a „független-objektívnek” hazudott sajtótermékek sorába. Nem cenzúrázott. Ezt bizton állíthatom, hiszen megjelent szerény írásaim sokszor kényes témákat érintettek, legyen szó érdekvédelmi szervezetünkről vagy Tőkés Lászlóról. Ez utóbbi vonatkozásában szomorúan állapítom meg, hogy például egyházi lapunk ezt megtette (ha szükséges, bizonyítékkal szolgálhatok).
Értem én, hogy mostanság az internet világa és lehetőségei, hogy a pénzügyi hatékonyság, a rentabilitás mindent felülírnak. De lennie kellene egy vörös vonalnak, amit nem szabadna átlépnie senkinek és semminek.
Véleményem szerint ilyennek kellene lennie a papíralapú sajtónak, főleg, ha nem parancsra és érdekek mentén szerkesztik. Miért is? Mert Guttenberg óta a könyvnek, az újságnak, egyáltalán a papírra leírt szónak tapintható, sok esetben – gondoljunk az iniciálékra – művészi értéke, sőt azt is meg merem kockáztatni, „illata” volt. Ezzel ellentétben azt kell látnunk, hogy a könyv, a papíralapú sajtó elveszítette becsületét. Nem, vagy csak keveset olvasunk. Alig-alig látogatják a szebb napokat látott iskolai, közösségi könyvtárakat. Sok esetben a családi könyvtárak is értéktelenné válnak. Akik örökölhetnék, már hét határon túl vannak. Fölöslegesnek tartják vesződni a sok könyvvel. Nemrég megdöbbenve hallottam, hogy valaki papírhulladék formájában „szabadult meg” több száz kötettől. Sajnos ez a folyamat érhető tetten jelen esetben is.
Természetesen ma ezt lehet úgy értelmezni, hogy a példa egy letűnt kor áporodott világát idézi. Az igazságtartalmat döntse el ki-ki magában. Végül – lehet már okafogyott megoldásként – egy lehetőséget kívánok felvillantani. Az elmúlt rendszer ha szemfényvesztésként is, de életben tartotta az Előre napilapot (az akkori lapkiadások kívánalmai, szabályai szerint). De mégis volt egy magyar nyelven írt országos terjesztésű napilap, minden hibájával és erényével együtt.
Csak halkan kérdezem: manapság a kormány tagjaként – úgymond demokráciában élve –, a pozitív diszkrimináció elve alapján nem lehetne elérni, hogy egy Krónikához hasonló magyar napilap életben maradjon?
Nincs más hátra, mint hogy hívő emberként, a feltámadásban bízva reménykedjek a honi, papíralapú magyar sajtó újraéledésében is. A magam nevében pedig megköszönöm a több mint 6000 kiadást megért számokat. Isten áldása legyen a volt és mostani szerkesztőségi tagok életén, annál is inkább, mert egy lap megszűnése sokak számára egzisztenciális kérdés is.
Varga Károly
A szerző a nagybányai református egyházmegye nyugalmazott esperese
Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadal után három héttel pestis áldozata lett Hunyadi János hadvezér.
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.
Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.
szóljon hozzá!