Az érkező Trump és a távozó Biden egyaránt bőkezűen élt az elnöki kegyelmek gyakorlatával
Fotó: Agerpres/EPA
Mi, Közép-Kelet-Európában élők manapság egyre gyakrabban megkérdőjelezzük az amerikai demokrácia vívmányait. Hosszú évtizedekkel ezelőtt vakon hittünk benne, a tengerentúlt a szabadság és az ígéret földjének tartottuk. Ma már sokkal összetettebb lett a kép az Amerikai Egyesült Államokról – pláne, ha az elnöki kegyelmeket vesszük figyelembe.
2025. január 22., 11:002025. január 22., 11:00
A mandátuma végéhez érkező demokrata, és az újra beiktatott republikánus elnök együtt betöltötte már a százhatvan esztendőt. Donald Trump az elnökválasztási kampány elején csak „két hetes”, azaz 77 éves volt.
Elnöksége négy esztendeje alatt kedves, mosolygós bácsi benyomását keltette, aki időnként felhívta magára a figyelmet a korral járó némi kilengéseivel, jóindulatú szenilitása jeleivel. Amikor felesége helyett a vendége karjaiba kapaszkodott, amikor eltévelygett a Fehér Házban, amikor már eltemetett politikustársát szólongatta egyik kampánylátogatása alkalmából (előtte családtagjai számára részvétet nyilvánítva), amikor Mexikó határait összetévesztette Egyiptoméval.
Biden elnök leghangzatosabb rekordja távozásához köthető, mivel a legtöbb egyéni kegyelmet osztogató elnökként vonult be a történelemkönyvekbe. Összesen mintegy négyezer elítélt büntetését törölte el vagy változtatta meg, sőt elnöki ciklusa utolsó óráiban preventív kegyelemben részesített olyan személyeket, akik szerinte esetleges boszorkányüldözés áldozatává válhatnak. Mivel a preventív kegyelmet eddig nem gyakorolták, vitatható a bíróságok viszonyulása az új helyzethez.
A szuperhatalom és szuperdemokrácia távozó első emberének magyarázata egyszerű: nincs oka azt hinni, hogy „az ellenük folyó támadások véget értek”. Megjegyzendő, hogy Joe Biden egy bő hónappal ezelőtt kegyelmet adott a kisebbik fiának, az adócsalásért és a fegyvertartási szabályok megsértése miatt kétszeresen perbe fogott és a börtönkapu felé sodródó Hunternek. De nemcsak a börtönbüntetéstől mentette meg, hanem – preventíven – kegyelmet adott neki minden esetleges bűncselekményért is. Szóval, Biden exelnök mindhárom testvére és kisebbik fia (vajon az idősebbről miért feledkezett meg?) „élvezheti” az elnöki kegyelmet.
De a hírportálok arról is tudósítottak, hogy az egészen frissen beiktatott Donald Trump máris megkegyelmezett mintegy ezerötszáz támogatójának, a Capitolium ostromában résztvevőknek, és elrendelte jobboldali militáns csoportok vezetőinek korai szabadlábra helyezését. Nos, az éppen hivatalban levő amerikai elnökök bőkezűen osztogatják a kegyelmet.
Ezzel az amerikai tényszerű jelennel és ironikus jövőképpel „kegyelmi történetünk” véget is érhetne. Mégsem feledhetjük, hogy közel egy esztendeje szomorú szívvel és megdöbbenéssel vettük tudomásul az akkori köztársasági elnök lemondását egy sokat vitatott és vitatható kegyelmi botrány miatt. Novák Katalin nem közvetlen rokonát, munkatársát részesítette kegyelemben, preventívben sem, hanem – részemről bizonyos vagyok – a köztársasági elnököt az emberies jóindulat vezérelte, amikor sorozatos kegyelmet gyakorolt a pápalátogatás alkalmából. Mégis, kényes témában kegyelmet adni kockázatos, hiba volt. A magyar köztársasági elnök beismerte, lemondott.
Erkölcsi tartásból példát nyújtott új és régi amerikai elnökök számára is.
A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony szoros, kölcsönös előnyökön alapul, míg a magyar és a román kapcsolatok normalizálása még várat magára – ez vonható le tanulságként az RMDSZ múlt pénteki kongresszusán történtekből.
Sok mindent elárul a romániai és magyarországi nyilvánosság „témaérzékenységéről”, hogy milyen irányba tolódott el az RMDSZ 17. kongresszusával kapcsolatos közbeszéd, kommentáradat.
Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.
A moldovai választások nyomán egyelőre elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország befolyási övezete újabb országgal gyarapodjon, ám biztosak lehetünk benne: Moszkva nem tesz le arról, hogy helyzetbe kerüljön a Pruton túli országban.
Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a jelek szerint mindent elkövet azért, hogy elnyerje a Dan Tanasă leglelkesebb követője címet.
Szemléletes szlengkifejezéssel élve az elmúlt napok drónincidenseivel Putyin elnök bekóstolta a NATO-t, a katonai szövetség pedig a hurrápotimista kommentárok ellenére nem vizsgázott a legfényesebben, miközben az ukrajnai háború tovább eszkalálódott.
Egyre több sebből vérzik a Bolojan-kormány reformcunamija minden fronton, amivel az elszabadult román államháztartást próbálja rendbe hozni. Az a legnagyobb baj vele, hogy kivitelezéséhez nincs meg a társadalom nagyobb részének a támogatása.
Talán nem vagyunk egyedül azzal, hogy inkább azon lepődtünk volna meg, ha az EB elfogadja a nemzeti régiók támogatásáról szóló erdélyi kezdeményezést. Így nem is csodálkozunk azon, hogy a testület lesöpörte az asztalról a projektet.
A várakozásoknak megfelelően túlélte ugyan a bukaresti kormány a bizalmatlansági indítványokat, ám a társadalmi és koalíciós feszültségek továbbra is próbára teszik a kabinetet. Ezen belül Ilie Bolojan alatt erősen inog a miniszterelnöki szék.
Példás, dicséretes reakciók egész sorát váltotta ki a napokban Bukarestben történt sajnálatos incidens, amelynek során egy fiatal rasszista indíttatásból rátámadt egy bangladesi ételfutárra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!