Hirdetés
Balogh Levente

Balogh Levente

Erdély, a mélyromán föld

2024. február 02., 19:582024. február 02., 19:58

Valaki elmondhatná Marcel Ciolacu román miniszterelnöknek: ha valakinek békeüzenetet szeretne tolmácsolni, akkor határozottan ellenjavallott, hogy ezt úgy tegye, hogy az üzenetet minden jószándék mellett virtigli provokációba, vagy legalábbis megalázó, lekezelő üzenetként ható kijelentésekbe csomagolja.

Mert hát értékelendő ugyan, hogy a kormány vezető erejét adó, és a felmérések szerint továbbra is a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt elnöki tisztségét is betöltő kormányfő egy négy választással is „súlyosbított”, ezért tizenkét kampányhónapból álló évben a szélsőséges pártok és a magyarellenes retorika előretörése közepette a megbékélésről és az Erdélyről szóló diskurzus normalizálásáról beszél, ahogy ezt múlt pénteken Szatmárnémetiben tette, de az már kevésbé, ha mindezt úgy teszi, hogy közben retorikájával éppen a magyargyűlölő szélsőségesek narratívájára kontráz rá.

Az ugyanis, hogy a megbékélés fontosságát azzal a kijelentéssel próbálta hangsúlyozni, miszerint „felejtsük végre el azt a butaságot, hogy Erdély nem román föld”, mindenre alkalmas, csak a helyzet normalizálására nem.

Ha ugyanis Erdély román föld, ez azt sugallja, hogy a románok valamilyen elsőbbséget élveznek, elvégre ez a saját földjük. Aki viszont nem románként él ezen a „román” földön, az valamilyen másodrangú, éppen hogy megtűrt polgár – de ha nem is, mindenképpen el kell ismernie a román felsőbbrendűséget.

A kormányfő kijelentése egyértelműen azt a soviniszta román műdalt idézi, amely ma is gyakran csendül fel nyilvános rendezvényeken, és amely azt hirdeti, hogy „Románok vagyunk, és itt mindörökre mi vagyunk az urak!”.

Persze értjük mi, hogy választási év van, és Ciolacu a szélsőséges, magyargyűlölő AUR-ral és azzal a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) próbál meg versenyre kelni a magyargyűlölő retorikában, amely maga is szívesen dagonyázik a magyarellenes uszításban, és amelynek Szatmár megyei fiókszervezete olyan mértékben hisztérikusan soviniszta, hogy ahhoz képest még a PSD a mérsékeltebb párt – pedig, mint láthatjuk, maga a szociáldemokrata pártelnök sem tagadja meg magától azt az élvezetet. hogy néha elsüssön egy-egy magyarellenes élű megjegyzést.

Azonban azzal, hogy beszáll a versenybe, amely arról szól, hogy az ország jövőjét érintő egyéb érdemi program híján melyik párt tudja magasabb szinten művelni a magyarellenes és Erdély-féltő retorikát, Ciolacu és a PSD a könnyebb irányba mozdul el. Ami ráadásul nem is tűnik annyira kellemetlen kényszernek.

A miniszterelnök kijelentését minden bizonnyal az is motiválta, hogy így kompenzál az Erdély eladásával kapcsolatos vádak miatt, amelyeket még évekkel ezelőtt fogalmazott meg vele szemben Klaus Iohannis államfő, és ami kapcsán épp a napokban jegyezte meg, hogy még mindig nem tudta túltenni magát rajta.

Azonban lelki problémák ide vagy oda, természetesen ez sem elfogadható indok arra, hogy még gyorsabban hajtsa a magyarellenesség-rollert, hiszen mindezzel csak tovább bátorítja az egyre radikálisabb hangnemet, mivel maga is legitimálja azt.

Pedig hivatalban levő miniszterelnökként jóval nagyobb a felelőssége, mint egy tét és felelősség nélkül hőbörgő ellenzéki hordószónoknak.

Mindennek ellenére Ciolacu most igyekezett mindent megtenni, hogy elmossa a két kategória közötti különbséget, elvégre mitől kulturáltabb és európaibb az „Erdély román föld” kijelentés annál, hogy az AUR-osok ukrán területeket akarnak Romániához csatolni?

És mitől civilizáltabb bármilyen uszításhoz képest a ceausescui fasiszta kommunizmus „magyarul beszélő románokról” szóló retorikáját idéző miniszterelnöki megszólalás, miszerint „valójában mindannyian különböző etnikumú románok vagyunk, románok, magyarok, ukránok, németek, akik együtt élnek Romániában”?

Érdemes végre egyértelműen leszögezni: Erdély földjének nincs nemzetisége – nem csupán a románoknak saját földjük, hanem az őshonos magyaroknak, illetve a még itt maradt szászoknak is. Vagyis Ciolacu kijelentése csak akkor lenne korrekt, ha azzal egészítené ki, hogy Erdély magyar és szász föld is – nem mintha az egésznek lenne értelme. Mivel tényleg az lenne a fontos, hogy ne az olyan primitív témák határozzák meg a magyar-román viszonyt, hogy ki volt itt előbb, vagy hogy milyen „nemzetiségű” Erdély földje.

Ciolacu megbékélésről szóló üzenete mindezek fényében kis túlzással olyan, mintha Putyin azzal próbálna békeajánlatot tenni az ukránoknak, hogy Kalibr- és Iszkander rakéták tucatjaival porrá bombázza Kijev belvárosát.

Ha így beszélnek velünk azok, akik a barátainkként akarják feltüntetni magukat a románok közül, akkor nem is nagyon kell ellenségek után kutatnunk.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

A sodródás lett a román külpolitika fő irányvonala?

A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.

Balogh Levente

Balogh Levente

A Donroe-elv, avagy Amerika az amerikaiaké, de főleg az Egyesült Államoké

Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.

Somogyi Botond

Somogyi Botond

Trump és Venezuela: ki sem lóg a lóláb...

Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.

Balogh Levente

Balogh Levente

Most zárult le egy generáció fiatalsága

Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ha nem lett volna elég a válságból, az alkotmánybírák gondoskodtak újabbról

Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.

Balogh Levente

Balogh Levente

Benes-dekrétumok: bebetonozott jogfosztás a jogállamiságra olyannyira finnyás EU-ban

Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ha szlovákozásért járt a bocsánatkérés, járjon a románozásért is

Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.

Hirdetés