Üllő és kalapács között érezheti magát ebben az időszakban a bukaresti technokrata kormány. Miközben a jelek szerint Nagy-Britanniának az Európai Unióból való esetleges kilépését a kelet-közép-európai államokhoz hasonlóan Románia is megsínylené, a Dacian Cioloș vezette kabinet a parlamenti pártok választási ígéretei és politikai érdekei, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szigora között kénytelen lavírozni.
2016. június 19., 18:442016. június 19., 18:44
A kormánynak úgy kell kitöltenie szűkre szabott, az év végén rendezendő parlamenti választásokig tartó egy éves mandátumát, hogy lehetőségeihez mérten engednie kell a politikai nyomásnak (pontosabban fogalmazva a zsarolásnak), másrészt pedig meg kell őriznie a költségvetés egyensúlyát is. A feladat nem könnyű, mivel a kormányzás felelősségének terhétől megszabadulva a politikai alakulatok nincsenek tekintettel gazdasági helyzetre és államháztartásra, az pedig most végképp nem foglalkoztatja őket, hogy mit tartogat pénzügyi-gazdasági szempontból a következő esztendő.
Nem véletlen, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem engedett a volt elnöke, Victor Ponta exminiszterelnök és Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus vezetője részéről érkező nyomásnak, és ellenállt a kormánybuktatás ugyanvalóst felelőtlen kísérletének. Elvégre senki, még az előre hozott választást kicsikaró baloldal sem nyerne azon, ha november helyett mondjuk októberben rendeznék a törvényhozási megmérettetést, ellenben a jelenlegi viszonylagos politikai stabilitás semmiképpen sem tenne jót az országnak. Amelyen az sem segít túlzottan, hogy az IMF hatályos hitelmegállapodás hiányában is igyekszik befolyásolni a hazai gazdaságpolitika irányvonalát, már korábban beígért és beütemezett adócsökkentések végrehajtásának felfüggesztésére ösztökélve a szakértői kormányt.
Elvégre a nemzetközi pénzintézet illetékesei is tisztában lehetnek vele, hogy a kabinet elég korlátozott mozgástérrel rendelkezik, jól behatárolt küldetése során pedig többnyire „kapott anyagból\" kénytelen gazdálkodni, és nemigen hozhat még középtávú kihatással bíró intézkedéseket sem. Vagyis ilyen körülmények között örül, ha az ügyvezetésre összpontosíthat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadal után három héttel pestis áldozata lett Hunyadi János hadvezér.
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.
Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.
Hogy Romániában gyanúsan tekintenek a kettős állampolgárokra, nem újdonság, azt már megszokták az erdélyi magyarok. De enyhén szólva meglepő, hogy Magyarországon is indulatokat gerjeszt a kettős állampolgárság kérdése.
A közép-európai ember kényelmi illúziójának végét jelzi mindaz, ami most az életadó, elnyűhetetlennek hitt kék szalagunkkal, a Dunával történik. És abból kifolyólag velünk, mindannyiunkkal.
Miközben eddig jóformán csak passzív szemlélőként kísérte az ország légterét megsértő orosz drónokat, hirtelen igencsak hiperaktív lett a román légierő.
Történelmi fordulóponthoz érkezett a hírfogyasztás. A kérdés már nem csak az, hogy hol olvassuk a híreket, hanem akarunk-e még egyáltalán szembenézni velük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!