Üllő és kalapács között érezheti magát ebben az időszakban a bukaresti technokrata kormány. Miközben a jelek szerint Nagy-Britanniának az Európai Unióból való esetleges kilépését a kelet-közép-európai államokhoz hasonlóan Románia is megsínylené, a Dacian Cioloș vezette kabinet a parlamenti pártok választási ígéretei és politikai érdekei, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szigora között kénytelen lavírozni.
2016. június 19., 18:442016. június 19., 18:44
A kormánynak úgy kell kitöltenie szűkre szabott, az év végén rendezendő parlamenti választásokig tartó egy éves mandátumát, hogy lehetőségeihez mérten engednie kell a politikai nyomásnak (pontosabban fogalmazva a zsarolásnak), másrészt pedig meg kell őriznie a költségvetés egyensúlyát is. A feladat nem könnyű, mivel a kormányzás felelősségének terhétől megszabadulva a politikai alakulatok nincsenek tekintettel gazdasági helyzetre és államháztartásra, az pedig most végképp nem foglalkoztatja őket, hogy mit tartogat pénzügyi-gazdasági szempontból a következő esztendő.
Nem véletlen, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem engedett a volt elnöke, Victor Ponta exminiszterelnök és Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus vezetője részéről érkező nyomásnak, és ellenállt a kormánybuktatás ugyanvalóst felelőtlen kísérletének. Elvégre senki, még az előre hozott választást kicsikaró baloldal sem nyerne azon, ha november helyett mondjuk októberben rendeznék a törvényhozási megmérettetést, ellenben a jelenlegi viszonylagos politikai stabilitás semmiképpen sem tenne jót az országnak. Amelyen az sem segít túlzottan, hogy az IMF hatályos hitelmegállapodás hiányában is igyekszik befolyásolni a hazai gazdaságpolitika irányvonalát, már korábban beígért és beütemezett adócsökkentések végrehajtásának felfüggesztésére ösztökélve a szakértői kormányt.
Elvégre a nemzetközi pénzintézet illetékesei is tisztában lehetnek vele, hogy a kabinet elég korlátozott mozgástérrel rendelkezik, jól behatárolt küldetése során pedig többnyire „kapott anyagból\" kénytelen gazdálkodni, és nemigen hozhat még középtávú kihatással bíró intézkedéseket sem. Vagyis ilyen körülmények között örül, ha az ügyvezetésre összpontosíthat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kedvenc és gyűlölt politikusaink egyaránt hősiesen megvédték a nagyi lekvárját: rettenthetetlenül, még az adócsalóknak járó hivatali megbélyegzést is bátran felvállalva, jól kifotózkodták magukat a család ízléses éléskamrájában.
A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony szoros, kölcsönös előnyökön alapul, míg a magyar és a román kapcsolatok normalizálása még várat magára – ez vonható le tanulságként az RMDSZ múlt pénteki kongresszusán történtekből.
Sok mindent elárul a romániai és magyarországi nyilvánosság „témaérzékenységéről”, hogy milyen irányba tolódott el az RMDSZ 17. kongresszusával kapcsolatos közbeszéd, kommentáradat.
Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.
A moldovai választások nyomán egyelőre elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország befolyási övezete újabb országgal gyarapodjon, ám biztosak lehetünk benne: Moszkva nem tesz le arról, hogy helyzetbe kerüljön a Pruton túli országban.
Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a jelek szerint mindent elkövet azért, hogy elnyerje a Dan Tanasă leglelkesebb követője címet.
Szemléletes szlengkifejezéssel élve az elmúlt napok drónincidenseivel Putyin elnök bekóstolta a NATO-t, a katonai szövetség pedig a hurrápotimista kommentárok ellenére nem vizsgázott a legfényesebben, miközben az ukrajnai háború tovább eszkalálódott.
Egyre több sebből vérzik a Bolojan-kormány reformcunamija minden fronton, amivel az elszabadult román államháztartást próbálja rendbe hozni. Az a legnagyobb baj vele, hogy kivitelezéséhez nincs meg a társadalom nagyobb részének a támogatása.
Talán nem vagyunk egyedül azzal, hogy inkább azon lepődtünk volna meg, ha az EB elfogadja a nemzeti régiók támogatásáról szóló erdélyi kezdeményezést. Így nem is csodálkozunk azon, hogy a testület lesöpörte az asztalról a projektet.
A várakozásoknak megfelelően túlélte ugyan a bukaresti kormány a bizalmatlansági indítványokat, ám a társadalmi és koalíciós feszültségek továbbra is próbára teszik a kabinetet. Ezen belül Ilie Bolojan alatt erősen inog a miniszterelnöki szék.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!