Balogh Levente
2024. február 02., 19:582024. február 02., 19:58
Valaki elmondhatná Marcel Ciolacu román miniszterelnöknek: ha valakinek békeüzenetet szeretne tolmácsolni, akkor határozottan ellenjavallott, hogy ezt úgy tegye, hogy az üzenetet minden jószándék mellett virtigli provokációba, vagy legalábbis megalázó, lekezelő üzenetként ható kijelentésekbe csomagolja.
Mert hát értékelendő ugyan, hogy a kormány vezető erejét adó, és a felmérések szerint továbbra is a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt elnöki tisztségét is betöltő kormányfő egy négy választással is „súlyosbított”, ezért tizenkét kampányhónapból álló évben a szélsőséges pártok és a magyarellenes retorika előretörése közepette a megbékélésről és az Erdélyről szóló diskurzus normalizálásáról beszél, ahogy ezt múlt pénteken Szatmárnémetiben tette, de az már kevésbé, ha mindezt úgy teszi, hogy közben retorikájával éppen a magyargyűlölő szélsőségesek narratívájára kontráz rá.
Az ugyanis, hogy a megbékélés fontosságát azzal a kijelentéssel próbálta hangsúlyozni, miszerint „felejtsük végre el azt a butaságot, hogy Erdély nem román föld”, mindenre alkalmas, csak a helyzet normalizálására nem.
Ha ugyanis Erdély román föld, ez azt sugallja, hogy a románok valamilyen elsőbbséget élveznek, elvégre ez a saját földjük. Aki viszont nem románként él ezen a „román” földön, az valamilyen másodrangú, éppen hogy megtűrt polgár – de ha nem is, mindenképpen el kell ismernie a román felsőbbrendűséget.
A kormányfő kijelentése egyértelműen azt a soviniszta román műdalt idézi, amely ma is gyakran csendül fel nyilvános rendezvényeken, és amely azt hirdeti, hogy „Románok vagyunk, és itt mindörökre mi vagyunk az urak!”.
Persze értjük mi, hogy választási év van, és Ciolacu a szélsőséges, magyargyűlölő AUR-ral és azzal a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) próbál meg versenyre kelni a magyargyűlölő retorikában, amely maga is szívesen dagonyázik a magyarellenes uszításban, és amelynek Szatmár megyei fiókszervezete olyan mértékben hisztérikusan soviniszta, hogy ahhoz képest még a PSD a mérsékeltebb párt – pedig, mint láthatjuk, maga a szociáldemokrata pártelnök sem tagadja meg magától azt az élvezetet. hogy néha elsüssön egy-egy magyarellenes élű megjegyzést.
Azonban azzal, hogy beszáll a versenybe, amely arról szól, hogy az ország jövőjét érintő egyéb érdemi program híján melyik párt tudja magasabb szinten művelni a magyarellenes és Erdély-féltő retorikát, Ciolacu és a PSD a könnyebb irányba mozdul el. Ami ráadásul nem is tűnik annyira kellemetlen kényszernek.
A miniszterelnök kijelentését minden bizonnyal az is motiválta, hogy így kompenzál az Erdély eladásával kapcsolatos vádak miatt, amelyeket még évekkel ezelőtt fogalmazott meg vele szemben Klaus Iohannis államfő, és ami kapcsán épp a napokban jegyezte meg, hogy még mindig nem tudta túltenni magát rajta.
Azonban lelki problémák ide vagy oda, természetesen ez sem elfogadható indok arra, hogy még gyorsabban hajtsa a magyarellenesség-rollert, hiszen mindezzel csak tovább bátorítja az egyre radikálisabb hangnemet, mivel maga is legitimálja azt.
Pedig hivatalban levő miniszterelnökként jóval nagyobb a felelőssége, mint egy tét és felelősség nélkül hőbörgő ellenzéki hordószónoknak.
Mindennek ellenére Ciolacu most igyekezett mindent megtenni, hogy elmossa a két kategória közötti különbséget, elvégre mitől kulturáltabb és európaibb az „Erdély román föld” kijelentés annál, hogy az AUR-osok ukrán területeket akarnak Romániához csatolni?
És mitől civilizáltabb bármilyen uszításhoz képest a ceausescui fasiszta kommunizmus „magyarul beszélő románokról” szóló retorikáját idéző miniszterelnöki megszólalás, miszerint „valójában mindannyian különböző etnikumú románok vagyunk, románok, magyarok, ukránok, németek, akik együtt élnek Romániában”?
Érdemes végre egyértelműen leszögezni: Erdély földjének nincs nemzetisége – nem csupán a románoknak saját földjük, hanem az őshonos magyaroknak, illetve a még itt maradt szászoknak is. Vagyis Ciolacu kijelentése csak akkor lenne korrekt, ha azzal egészítené ki, hogy Erdély magyar és szász föld is – nem mintha az egésznek lenne értelme. Mivel tényleg az lenne a fontos, hogy ne az olyan primitív témák határozzák meg a magyar-román viszonyt, hogy ki volt itt előbb, vagy hogy milyen „nemzetiségű” Erdély földje.
Ciolacu megbékélésről szóló üzenete mindezek fényében kis túlzással olyan, mintha Putyin azzal próbálna békeajánlatot tenni az ukránoknak, hogy Kalibr- és Iszkander rakéták tucatjaival porrá bombázza Kijev belvárosát.
Ha így beszélnek velünk azok, akik a barátainkként akarják feltüntetni magukat a románok közül, akkor nem is nagyon kell ellenségek után kutatnunk.
Balogh Levente
A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony szoros, kölcsönös előnyökön alapul, míg a magyar és a román kapcsolatok normalizálása még várat magára – ez vonható le tanulságként az RMDSZ múlt pénteki kongresszusán történtekből.
Rostás Szabolcs
Sok mindent elárul a romániai és magyarországi nyilvánosság „témaérzékenységéről”, hogy milyen irányba tolódott el az RMDSZ 17. kongresszusával kapcsolatos közbeszéd, kommentáradat.
Balogh Levente
Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.
Balogh Levente
A moldovai választások nyomán egyelőre elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország befolyási övezete újabb országgal gyarapodjon, ám biztosak lehetünk benne: Moszkva nem tesz le arról, hogy helyzetbe kerüljön a Pruton túli országban.
Balogh Levente
Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a jelek szerint mindent elkövet azért, hogy elnyerje a Dan Tanasă leglelkesebb követője címet.
Balogh Levente
Szemléletes szlengkifejezéssel élve az elmúlt napok drónincidenseivel Putyin elnök bekóstolta a NATO-t, a katonai szövetség pedig a hurrápotimista kommentárok ellenére nem vizsgázott a legfényesebben, miközben az ukrajnai háború tovább eszkalálódott.
Makkay József
Egyre több sebből vérzik a Bolojan-kormány reformcunamija minden fronton, amivel az elszabadult román államháztartást próbálja rendbe hozni. Az a legnagyobb baj vele, hogy kivitelezéséhez nincs meg a társadalom nagyobb részének a támogatása.
szóljon hozzá!